Búcsúzik a kiállítás 2.

Az NKA Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumánál elnyert pályázat segítségével átalakítjuk a Hajdúsági Múzeum régészeti kiállításának koncepcióját.

A „Talpunk alatt történelem” című új kiállítási egységben az utóbbi évek friss régészeti kutatásainak legszebb leleteit mutatjuk be a nagyközönségnek.

A kivitelezési munkák megkezdődtek a kiállítótér felújításával, amelynek első lépéseként korszerűsítjük a világítást. A tárgyak modern LED-es megvilágítást fognak kapni. A kiállítótérbe új vitrinek is fognak kerülni, amelyek tervezése, kivitelezése is már folyamatban van.

De, hogy az új kiállítás megnyitásáig se maradjunk, szép régészeti leletek nélkül az internet segítségével a múzeum weboldalán biztosítunk lehetőséget azoknak, akik újra megszeretnék csodálni a kiállításból kiemelt tárgyakat, továbbá azoknak is, akik eddig nem tudták megtekinteni azokat a múzeumban. Virtuálisan elvisszük őket az Önök otthonába. Ezért hétről-hétre egy-egy a régi kiállításban szereplő tárgy rövid bemutatásával jelentkezünk.

Kos alakú edény

A most bemutatott szarmata kori tárgyunk szorosan kapcsolódik az előző írásunkban bemutatott üvegből készült, kauri csigát megformáló amuletthez.

A Hajdúsági Múzeum régészeti gyűjteményének egyedül álló darabja egy kos alakú, téglaszínű, vékony falú, könnyű, füles terrakotta edény, igen kopott vöröses festéssel. Az állat megformálása teljes mértékben valósághű. Maga az edény hossza 24,8 cm; magassága 19,3 cm, szélessége 8,6 cm.

Az edény egyértelműen római készítmény, Pannónia területéről több ehhez hasonló darab került elő, azonban a Kárpát-medence keleti felében teljesen egyedülálló az Erdős-tanya mellett talált edény.

A kos alakú edények a Római Birodalom mind a nyugati, mind a keleti felében gyakoriak. Feltűnő, hogy a sztyeppén élő szarmaták temetkezéseiben is gyakran találkozhatunk azokkal, mint sírmellékletek. A kos megjelenése a szarmata világban általánosnak mondható, amelynek ábrázolása minden valószínűség szerint hordoz mitikus tartalmat, gyakran jelenik meg áldozati állatként is.

Az iráni népek – perzsák, szasszanidák, oszétek – fennmaradt mondái alapján a szarmata temetkezések mellékleteként feltűnő kos edények egy meglehetősen ősi iráni mitikus elképzeléssel, a hatalom, az erő, a gazdagság, a jólét kultuszával hozható összefüggésbe.

A böszörmény északnyugati határában felszínre került edény alapján ez a fenti kultusz a Kárpát-medencébe beköltözött, iráni kapcsolatokkal bíró, szarmaták körében is élt.

Dr. Bálint Marianna

régész

 

About the author: Horváth Tamás