Múzeum történet

A Hajdúsági Múzeum alapításának története

Előzmények

A XIX. század utolsó harmadában a vidéki nagyvárosokban, megyeközpontokban, járási székhelyeken egymás után alakulnak a múzeumok. Hajdúböszörményben, a Hajdúkerület szellemi, kulturális központjában azonban nehezen indul meg a múzeumi gyűjtés. Hajdúböszörmény történetére vonatkozó első értékes tárgyak, régészeti leletek a református egyházhoz és a presbitériumhoz kerültek. A város első kulturális intézménye, ahol elkezdődött a muzeális értékek összegyűjtése a református gimnázium volt. A gimnázium keretein belül működött a Múzeumi Egylet, amely tulajdonképpen egy iskolai szertár volt. A gimnázium tervszerű és szisztematikus gyűjtést nem szervezett, de befogadta az odaajándékozott tárgyakat. A régiségtár legjelentősebb része a numizmatikai gyűjtemény volt, de történeti, néprajzi és régészeti tárgyakat is lehetett itt találni.

  1. A kezdeti nehézségek – a gyűjtés megszervezése

1924-ben került Hajdúböszörménybe H. Fekete Péter a polgári leányiskola igazgatójaként. H. Fekete Péter elévülhetetlen érdemeket szerzett a hajdúböszörményi városi múzeum megalapításában, aki magánemberként kezdte el a város történelmi emlékeinek gyűjtését. H. Fekete Péter már gyermekkorában kezdett érdeklődni a muzeális dolgok iránt. A régi pénzek gyűjtésével kezdte az ismerkedést a múzeumokban folyó munkával. Később részt vett az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárában rendezett régészeti tanfolyamon. A tanfolyam elvégzése után bekapcsolódott a Karácsonyi János által vezetett, a nagyváradi Szent László székesegyházban folyó feltárási munkákba.

  1. Fekete Péter Hajdúböszörménybe kerülése után lázasan fogott a város történelmére utaló régiségek gyűjtésébe. Tudatos felvilágosító kampányba kezdett a Hajdúböszörmény és Vidéke című újság hasábjain. Rendszeresen fordul a város lakosságához, cikkeiben a város történeti múltjának értékeire, a múzeum létesítésének jelentőségére hívja fel a figyelmet. Írásai nagy érdeklődést váltottak ki, egymás után érkeznek az adományok, régi használati eszközök, bútorok, könyvek, iratok. Lakása hamarosan kicsinek bizonyult, így a város polgármesterének segítségét kérte a tárgyak, dokumentumok elhelyezésében.
  1. Hivatalosan is megszületik a Városi Múzeum – Hajdúböszörmény első tudományos intézménye

Paksy Károly támogatta H. Fekete Péter törekvésének megvalósításában, 1928. április 29-én a város képviselőtestülete határozatot is hozott arról, hogy a városi múzeumot megszervezi, helyet biztosít számára a kerületi székházban, a múzeum működéséhez költségvetést folyósít, és igazgatót is állít az élére.

„A városi képviselőtestület tudatában lévén annak, hogy a régi ősöktől ránk maradt emlékek, emléktárgyak, az írásbeli és szóbeli hagyományok mily becses maradványai a múltnak, s érezvén a kötelességet, mely ezek összegyűjtése és megérzése tekintetében reá háramlik, – határozatilag kimondja, hogy a városi tanács e tekintetben eddig tett intézkedéseinek jóváhagyó tudomásul vétele mellett az eddig összegyűjtött régi emlékekből és néprajzi tárgyakból a városi múzeumot megszervezi, annak elhelyezésére a város tulajdonát képező épületek egyikében, ez idő szerint a kerületházban helyiséget biztosít, s vezetésével és igazgatásával felajánlott szolgálata elfogadásával H. Fekete Péter polgári leányiskolai igazgató tanárt megbízza, az ellenőrzés tisztét pedig addig is, míg a helyzet egy külön múzeumi bizottság alakítását szükségessé nem teszi, a városi tanácsra ruházza…”

A városi határozat megszületése után H. Fekete Péter szívós munkával folytatta a gyűjtőmunkát, ezzel párhuzamosan kiterjedt felvilágosító tevékenységet is végzett. A helyi sajtóban cikksorozatot jelentetett meg „Mit gyűjtsünk a Városi Múzeumnak? címmel. A cikksorozat később a Városi Múzeum önálló kiadványaként is megjelenik. Lelkes munkája eredményeképpen egymásután kerülnek be a múzeumba a felbecsülhetetlen értékű tárgyak. Az adományozókról rendre megemlékezik a helyi újságban. A régészeti leletek megmentése érdekében a polgármester úr felhívása is megjelenik a Hajdúböszörmény és Vidéke hasábjain.

