BOCSKAI ISTVÁN TÉR
A Bocskai István tér izgalmas és sokszínű története idővonalon
“nemcsak az vonz, aki vagy, hanem az is, ahol vagy, de a kettő alig elválasztható, mert bizonyos tekintetben ott vagy, aki vagy” – Hamvas Béla
A Bocskai tér történetét úgy ismerhetjük meg, ha az egyes épületek homlokzatai mögé és a föld alá pillantunk. Az idővonal adta lehetőségeket kihasználva szeretnénk ezeket a felszínre hozni és bemutatni.
Hajdúsági Múzeum Fotótára
1528.
Bezermen település
Lázár Deák 1528-ban nyomtatott Magyarország térképén Böszörmény (Beszermen) neve mellett egy erődített templom egyszerűsített, de teljesen egyértelmű ábrázolása szerepel. A térkép hadászati szempontból készült – a török veszélyre való tekintettel – még 1514 körül. A térképen ábrázolt építészeti objektumok hitelessége tehát – az ábrázolás lehetőségein belül – nem lehet kétséges. Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy ilyen, az egész országra kiterjedő hiteles térkép megszerkesztésének előmunkálatai, a terepbejárás, vázlatok készítése stb. legalább egy-másfél évtizedet vesz igénybe, még akkor is, ha esetleg valamilyen előkép állt is rendelkezésre, akkor is könnyen belátható, hogy a térképen ábrázolt épületeknek a XV. század végén állniuk kellett. Az előbbiekben vázolt körülmények tehát feltétlenül valószínűsítik azt, hogy az erődfalak keletkezése a Hunyadiak korára tehető. Az egész XVI. századon át itt birtokos Báthori család ugyan közismert nagyszabású építő tevékenységéről, de a Báthoriak csak 1504 körül veszik birtokukba Böszörményt.
Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.
HMHA. 05529. Lázár Deák térképe
1580.
A dézsmajegyzék
Egy rendkívül fontos történeti adat – az 1580-ból való dézsmajegyzék – a város négy fő utcáját név szerint felsorolja („Debrechen wcza”, „Erdeo wcza”, „Egyház wcza”, „Ratz wcza”). Ezek az utcák azonosíthatók a városszerkezetben ma is meglevő négy legfontosabb utcával, egyben bizonyítják azt a korábbi feltételezést is, hogy a városszerkezet alapvető rendszere nem sugaras, hanem keresztutcás. A dézsmajegyzékben felsorolt négy utca a mai utcákkal a következőképpen azonosítható. A „Debrechen wcza” egyértelműen azonosítható a Debrecen irányába vezető út belvárosi szakaszával (Kossuth Lajos utca), amelynek külső szakaszát ma is így nevezik. Az „Erdeo wcza” a Hajdúhadház, egyben az erdő felé vezető országút belvárosi szakasza (Petőfi Sándor utca). Az „Egyház wcza” a mai Újvárosi utcával, a „Ratz wcza” a Nánási út belvárosi szakaszával (Lenin utca) azonosítható. Ebben az időben a településben 190 portát tartottak számon, és ekkor – bár már hódoltsági területbe esik – még különösebb hanyatlás nem következett be. A négy utca megnevezéséből arra következtethetünk, hogy több utca nem volt, helyesebben a többit nem nevezték utcának, hanem talán, mint az még a legutóbbi időkben is szokás volt – a korábban nem teljesen kialakult utcákat – köznek nevezték.
Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.
1583.
Böszörményi történetek / A múltból és a jövőből.
írja: J u l e s.
A MÚLTBÓL.
A múlt hét, egyik napján egy mezítlábas deputáczio keresett fel, hogy menjek ki a Nagy-Csorda- járóköz végére egy ház elbontásához, a hol egy kihűlt bedült oldalú ház dőlt össze véglegesen s a falában egy kis korhadt fadobozt találtak, belsejében sárga, fakult írásos papirossal (ha pénz lett volna, bizonyára nem hívtak volna oda).
Tudták, hogy szenvedélyes régész vagyok, tehát értenem kell az ócskairáshoz, mint szakértőnek. Ma rendesen a szakértők nem értenek ahhoz, amikben mint szakértők szerepelnek, akárcsak a tudományos akadémia tagjai amely alapon tagjai a tudományos akadémiának.
