Az ember és bútora

A 19. század közepén, a festett bútorok iránti érdeklődés megélénkülésének idején a debreceni asztalos céh már elfordult a népies bútorfestéstől, s a polgáriasuk ízlés kiszolgálására törekedett, ezért a népi bútorművesség a kisebb vidéki asztalosműhelyekben, így a hajdúböszörményiben élt tovább. A hajdúböszörményi festett bútor készítés a 19. század második felében teljesedett ki. Az itt készült festett bútorok elkísérték múlt századi elődeinket életünk minden jelentős állomásán – a születéstől, keresztelőtől a házasságkötésen át a halálig -, mellettük voltak a hétköznapokban is, mint mindennapi tárgyi környezetük szerves részei. A dobogón álló női és férfi figura, az „új pár” jelképezi az emberélet jelentős fordulói közül a házasságkötést, a pólyás gyermeket kezében tartó női figura, „a keresztanya” pedig a születést, keresztelőt.

Kontraszt
Betűméret növelés