1986.
Táncoló hajdúk szoborcsoport avatása
Pattogó induló hangjaira gyülekeztek szombaton délelőtt az emberek Hajdúböszörmény főterén. Pontosan 11 órakor fanfárok jelezték a korhű jelmezbe öltözött lovasok, a hajdúk érkezését. Ezzel kezdetét vette a szoboravató ünnepség.
A vendégek között ott volt dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, dr. Ónosi László, a megyei pártbizottság titkára, Kobec Vlagyimir Jefimovics, a Szovjetunió debreceni főkonzulátusának konzulja, valamint a hét hajdúváros vezetői. A debreceni Csokonai Színház és a böszörményi városi ifjúsági fúvószenekar műsora után dr. Szabó Imre lépett a dobogóra, és avatóbeszédében többek között a következőket mondta:
„Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a mai napon együtt ünnepelhetünk Hajdúböszörményben önökkel, a város lakosságával, kedves vendégeinkkel. 377 éve annak, hogy Böszörmény otthont, kenyeret és szabadságot adott az idetelepített hajdúknak. A város több évszázados tárgyi és szellemi értékeivel, egész múltjával éppen úgy beírta nevét hazánk történelmébe, mint a felszabadulás óta eltelt évtizedekben kibontakozó gazdasági és kulturális fejlődésével. Az 1609- ben Báthori Gábor fejedelem által idetelepített hajdúknak állít emléket a most felavatandó monumentális műalkotás. A szobrászt a történelem és a hagyományok inspirálták. A hét táncoló figura itt nem mesebeli szám, hanem valóság. Mindegyikük egy-egy hajdúvárost jelképez. A szoborcsoport talapzata is mély értelmű, mert nem más, mint a hajdúkerület stilizált térképe, jelezve ezzel a kötődést. A közös összetartozás jelképe a pajzson látható címer. Az alakok előtti malomkő jelzi azt a folyamatot, amely a katonáskodó hajdúságtól a szabad paraszti életformáig vezet”
Az ünnepi beszéd után Patakvölgyi Rudolf, Hajdúböszörmény Városi Tanácsának elnöke, a város lakóinak nevében átvette Kiss István Kossuth-díjas érdemes művész Táncok hajdúk című alkotását. Az ünneplő közönség hosszan tartó tapssal fejezte ki elismerését a művésznek. A szoboravató ünnepség e Szózat hangjaival zárult.
W.Gy.
fotó Szabó Miklós