Az NKA Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumánál elnyert pályázat segítségével átalakítjuk a Hajdúsági Múzeum régészeti kiállításának koncepcióját.

A „Talpunk alatt történelem” című új kiállítási egységben az utóbbi évek friss régészeti kutatásainak legszebb leleteit mutatjuk be a nagyközönségnek.

A kivitelezési munkák megkezdődtek, jelenleg folyik az egyedi tervezésű új vitrinek gyártása. Az új kiállításhoz jelentős informatikai fejlesztés is kapcsolódik. A kiállított tárgyak szemléltetéséhez nem csak a vitrineket és a falfelületeket tervezzük felhasználni, hanem a kiállítás installációjának leghangsúlyosabb eleme a padlóra fog kerülni. A kiállítótér padlóját teljes felületében egy padlógrafika fogja borítani, amelynek értelmezése választ ad arra, hogy miért is „Talpunk alatt történelem” a kiállítás címe. A padló felhasználásával a legfontosabb célunk, hogy rádöbbentsük a kiállítás látogatóit arra, hogy bárhol is járnak az országban, a Hajdúságban, Hajdúböszörmény határában talpuk alatt rejtőzik a múlt.

De, hogy az új kiállítás megnyitásáig se maradjunk, szép régészeti leletek nélkül az internet segítségével a múzeum weboldalán biztosítunk lehetőséget azoknak, akik újra megszeretnék csodálni a kiállításból kiemelt tárgyakat, továbbá azoknak is, akik eddig nem tudták megtekinteni azokat a múzeumban. Virtuálisan elvisszük őket az Önök otthonába. Ezért hétről-hétre egy-egy a régi kiállításban szereplő tárgy rövid bemutatásával jelentkezünk.

Avar gúlacsüngős fülbevaló

Az előző írásokban említett, a Bakóháti iskola építéséhez nyitott homokbánya nemcsak római császárkori tárgyakat rejtett magában. A korábban bemutatott míves római készítésű tárgyak mellett egy arany fülbevaló is bekerült innen a múzeumba.

A Kárpát-medencei avar ötvösök magas szintű technikai tudását tükrözi az innen előkerült úgynevezett gúlacsüngős fülbevaló. Sajnos ennek a kivételes szépségű leletnek sem ismerjük a pontos előkerülési körülményeit, azaz a leletkontextusát.

A fülbevaló alapját képező gúlaformát háromszög alakú préselt aranylemezekből forrasztották össze. Az oldallapokra mintegy keretként vastag, háromszög alakúra hajlított aranypántokat forrasztottak, egy kisebbet az oldallapok közepére, egy nagyobbat pedig az oldallapok szélére. A pántokat kisebb granulációkból álló gyöngysorral szegélyezték, az oldallapok közepére pedig háromszög alakba rendezett granulációk kerültek.

A granuláció egy ötvöstechnikai fogás, amelyhez először aranydrótot húznak ki, amit majd egyforma kis darabokra vágnak fel. A kis drótdarabok újrahevítéskor és az azt követő gyors kihűtéskor szabályos gömbformát vesznek fel. Ezeket a kis aranygömböket hívjuk granulációnak.

A gúlacsüngő élein a forrasztások nyomát nagyobb gömbökből álló granulációsor takarja el.

A gúla alját háromszög alakú arany lemezzel, egy fedlappal zárták le, ez lett a fülbevaló felső vége. A fedlap sarkaiban piramis alakban elrendezett 4-4 gömbből álló granulációs minta található. A fedlap közepére egy bordázott arany szalagból hajlított hurokfület forrasztottak, a fülbe vastag, ovális fülkarikát illesztettek. A forrasztásokat gondosan itt is granulációkkal takarták el.

A gúla csúcsához valószínűleg még további aranygömböket illesztettek, de sajnos azok mára már letörtek.

A fülbevaló hossza fülkarikával együtt 5,6 cm, súlya 15,76 g. Összehasonlításként lemértem a saját arany fülbevalóm súlyát, ami mindösszesen csak 1,1 grammnak bizonyult. Gondoljunk bele, hogy az avar fülbevaló súlya tizenötször több egy mai készítésű darabnál!

A kora avar ékszerek egyik jellegzetes csoportját alkotják a fordított gúla alakú csüngővel díszített fülbevalók, amelyek formai előképeit a késő antik-kora bizánci függők között találhatjuk meg.  Az avarok keleten, a fekete-tenger északi partvidéke mentén találkozhattak az ilyen stílusú ékszerekkel.

A mi példányunk részleteinek kidolgozása arra enged következtetni, hogy az itt helyben, a Kárpát-medencében készült, sőt azt is feltételezhetjük, hogy olyan mester készítette, aki a legrangosabb avar méltóságokat megillető álcsatos övkészleteket is készíthette.

A Kárpát-medencében 567 körül feltűnő avarok katonai erejére jellemző, hogy a kor szuperhatalmát, Bizáncot is adófizetésre kényszerítették. Valószínűleg a Bizáncból befojt adóból készülhettek a kora avar kor arany ékszerei, többek között az itt előkerült fülbevaló is.

Dr. Bálint Marianna

régész