Valamikor réges-régen – még a COVID-járvány előtt – a város középkori és újkori történetéhez kapcsolódó jelentős felfedezést tettünk Hajdúböszörmény legnyugatibb határrészén a Hortobágy és a Hollós-ér környezetében. Ahogy a közmondás is mondja, ha lúd, legyen kövér, így mindjárt két tudományos újdonságot is hozott a kutatás. Az egyik az, hogy megtaláltuk Bagota középkori falu helyét, annak templomával együtt. Az nekünk is váratlan volt, hogy nem csak egy Árpád-kori falut kaptunk, hanem a régészek szerencséje megjutalmazott minket egy honfoglalás kori temetővel is.

A másik meglepetés az volt, hogy kiderült, hogy Hajdúböszörmény nyugati határrészét egy kis erődökből – úgynevezett redutokból – álló láncolat védte.

A redutok a korszak (17-18. század) hadviselésének, haditechnikájának megfelelően sokszögletűek voltak, olasz bástyás rendszerrel. Az erődök körülbelül egy hektár nagyságúak, amelyeket 1-1,5 méter mély árokkal határoltak körbe az építőik. Az árokból kikerült földből az árok belső oldalán sáncot emeltek. A sáncok tetején palánksor futott végig, amelyet a tűz ellen tapasztással védtek. A kiserődökből két csillag alakút és két négyzetes alakút találtunk, egymástól ágyúlövésnyi (szinte méterre pontosan 1600 méter) távolságra. A kiserődök így támadás esetén tűz alá tudták venni a szomszédos erődítés környezetét is, tehát egymást tudták támogatni. Mivel az árkok igen mélyek, az elmúlt századokban nem tudták azokat szántani, ezért a mezőgazdasági művelésből kihagyták. A művelés hiánya következtében viszont megőrizték formájukat és beerdősödtek. A népnyelv így őrizte meg torzítva Csillag-erőd helyett Csillag-erdőként ezeket a szabályos erdőket.

Az erődökkel kapcsolatosan az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki építette azokat és mi célból? A kérdés megválaszolásához talán akkor állunk legközelebb, ha figyelembe vesszük azt a levéltári forrásokból ismert tényt, hogy a Böszörményre oly sok megpróbáltatást hozó Thököly-felkelés (1682-1685) idején mintegy 10000 császári katona állomásozott a környéken. A csapatok legfontosabb feladata az lehetett, hogy az akkor éppen császárpárti hajdúvárosokat továbbra is osztrák hűségben tartsa.

Ha már a levéltári kutatásoknál tartunk, akkor mindenképpen meg kell említenünk egy nagyon érdekes eseményt, amire szintén az erődök kutatása során bukkantunk. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437, Bagotán, mint királyi vadászóhelyen látta vendégül II. Ulászló (1386-1434) lengyel királyt, III. Rudolf (1388-1419) szász herceget, és Frigyes (1398-1412) nürnbergi várgrófot. Elmondhatjuk tehát, hogy Bagotán még egy királytalálkozó is volt 1412-ben.

De kanyarodjunk vissza a Szőke-zughoz, amely Hajdúböszörmény Hajdúnánás felé határos északi részén fekszik.

A lelőhely délnyugati negyedében folyt a humuszolás, amikor egy nagyméretű, hosszú egyenes szakaszokból álló, furcsa, szabályos töréseket mutató árokrendszer bontakozott ki. A lelőhely ezen részén csak újkőkori objektumokat találtunk, így legelőször az merült fel, hogy az árok is őskori lehet. De az őskorra nem volt jellemző, hogy ilyen szabályos árkokat készítettek volna. Majd, amikor alacsony magasságból készítettünk drónfelvételeket az ásatási felszínről, a legnagyobb meglepetésünkre egy csillagszerű árokrendszer bontakozott ki. Az alakja, a mérete és helyzete szerint nyilvánvalóvá vált, hogy egy újabb, a Böszörmény védelmi rendszerébe beillő csillag erőddel van dolgunk. Sajnos a már létező halastavak építésekor ennek az erődnek a kétharmada megsemmisült.

Az erőd környezetében nagy számban találtunk elöltöltős fegyverekhez használt ólomlövedékeket. A kiserődök használatának pontos idejéhez közelebb visz minket Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem  1682-ben vert nagyméretű ezüstpénze, amire az erőd környezetében bukkantunk. Az erőd intenzív használatát, a katonaság tartós jelenlétét jól mutatják a leszakadt katonagombok, csatok, illetve a még pontosan nem azonosított feltételesen fegyveralkatrészként értelmezett tárgytöredékek is.

Bízunk benne, hogy egyszer majd sikerül felderíteni az erődrendszer teljes kiterjedését valamint építési körülményeit is.

Dr. Bálint Marianna

régész

drón felvételek: Pelta Bt