Ezen az alapon én is elhittem, hogy a régészet terén szakértő vagyok. Kivonultam tehát a Nagy- Csordajáró közre (ma már becsületes nevén Polgári utcza lenne ez, de ezt a nevet itt épen úgy nem használják, mint a többi utczaneveket.) Felcsaptam orrom nyergére szemüveget, hogy annál szakértőbbnek láttattassam magam tudományos arczcot vágva, ott a ház romjai felett, kíváncsiak serege közt, elkezdtem betűzni a becses okmányig melye, midőn a hallgatók megértettek, morogva távoztak el, látván hogy nem az van megírva benne, hogy merre van elásva a sok kincs.
Bánták is most már. akármit csinálok az ősrégi kézirattal. Magamhoz vettem tehát az elhagyatott jószágot s hazaszállítottam lakásomra. Hogy pedig el ne tűnjék az idők homályában, szóról-szóra itt adom, könnyebb megérthetés okáért a magyarul megragozott latin szóktól megtisztítva:
Íratott ez a scriptum ez ház emelésekor, kit Bagó Peter uram emeltette anno 1683-ik esztendőben. Le vagyon pedig írva ez írásban, hogy miként épitődtek vala amaz eklézsiális épületek, melyek emeltettek vala az piaczon a nép véneinek haragjábul.
Vala pedig száz esztendőkkel ezelőtt anno 1583-ik esztendőben a pispek Nagy Gábor uram és kormányozá az eklézsiát nagy szigorúsággal. Üle vala pedig mindig az ambituson az toronyfelől levő paróchián.
Onnan pedig látá vala, miként mellének az Tanácsbéliek, a népek vénei, meg az egyház kormányzó öregjei az községnek házábul és másunnan az nagy korcsmaházba, mely is állt vala a piacz közepén mintegy rosz épület.
Haraguvék mindezért Nagy Gábor uram s prédikált ő ellenük az kathedráról meg az tanácsházakban.
Azok is megharagudtanak a megszígyenitésekir s elhatározták, hogy a paróchiára emelnek észak és kelet felől épületeket, hogy Nagy Gábor uram ki ne láthatna rájuk. . .
Ráfogák azért nagy erőszakoskodásokkal, hiába tiltakozók ellenükben Nagy Gábor uram, hogy szüksége lenne amaz épületekre s ennek okáért épitendenek keletfelől egy magtárt és északfelől istállót. . .
És felépiték vala az épületeket Nagy Gábor uram … ..urnak 1583-ik esztendejében.
A 3 százados derék épületek ma is megvannak milleniumi emlékül s jubilálni készülnek. Egyben megegyeznek: mind ócska s a főtér disztelenitésére szolgálnak, névszerinti a nagykorcsma (vendéglő), városház, istálló, magtár. Ez utóbbira ablakot is vágtak s ama „szent-ablak” alatt éjjelenként fel-felhangzanak a káplán nóták :
»A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely,
Áldjon vagy verjen sors keze,
Itt élned, halnod kell.«
Ezen irat alapján ma ár tudjuk, hogy az ócska magtárnak és elrongyollott istállónak, az elárvult vendéglőnek nagy múltja van s ezért nem bontják le; mindenik emlék a boldog múltból. -— Az öreg városház ódonsága meg kiegészíti őket a főtér csinosságának akadályozásában.
Lazio Wolfgang (1514-1565): Magyarország térképe, 1598.
1737.
Az erődfal
Mint a többi hajdúvárosban, Böszörményben is lőréses erős kőfal vette körül a templomot, mely megfelelt a legbelső várnak. A templomkerítés négyszögletű volt. Fala egy méter vastag, két és fél méter magas lehetett. Három kapu volt rajta. Észak felől nem volt kapuja (U. Szabó Sándor úr szóbeli adatai).
Az 1864-ben lebontott erős kőkerítést úgy látszik 1737/38-ban újították (Böszörmény levéltára. Prot. A. 141. és 1738. Fasc. 2. Nr. 26.). Dél felől 1794-ben vágtak rajta új kaput.
