Mi lapul az árokalján?

Hajdúböszörmény ipartörténeti múltja szempontjából tettünk nem várt felfedezést a napokban. Hajdúböszörmény nyugati határában, a Csordalegelőn ipari park kialakításához kapcsolódóan folynak közműfejlesztési munkák.

A téglaégető kemence helyszíne

A gázvezeték nyomvonalának kialakítása során 1,4 m mély és 40 cm széles árkot ástak. Az árok, a Balmazújvárosra vezető út közelében, egy téglaégető kemencét vágott át, amelynek pontos korát még nem tudtuk megállapítani.

A téglaégető kemence déli fala

A kemencét a földbe mélyítve alakították ki, tüzelőtere 1,4 m mélyen húzódik a jelenlegi felszín alatt. A kemence 6,5 m hosszú lehetett, szélességét egyelőre még nem lehetett megállapítani. Lejárata észak felől volt, déli oldalfa pedig mintegy 40 cm vastagon égett át. A kemence tűztere igen keményre átégett, a platnit többször is megújították, ami arra utal, hogy hosszabb ideig használták téglaégetésre.

A téglaégető pontos beazonosításához alapvetően szükséges bélyeges téglát sajnos nem találtunk a keskeny árokban. Az első benyomások alapján úgy ítéljük meg, hogy egy ezidáig ismeretlen téglaégető műhely maradványait találtuk meg.

A kemence többszörösen megújított alja, platnija

A téglaégető kemence tüzelőterén egy 6x12x30 cm nagyságú téglát találtunk. A méretei alapján a tégla az 1800-as években készülhetett. A tégla meghatározásában Szoboszlai Szabolcs, a térség, többek között a hajdúböszörményi téglaégetők történetével foglalkozó kutató volt a segítségünkre, aki többek között hatalmas mesterjegyes tégla gyűjteménnyel is rendelkezik.

A XIX. század második felétől több téglagyár és agyagnyerő működött a városban. A kéziratos térképeken a város szélén több ponton is jeleznek agyagnyerő helyeket, többek között a Szoboszlói út, a Polgári út, a Dorogi út végén is. Az általunk megtalált téglaégető kemence közvetlen szomszédságában azonban nem ábrázoltak agyagbányászásra utaló jeleket, a kemence éppen a Polgári és Szoboszlói úti agyagnyerő helyek közé esik. A téglaégetéshez kibányászott agyag feldolgozása csak akkor gazdaságos, amennyiben az helyben történik meg, ezért nem valószínűsítjük, hogy a Szoboszlói, vagy a Polgári út mellől bányászott agyagot hordták volna ide kiégetni.

Mivel a többi közmű a gázvezetékkel párhuzamosan fog haladni, így bízunk benne, hogy lehetőségünk lesz további információkat szerezni erről az ipartörténeti emlékről.

Dr. Bálint Marianna

régész

About the author: Horváth Tamás