Október.1-én ma reggel fel ébredtünk a vonat az este óta mindig meg yen velünk Az eső meg tegnap délután óta mindig esik ugyancsak, a csomagot fel bontottuk Antival és egy pár jó barátommal el is használtuk sok jó dolog volt benne amit ilyen helyt nem lehet kapni és azon tanácskoztunk hogy jelenleg hová is megyünk. egyik Doberdóba mondta a másik Görczhöz,vagy Szerbiába de biztosat nem tudtunk ,egyik hegy a másik után maradt el mellettünk.

2-án ma is robogott velünk a vonat esik hol meg áll itt már elmaradtak az óriási magas hegyek apróbbak az Olasz határ mentén megyünk délre, már úgy mondják Görcz körül járunk néhol egy kicsit meg is állunk, míg végre ma este 8 órai vonaton, való utazás után. Nabrczinában ki szálltunk,szép kis város ez villany világitással de setét van itt is az állomáson mert nem mernek világitani a repülő gépek miatt mert bombáznák a várost idáig is mindenütt trén szekerek lágereztek itt aztán végre egy pár órai jól megázás után míg szállást kerestek felmentünk egy nagy épület padjára az egész pianér század

3-án már az eső is elállott, elég jó idő volt,7 órakor marsoltunk tovább az este már megtudtuk hogy Doberdó-  fensiknak a balszárnyán vagyunk. Különös egy vidék ez,egész más mint Karinthia a honnét ide jöttünk,itt már sokkal melegebb van sok szöllö és füge fák vannak de már le értek itt már a nagy hegynek híre sincs csak domb nagyságuak vannak általában azért az egész környék köves úgy néz ki a kövektöl mintha egy óriási nagy legelő tele volna sürün heverö birkával,ha valakinek van 2-3-vékás termö földje a mesgyén keritést kellett neki raknia a földböl ki került kövekböl,az meg tele van fa bokrokkal. azért leginkább legelönek használják,délután 3 órakor egy faluban meg háltunk.

4-én ma elég jó idő van,dél előtt rukkolni voltunk kint a fa alá. itt már azt mondják közel félóra járásnyira van a tenger is.két magyar tengerész jött a faluba azok mondták,de itt már nem szeretjük a hellyett,mert erre már vizet is nem kútvizet iszunk,és azt is úgy ha csak az eső,van egy földbe készített nagy tartalmú viztartáj betonból csinálva abba folyik a víz csatornán a háztetőről ha esik az eső, de úgy látszik Eső jár ere elég,egész avas mocskos szinü itt minden épület a sok esőzéstől,köböl van itt minden épület és minden elképzelhető dolog kapufelek,ajtó felek a mitskei nálunk fából van a falukba tekervényes piszkos kis szűk utazók vannak hogy két szekér egymástól nehezen tud kitérni,délután meg indult a jó meleg enyhe eső.

5-én egész nap esett az eső,fegyverpuczulás és szerszám vizit volt,ma jöttünk rá hogy az ivó vízbe kit a kút állású tartájból meritettünk apró pondrók férgek voltak,mint nálunk lehet látni állott vizekbe nem is ittunk itt tovább vizet,mivel volt egy pár koronánk és bort is lehetett venni ha szomjasok voltunk azt ittunk.

6-án,egész nap esett az eső,itt már vannak léghajós katonák is,ugorka állású nagy körülbelöl 25.méter hosszaságu 4-5 m,szélességü léggömbök vannak vagy 1000 méter magasságra fel engedve,kötéllel a földhöz erösitve álló helyröl vizsgálták távcsővel a tüzérségi megfigyelők az elenséget és az ágyuk hatását,mivel itt már a magas hegyek nem voltak.

7-én, délig esett az eső,délután parancsba adták, hogy mindenki beretválkozzon meg mert holnap marsolunk tovább a front közelébe egy faluban József fő herczeg vár bennünket, este pedig bánatunkban mivel megint a baj felé megyünk, a szomszédba volt egy kis korcsma, ahol míg a pénzes tárczánk bírta idogáltunk és mulattunk, volt köztünk a pianérek közt két hegedüs kik elég jól hegedültek, jelzem a 2 hegedüt a harcztéren készitette az egyik hegedüs egy bicskával, de elég jól sikerült. Mert olyan volt mint egy gyári hurral és vonóval szerelve az egyikre a föhadnagy úr tartott számot. De bizony erőltetett mulatás volt ez, itt a harcztérre nem esik jó mulatás mint otthon.