  1. Az I. Hajdúhét – A Városi Múzeum első gyűjteményes kiállítása

A Városi Múzeum Hajdúböszörmény történetére, népi életére vonatkozó tárgyakat, dokumentumokat, továbbá a város határából előkerült régészeti leleteket fogadta be. Az összegyűjtött tárgyak száma 1933-ra annyira megszaporodik, hogy a város további helyiségek átadásáról határoz.

1928-ban a város ugyan biztosít helyet az összegyűjtött anyag elhelyezéséhez, azonban a múzeum kiállító hellyel nem rendelkezett. A múzeumi munka így a gyűjtésre és a feldolgozásra irányult. 1937. szeptember 5-12. között megrendezett I. Hajdúhét jelentős esemény volt a Városi Múzeum életében. Az országos jelentőségű rendezvény keretében nyílt meg a múzeum első gyűjteményes kiállítása. A kiállításhoz H. Fekete Péter rövid katalógust illetve tárgyjegyzéket is megjelentet. A kiállítás három teremben mutatta be a hajdúság történetét és néprajzát. A Városi Múzeum első kiállításának legfontosabb célkitűzése, hogy a múlt megismerésére s annak megbecsülésére nevelje a látogatókat. A kiállítás első egységét a történeti anyag alkotta, amelyek között megtalálhatóak voltak Bocskai Istvánra, Bethlen Gáborra vonatkozó ábrázolások, oklevelek, nemességigazolások, közigazgatási iratok, levelek, kéziratos térképek. A kiállítás legbecsesebb darabja Bocskai István eredeti adománylevele. A kiállításban helyet kaptak Baltazár Dezső, Gönczy Pál emléktárgyai, 1848/49-i szabadságharcra vonatkozó emléktárgyak, Sillye Gáborra vonatkozó emlékek, az iparosságra vonatkozó emlékek. A történeti egység összesen 329 darab tárgyat vonultatott fel. A néprajzi anyag bemutatására mindösszesen egy terem állt rendelkezésre, amelynek legszebb darabjai a dúsan hímzett böszörményi kisbundák voltak. Itt fogalmazza meg H. Fekete Péter, hogy a Városi Múzeumnak a hajdúság múzeumává kell válnia, hogy büszkén hirdethesse a hajdúk történetét, kultúráját.

A Második Világháború után

A második világháború alatt a múzeum jelentős károkat szenvedett. A front átvonulásakor a múzeum lezárt helyiségeit feltörték, a tároló szekrények üvegeit betörték, a tárgyakat szétdobálták, a múzeum gyűjteményében komoly sérüléseket okoztak. 1946-tól új korszak kezdődött a múzeum életében. H. Fekete Péter a városhoz intézett beadványában állandó helyiség biztosítását kérte a múzeum számára, továbbá tervei között szerepelt a múzeum nagyközönség előtti megnyitása és városi nyilvános közművelődési könyvtár felállítása is. 1946. januárjában a városi közgyűlés határozatot hozott a közművelődési könyvtár megszervezéséről, amelyet a múzeummal közösen helyeznek el a Hajdúkerület székházában. A múzeum életében a következő jelentős dátum 1949. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ebben az évben rendeletben nyilvánította közgyűjteménnyé a Városi Múzeumot, így megteremtette a feltételeket a tényleges tudományos kutatáshoz.

  1. Városi Múzeumból – Hajdúsági Múzeum

1950-ben a múzeum gyűjteményéhez csatolják a gimnázium régiségtárában őrzött tárgyakat. 1951-ben sor került a múzeum államosítására, és ekkor veszi fel a Hajdúsági Múzeum nevet is, jelezve, hogy gyűjtőterületét a régi Hajdúkerület területére bővíti. A Hajdúkerület székház hat termében még ebben az évben megnyílik a múzeum első állandó kiállítása.

Az új szervezeti keretek között végzi el H. Fekete Péter a középkori vidi templom feltárását, ez volt a múzeum addigi legjelentősebb régészeti feltárása.

30 éves a Hajdúsági Múzeum

A nehezen indult múzeumi gyűjtés alig több mint negyedszázad alatt egy nagy alföldi város múzeumává nőtte ki magát. Az a Hajdúsági Múzeum, amelynek alapját két darab szarmata kori edénnyel kezdődő magángyűjtés vetette meg az alapját, és amely Városi Múzeumként egy hat négyzetméter területű szobácskában kezdte meg működését, ma az egykori Hajdúkerület patinás székháza 16 helyiségében folytatja munkáját, szervezi a hajdúság kulturális és tudományos életét.

Dr. Bálint Marianna

Kontraszt
Betűméret növelés