110 éve született Biri Gábor tanító, matematika-fizika szakos tanár, a Hajdúsági Múzeum fotótárának kezelője

Az érettségi után szellemi ínségmunkásként dolgozott a városházán, majd Szeszák Béla faesztergályos műhelyébe került, később Terestényi István ügyvéd mellett tevékenykedett. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karán elvégzett három szemesztert, de tanulmányait anyagi gondok miatt nem tudta folytatni. Édesanyja tanácsára lett pedagógus. Tanítói oklevelének megszerzése után Erdélybe, Erdőszádára került. Az ott élő gróf Dégenfeld Miksa felsőrendi házi tag mentességet akart szerezni katonai szolgálatának teljesítése alól, de ő ezt elutasította, mert hazafias kötelességét teljesíteni akarta. A három év katonaidő éppen 1944. október 13-án telt le, de nem szerelhetett le. Három év nyugat-szibériai hadifogság lett belőle a hazájától 8500 ki-lométerre. Innen 32 napos marhavagonban történő kimerítő utazás után, 1947-ben tért haza olyan állapotban, hogy még az édesanyja sem ismerte meg.

Az államosítás után felajánlották neki az ipari iskola vezetését, de nem fogadta el. Később nyolc éven át volt a Rákóczi utcai iskola igazgatója, ahonnan politikai okok miatt eltávolították, majd más iskolákban is oktatott, legutoljára az Eötvösben. Több éven keresztül részt vállalt a dolgozók iskolájának munkájából. Kedvenc időtöltése volt a filmezés, a fényképezés és a diakészítés. Élete utolsó tíz évében a Hajdúsági Múzeum fotósa volt, felvételei számos kötetben megjelentek[1] és a múzeumi fotótár egyik nyilvántartási egysége is nevéhez fűződik.

Múzeumi munkaszerződése 1971-ben keltezett, Ecsedi Gábort váltotta a fotótárban. A fotótár velük új helyzetbe került, itt már munkaköri leírással szerződtetett fotósokról beszélhetünk a múzeum életében. Mindkettejük esetében munkáltatójuk Hajdúböszörmény Városi Tanácsa[2] volt.

Biri Gábor munkaszerződése szerint: „A munkát a Hajdúsági Múzeum igazgatója szabja meg, s megállapodásaink szerint az alábbi területen tevékenykedik: Kezelnie kell a fotótárat, nyilvántartást végez, általában heti 1 tekercs film előhívása, másolása, archiválása, esetenként fotózni a munkatársak által megadott témában /május 1-jei ünnepség, néprajz stb./, 12 hónapos határidővel le kell másolni a fotótár anyagát /kartonozás nélkül/, 18 napos határidővel fotófelvételeket készíteni a múzeum tárgyi anyagáról.[3]„

Biri Gábor a leltározásban új stratégiát dolgozott ki a gyűjtemény gyarapítására, létrejött a Hajdúsági Múzeum Negatívnyilvántartása. Ennek lényege abban állt, hogy a forrásértékkel bíró fényképeknek a tömeges gyarapodását egyedileg tudják kezelni, így átláthatóbbá vált a nyilvántartásuk. E mellékgyűjteményben őrzött negatívok nem képezik szerves részét a fényképtárnak.

Itt megtalálható negatív tekercsen a városi események dokumentálása mellett, tárgyfotók, ásatási felvételek, múzeumi események, reprodukciók, kiadványok és kiállítások illusztrációs anyaga, valamint családi és intézményi fotógyűjtemények másolatai.

Ebben az időszakban jelentős, a mai napig egyedülálló gyarapodások történtek. Biri Gábor munkásságának a legkiemelkedőbb együttese Hajdúböszörmény felszabadításának 30. évfordulójára készített színes diasorozata[4] volt, amire Bencsik János múzeumigazgatótól témajavaslatot (hajdúböszörményi arcok, társadalomrajz-jellegű ábrázolások, munka és az ember, a régi és az új Hajdúböszörmény és munkahely, ahol dolgozom voltak[5]) és Nyakas Miklós muzeológustól külön megbízási iratot kapott[6].

Váratlan hirtelenséggel ragadta el a halál. Pedagógusi tevékenységét az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetés mellett számos más elismerésben is részesült[7]. Életrajzát Bagossiné O. Szabó Katalin a család tulajdonában lévő dokumentumok, levelek, fotók és tárgyi emlékek felhasználásával írta meg a Pedagógusok arcképcsarnoka 2003-ban megjelent kötetében.

https://ds.hajdusagimuzeum.hu/hu/record/-/record/HAJDUSAGIMUZ10278

Horváth Tamás

fényképész

[1] Gargya Imre: A hét arca – Biri Gáborné In: SZABADHAJDÚ XIV. évf. 39.sz. 2004. november 11. 2.p.

[2] Hajdúsági Múzeum Iktatója 175/1971. Munkaszerződés kötése Biri Gáborral, 1971. április 15.

[3] Hajdúsági Múzeum Iktatója 132/1971. Munkaszerződés 1972. február 15.

[4] 2017-ben „BÖSZÖRMÉNY SZÍNESBEN” címmel kiállítást mutattunk be ebből az anyagból.

[5] Hajdúsági Múzeum Iktatója 665/1974. Hajdúböszörmény 1974-ben / Téma javaslat a 30. évfordulóra készítendő színes diafilm sorozathoz. 1974. szeptember 12.

[6] Megbízás fényképezésre. A Hajdúsági Múzeum megbízza Biri Gábort, a múzeum fotósát, hogy Hajdúböszörmény középületeit, gyárait, üzemeit, iskoláit stb. fényképezze le. E felvételekre történeti dokumentáció céljából szükség van. Kérem az érdekelt igazgatókat, vezetőket, hogy e munkájában a nevezettet támogatni szíveskedjenek. Hajdúböszörmény, 1974. szeptember 18.

[7] Gargya Imre: A hét arca – Biri Gáborné In: SZABADHAJDÚ XIV. évf. 39.sz. 2004. november 11. 2.p.