8-án ma reggel 6 órakor csak ugyan tovább marsoltunk, egész nap esett az eső ránk, nagy sárba mentünk. Délután 2 órakor egy faluban csakugyan várt benünket József főherczeg el defalléroztunk az egész ezred előtte, úgy néztünk ki, mint az elázott kappan a jeges esőben, mászik a nagy sárban, gyönyörködhetett bennünk, végre 3 óra tájban meg érkeztünk a tábori rezervába, ahol a sáros földön sátort huztunk és ott háltunk itt már nagyon hosszu volt az éjszaka.

9-én ma már jobb idő van a nap is kisütött elég jó idő lett, decsak nem szeretjük a levegöt ide már 12 kilométer van a front,ide már erössen hallik a sürü ágyu dörgés,és a víz miatt is sokat szenvedünk Azt is mérve egy fél litert kap egy ember,meg a minázsi is nagyon gyenge,ide a vizet is nagy hordókba hozzák a trén szekerek az állomástól oda pedig a vonaton hozzák óriási tartájokba,mert erre a tenger part környékén kutat nem lehet csinálni,a svaromléniába is kis hordókba ló háton hordják fel éjjel.

10-én az este 7 órakor indultunk fel a svaromlénia háta megé ami 12 kilométer út de óriási hosszu út volt ez a vaksötétben rossz uton hol melette köröl köre bukva,végre ma hajnali 2 órára egy dolinába sátort huztunk. de már itt járt ágyu kis fegyver gojó mire meg viradt 4 sebesültünk lett,mink itt nappal a dolinába a mit egy kis udvar nagyságu völgynek kell gondolni a mi itt elég sürün van,abba épitettünk alacsony hodájokat a fala köböl volt mert itt mindenütt köröl ködarabra lehet lépni,teteje meg deszkából a mit éjszaka hoztak arra még gyep hantot raktunk hogy ne viritson,mert a repülő gépekröl meg látták volna azok is mindig akadájoztak a munkánkban, mert sokszor láttunk 3-4 –is miénk is meg az olaszé is, és ha azok arra jöttek takarásba kellett huzódni mert ha észre vettek, benünket oda vették az ágyu tüzet.

11-én ma szép jó meleg idő van az éjjel kint voltunk az utak mentén termés kövekből falat raktunk 2 méter magasan fedezéknek,hogy mellette mentek a felváltó csapatok és minden éjjel a traktirok hogy a kis golyó ne érje őket,mert már itt nappal is de legkivált estétől reggelig ugy járt a kis fegyver gojó mint nyári időben a szunyog mikor sok van és ör a levegöben 3 oldalról járt keresztül a kis golyó a munka közben itt is lett egy halot egy sebesült,ha éjjel dolgoztunk délig alvás lett,de milyen alvás volt ez,éjszaka csak ritkán szól az ágyu,nappal meg azok riasztgatják az embert minden lépten nyomon ha ellenséges repülő gép jön ágyu tüz alá veszik rá lönek egyre 80-100 srapnel löveget is még sem találja el.

12-án ma is jó meleg idő van itt már nagyon elment a kedvünk mindentől alig várjuk hogy a 6 nap teljen el mert addig leszünk ezen a rossz helyen akkor le megyünk rezervába ismét 6 nap multa jövünk megint fel,ma poszt lettem köfal mellett negyed magammal robbanás lövegeket öriztünk itt legaláb a kis gojótól takarásba voltunk hanem a víz miatt sokat szenvedtünk Közeli lerombolt faluból hoztak fiuk esővizet de már az is fogytán van meg tele féreggel de mindegy csak isszuk mert a szomjuságnál nincs rosszabb,minázsit is este hoztak minden nap de az sem igen volt számos éjjelre a többiek ki mentek dolgozni mink csak poszton voltunk egész éjjel már itt mindig hozták és jöttek a sebesültek a kik tudtak jönni ide 3 kilométer a svaromlenia.

