A dualizmus kora

Az 1867 után kibontakozó polgári fejlődés máig meghatározza Hajdúböszörmény külső arculatát. A politikai életet az ellenzékiség, a negyvennyolcasság határozta meg, amelynek kézzelfogható jele volt a Kossuth-kultusz. Hajdúböszörmény Kossuth Lajost díszpolgárrá választotta, temetésén díszes küldöttséggel képviseltette magát. Az országgyűlési választásokon rendre ellenzéki képviselők győztek, közülük legjelentősebb a Justh-féle irányzathoz közel álló dr. Benedek János volt. A kiállítás egyik érdekes darabja az a korteszászló-töredék, amelyen dr. Bene­dek János neve olvasható. Ettől függetlenül a korszakot Hajdúböszörményben is az Oszt­rák-Magyar Monarchia légköre határozta meg. A terem legszebb darabja az a Ferenc József-kép, amely egykor a hajdúböszörményi városháza falát díszítette, s amely hosszas hányattatás után most kerül első ízben kiállításra. A kiegyezés korának nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődése az első világháború tragédiájába torkollott. Hajdúböszörmény férfilakossága elsősorban az orosz (galíciai) és az olasz frontokon teljesített szolgálatot a debreceni székhelyű 3. gyalogezred és a 39. népfölkelő honvéd gyalogezred soraiban. A mintegy ezer áldozat azt bizonyítja, hogy a város lakossága nagyobb véráldozatokat szenvedett, mint az ország és a volt birodalom lakossága általában.

Az 1918-as összeomlást forradalom, majd hamarosan a vörös diktatúra követte. Hajdúböszörmény rövidesen román megszállás alá került, s nem lehetett tudni, hogy a megszállás mennyire lesz tartós. A kiállításon e szomorú korszakot plakátok és egyéb korabeli dokumentumok jelenítik meg. A román hadsereg csak 1920 tavaszán vonult ki városunkból.

Kontraszt
Betűméret növelés