A Hajdúkerületi székház

Ugyancsak Hadházon 1762. március 17-én újabb közgyűlési határozat született egy állandó kerületi börtön építésére. Úgy döntöttek, hogy a börtön építésének költségeit az egyes városok a kerületi házipénztárba fizessék be, s az építőanyagok beszerzésére két embert jelöltek ki, Oláh Jánost Böszörményből és Hadházi Mihályt Hadházról.

Ez év március 31-én megkötötték a szerződést Genovai (vagy Jenovai) János kőművesmesterrel, aki Debrecenben lakott (talán olasz származású volt?), s ahol a korabeli adatok már az 1750-es években megemlékeztek tevékenységéről. Ez a szerződés rendkívül fontos számunkra, mondhatni kulcsfontosságú a kerületi székház építéstörténete szempontjából, s magyarázatot ad az épület jelenlegi szerkezetének a megértéséhez is. Az általa épített kerületi börtön ugyanis ma is áll, beépítve a hajdúkerületi székház épülettömbjébe, így tehát annak létesítése egyben a mai épület első építési szakasza is. A szerződés megadja az építendő objektum méreteit is; eszerint hossza tizenegy és fél öl, szélessége pedig hat és fél öl. Az épület a mai Kossuth Lajos utca és a Bocskai tér sarkán épült, a hossztengelye pedig a mai Bocskai térrel volt párhuzamos. Földszintes épület volt, alatta hatalmas pincebörtönnel. Ma a Hajdúsági Múzeum része. A pincebörtön és a felszíni épület szobái a szerződés szerint boltívesek voltak, az épület hossztengelye mentén – a mai múzeumudvar irányában – árkádosboltíves tornácsorral.

Az építkezés azonban kissé elhúzódott! A Hajdúkerület közgyűlése ugyanis 1765-ben határozatot hozott az építkezés meggyorsításáról, s egyben kivetette az egyes városokra eső terheket is. Úgy döntöttek, hogy a kőműves mellé két segédmunkást adnak, s gondoskodnak az építkezéshez szükséges szekerekről is.

Megállapíthatjuk, hogy a Genovai János által épített első kerületi ház csak a legszükségesebb igényeket elégítette ki, nevezetesen a foglyok őrzését, a börtönőrök, a hajdúk helyiségeit, illetve a számukra szükséges konyhát, éléskamrát. A kerületi adminisztráció szempontjából a legfontosabb a levéltár helyisége volt, s valószínűen itt tarthatták a kerületi közgyűléseket is, amennyiben azt Böszörménybe hívták össze. A Hajdúkerület egyre sokasodó ügyintézésének azonban nem volt hely, mint ahogyan nem volt szálláshelye a kerületi közgyűlésre érkező városi deputációknak sem.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

A Kerületház környezete az 1782-ben készült várostérkép alapján. Középen a református templom és az erődfal. Felülnézetben az 1762 – 1765 között épült kerületi székház.