13-án borult idő van ma telik el a 6-ik nap idefent ma láttam hogy a mi tüzéreink le lőttek egy olasz repülő gépet a mi nagy örömöt okozott nekünk,idáig minden nap sok srapnelt rá löttek de még csak ezt láttam le esni de ez is ugy esett tartva srégen jött le még akkor is át kart menni de nem sikerült neki a két front közzé esett meg rávették  a tüzet és agyon lövöldözték öket mivel ma este el telt a hat nap mink is össze szedtük magunkat és lementünk hátra 13 kilométerre a rezervába míg le mentünk mindig vágot az eső bennünket derékik sárosak lettünk mint a disznó itt a tenger part környékén meg olyan a föld meg a sár mint a festék.

14-én ma is borult idő van,lent vagyunk a rezervába de itt dolgozni kell barakot csinálunk télire itt találkoztunk az ismerősökkel örültünk hogy még láthatjuk egészségesen egymást itt tudtuk meg hogy a 6 nap alatt míg fent voltunk 120 sebesült 26 halotti lett.

15-én már jobb idő volt, dolgunk szintén a tegnapi,csak a minázsi nagyon gyenge olyan rossz marhákat vágnak le hogy ha bőr nem volna rajta széllyel hullana a csontjai, szalonnát sem kapunk csak sajtot anyit mint az ujam.

16-án elég jó idő van munkabarak építés ma találkoztam Szálkai Sándorral másodikszor mióta a harcztéren vagyok először májusban a Kárpátok között,ki a 61-eggyeseknél zászlós.

17-én, szintén jó idő van, munkánk egy a barak csinálás a mivel eléggé szoritnak más ujság nem igen van.

18-án Isten tisztelet és urvacsora osztás volt a ki akarta felvette, velek együtt én is sokan utoljára vették fel, meg áldott a pap bennünket és hosszu prédikácziót tartott a kitartásról, miből már töbször tapasztaltuk hogy ijenkor valami rosszat sejtenek, támadást vagy valami különös dolgot mivel erős ágyuzás hallott egész délután a front felől.

19-én szép nap fényes jó idő van a munkával nagyon szoritnak bennünket délre 13 baraknak kell bevégezve lenni már itt rezervába le telt a nap, délre el is végeztük a munkát. Tegnap dél óta az éjjel is heves ágyuszó hangzott a front felől, és hallottuk hogy az olaszok tegnap dél óta erősen támadnak, délután 4 órakor mi is elindultunk hogy fel váltjuk a többit. De a front 13 kilométer volt, nagyon lehangoltan mindenre elkészülve vágtunk az utnak, hogy most vallyon megint mire megyünk, hogy elindultunk Még a nap is fent volt hamarosan minden lépéssel közelebb jutunk a fronthoz, erős sürü ágyu dörgés hallik már második napja és már látjuk is

srapnelek és gránátok robbanását az egész terep a meddig a szem ellát be van löve hol itt hol ott óriási fekete füstfelhők emelkednek a levegőben ezek az olasz 28-as gránátok rob-banásától erednek,de a mellett rengetek kisebb ágyuk is ontják a tüzet a mi svaromléniánkra és a rezerva csapatunkra és az egész terepre,közbe pedig sürü apró fegyver ropogás is hallik,a miből már tudjuk hogy az olaszok erősen támadnak,de a  mi ágyuink keveset felelnek rá nem

ugy mint az első 6 napon mikor elébb fent voltunk nem tudjuk mi lehet az oka,az uton töbször rasztolva 8 órára fel értünk a front háta megé ott a gyalog utmentén a kőkerítés mellé lepihentünk itt legalább a kis golyótól óva voltunk,ide már másfél kilométer a svaromlénia, itt vonult fel a mi ezredünk előttünk a 43-as ezredet felváltani,azok meg jöttek lefelé,iszo-nyatodva néztük menyi sebesültek halotakat némej része dirib darab holttestekből volt sátorlapba össze kötve egy,egy rudon hozták a bajtársaik mert annyi sok volt hogy a szanitész nem győzte hordani innét egy közeli kis völgybe ahogy mint itt nevezzük dolinába mentünk és mivel elvoltunk fáradva lepihentünk reggelig.

