I. világháborús toborzónap és megemlékezés a Hajdúsági Múzeumban

A Hajdúsági Múzeum 2016 folyamán pályázott az első világháború méltó megemlékezésére létrehozott Centenáriumi Emlékbizottságnál a „32-es baka vagyok én…”  – I. világháborús toborzónap és megemlékezés című programra, melynek célja a 100 éve kitört első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia első győztes ütközetére, az 1914. augusztus 23-25. között lezajlott krasniki ütközet évfordulójára való emlékezés, illetve az I. világháborúról a közönségben kialakult kép átformálása.

Krasnik, Hajdúböszörmény testvérvárosa volt a színhelye az I. világháború kezdetén a galiciai front első győztes ütközetének, mely akkor nem annyira hadászati, mint inkább erkölcsi jelentőséggel bírt: megerősítette a harcrakész csapatok morálját, parancsnokaikba, a győzelembe vetett hitüket. Igen ösztönző hatással volt a hátország háborúhoz való hozzáállásához is, valamint tudatosította a cári Oroszországban, hogy annak ellenére, hogy a később elhíresült Redl vezérkari ezredes kémtevékenysége következtében már a háború kirobbanása előtt megismerték a Monarchia csapatainak részletes felvonulási tervét ezen a frontszakaszon, az OMM csapatai képesek győzedelmeskedni a számukra előnytelen harci helyzetben, sokszoros túlerő ellenében is. Ennek záloga pedig a magyar katona vitézsége, mindent elsöprő bátorsága volt, melyet a front több szakaszán ékesen bizonyított.

A megemlékezés 2016. augusztus 23-án 11-kor vette kezdetét, amikor a Hajdúböszörményi Ifjúsági Fúvószenekar tagjai Tanyi Zoltán vezetésével rázendítettek a századelőn közismert indulókra a Hajdúsági Múzeum nyitott kapuja előtt ezzel hívogatva a város lakóit a rendezvényre.

11.00 és 12.00 között megérkeztek a hagyományőrző csoportok, a Nagykátai Honvédtüzér hagyományőrző csapat és a 29. Honvéd Gyalogezred Hagyományőrző Csoportjának tagjai és a múzeum munkatársai már állították a „katonai tábort” a múzeum udvarán. A katonák hamar elfoglalták az udvart és rövid idő alatt nagy mennyiségű fegyvert és hadszert halmoztak fel a kihelyezett asztalokon. Az első érdeklődők már ekkor ízelítőt kaphattak a délutánra meghirdetett katonai bemutatók hangulatából.

13.15-kor díszes menet kanyarodott ki a múzeum kapuján és indult meg a Kossuth utcán a Kálvin tér felé. Gaách István I. világháborús szoborkompozíciója volt a menet célja, ahol a díszőrség tisztelgése mellett katonai tiszteletadással kísérve Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának képviseletében Sőrés István alpolgármester, míg a hajdúsági Múzeum nevében Gombos-Orosz Ibolya és Nagy Zsolt munkatársak helyezték el az emlékezés koszorúját.

Innen a menet a Polgármesteri Hivatal épületéhez vonult, ahol az első emeleten elhelyezett márványtábláknál helyeztek el koszorút, szintén az elesett hősökre emlékezve. Mindkét helyszínen felhangzott a kürtös hangszeréből a Magyar takarodó.

Innen 14.00-kor a hajdúsági Múzeum udvarára vonulva megkezdődtek a hadi bemutatók, amiknek keretében géppuskaropogás és parancsszavak verték fel a város csendjét. Az érdeklődők ízelítőt kaphattak az I. világháborús harcászatból, de kipróbálhatták a lőfegyvereket is, illetve a Hajdúsági Múzeum baráti Köre és Városi Lőegylet standjánál a korábbi korszakok egyenruháit és fegyvereit is megtekinthették, valamint az együttműködőként megjelent Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium standjánál a jelenkori katonai oktatás és pálya iránt is érdeklődhettek a látogatók.

Közben a múzeum udvarán korhű hajdúsági étel, a slambuc főtt, ami a századeleji hajdúsági regruták kedvenc hazai eledele is volt.

Kopócs János