20-án elég szép jó idő van,nappal kimentünk a dolinából kő keritést rakni a front megé egy kilométerre volt még egy helyt vagy 100 méter hija,mindet itt kis fegyverrel nem löhettek mert bokros fák apró fáktól nem láttak az olaszok. de a tüzérsége az észre vett és belőtt bennünket,de szerencsénkre nem talált senkit sem pedig csak ugy zuhogott közénk a srapnel délután félbe is kellett hagyni a munkát de már 3 dik napja hogy éjjel nappal ontja az olasz az ágyu tüzet ránk a sebesült és halottak száma óriási a mi ezredünkből.

21-én szép nap fényes idő van ma reggel,parancsba kaptuk hogy a dolinából ki ne merjünk menni míg parancsot nem kapunk rá mert ma reggelre ojan iszonyuan ágyuztak az olaszok a mijet soha nem hallottam mióta a harcztéren vagyok,de nem csak én hanem Anti is meg többen akik a háboru elejétől fent vannak még Galicziában sem hallottak,egész nap szomoruan vártuk az estét,néha ki néztünk csupa füst fellegeket láttunk a meddig a szemmel láttunk az hittük mindent elvér ma az ágyu tüz,közzé sürün apró fegyver ropogás vegyült a miből tudtuk hogy sürün támadnak az olaszok,de a mi ágyunk ritkán viszonozta mert hallottuk már hogy nem igen van municzio délután aláromba kellett lenni ha vissza vonulás talál lenni a mire már számitottak készen legyünk Este 7 kor felhozták a traktirok a vacsorát nem volt kedvünk enni most hallottuk hogy a 9-ik századot elfogták vagy meg semmisitették

az olaszok ma 21-én 22-én az este vacsora után parancs jött hogy mi pianérek municziot vigyünk a svaromléniába a századoknak jöttünkbe sebesültet és halotakat kell be hozni mert nem gyözik a szanitészek hordani. de ez a jövés menés rosszabb volt mint az ellenséggel szemben álni homok zsákok és a dekungok háta megett,mert az ágyu tüz és a kis fegyvertüz még sokkal hevesebb lett ejszakára de azért az éjjel kétszerese csak fordultunk

mikor először mentünk fel, hol elibénk hol hátunk megett robbant a srapnel már majd felértünk mikor egy srapnel közénk vágott 6 embert mindjárt megsebesitett mivel csomóstul mentünk ha 4-5 lépéssel hátrább vagyok én is közzéjek kerülök vagy megölt volna.

Vissza mentünkbe sebesültet vittünk Másodszor nem ért semmi bennünket halotakat vittünk le sátorlapba egy egy rudon, nehezek voltak ezek a hullák de azért szaladva vitte két ember csak ugy csorgott a verejték róllunk. Anti testvér ma este hagyott itt könnyű bajjal el ment a sebesültekkel hogy meddig jutott nem tudtam megörültem egyrészt hogy szabadult ebből a veszedelemből, másrészt rosszul esett hogy elmaradtunk egymástól.

23-ánma éjjel is kétszer hoztunk fel a svaromléniába élest meg drótakadájt mentünkbe halottakat vittünk le,de minden utunkba csak a jó Isten segitett meg,az ágyutüz nappal csak heves volt éjjelre csendült éjjel meg a kis fegyverek dolgoztak iszonyuan,de azért azokhoz hozzászoktunk már és nem féltünk tölük reggelre fel mentünk segiteni a 4-ik századot mert már iszonyu veszteség volt alig volt már ember az ezredből dél előtt10 órakor már iszonyuan verette a 4-ik század dekungjait homokzsákjait széjjel a nagy 28-as gránáttal meg kisebb fajta ágyukkal,a mi tüzéreinknek telefonált a kapitány úr hogy segitsen visszatelefonálták hogy nincs löveg, az hittem meg kell siketülni és bolondulni ez volt életemnek a leghosszabb napja mi meg minden pillanatban bajonétosan vártuk a sturmot a mi délután 3 órakor meg is történt, de még ez nem ijen simán fojt le.