Győrffy István / Hajdúböszörmény települése, 1927.
1757.
A Hajdúkerületi székház
A hajdúkerületi székház építésének kezdete tulajdonképpen egy igazságszolgáltatási reformhoz fűződik. Mária Terézia 1757-ben az egyes hajdúvárosokat ismételten és kifejezetten eltiltotta a jus gladii (halálbüntetés) gyakorlatától, és azt a Hajdúkerületre ruházta. Ebből adódott, hogy a kerületnek a pallosjog birtokában valamely városban börtönt kellett építtetni, ahová a bűnösöket bekísértethették, s biztonságban fogva tarthatták.
A Hajdúkerület közgyűlése közvetlenül Mária Terézia fenti rendelkezése után intézkedett a kerületi börtön megépítéséről, amelyről 1757. ápr. 14-én hoztak határozatot a Hadházon tartott kerületi közgyűlésben. Ekkor döntöttek úgy, hogy „Böszörmény városa légyen az a közönséges helly,… hovais minden névvel nevezendő malefactorok [gonosztevők] ennek utánna küldettessenek és vitessenek”. Ennek okaként Böszörmény központi fekvését említik. Megszabták a börtönőrök számát is! Az elképzelés szerint a kerületi börtön épülete rendkívül egyszerű lett volna, kívül-belül hasogatott fából szándékoztak elkészíttetni, középen kőből kirakva. E technika tulajdonképpen a vert falú házakat juttatja eszünkbe, tehát olyan eljárás alkalmazását, amelynek az Alföldön általában, így a hajdúvárosokban is nagy hagyományai voltak, többek között az ún. hajdúpalánkok építésénél. A kőanyag alkalmazására a foglyok biztonságos őrizete miatt lett volna szükség. Megvalósult-e ez az épület? Pontosan nem tudjuk ugyan, de valószínűleg nem. Könnyen lehetséges azonban, hogy a későbbi hajdúkerületi székház telkének magját már ekkor kijelölhették.
Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.
1762.
A Hajdúkerületi székház
Ugyancsak Hadházon 1762. március 17-én újabb közgyűlési határozat született egy állandó kerületi börtön építésére. Úgy döntöttek, hogy a börtön építésének költségeit az egyes városok a kerületi házipénztárba fizessék be, s az építőanyagok beszerzésére két embert jelöltek ki, Oláh Jánost Böszörményből és Hadházi Mihályt Hadházról.
Ez év március 31-én megkötötték a szerződést Genovai (vagy Jenovai) János kőművesmesterrel, aki Debrecenben lakott (talán olasz származású volt?), s ahol a korabeli adatok már az 1750-es években megemlékeztek tevékenységéről. Ez a szerződés rendkívül fontos számunkra, mondhatni kulcsfontosságú a kerületi székház építéstörténete szempontjából, s magyarázatot ad az épület jelenlegi szerkezetének a megértéséhez is. Az általa épített kerületi börtön ugyanis ma is áll, beépítve a hajdúkerületi székház épülettömbjébe, így tehát annak létesítése egyben a mai épület első építési szakasza is. A szerződés megadja az építendő objektum méreteit is; eszerint hossza tizenegy és fél öl, szélessége pedig hat és fél öl. Az épület a mai Kossuth Lajos utca és a Bocskai tér sarkán épült, a hossztengelye pedig a mai Bocskai térrel volt párhuzamos. Földszintes épület volt, alatta hatalmas pincebörtönnel. Ma a Hajdúsági Múzeum része. A pincebörtön és a felszíni épület szobái a szerződés szerint boltívesek voltak, az épület hossztengelye mentén – a mai múzeumudvar irányában – árkádosboltíves tornácsorral.
Az építkezés azonban kissé elhúzódott! A Hajdúkerület közgyűlése ugyanis 1765-ben határozatot hozott az építkezés meggyorsításáról, s egyben kivetette az egyes városokra eső terheket is. Úgy döntöttek, hogy a kőműves mellé két segédmunkást adnak, s gondoskodnak az építkezéshez szükséges szekerekről is.
Megállapíthatjuk, hogy a Genovai János által épített első kerületi ház csak a legszükségesebb igényeket elégítette ki, nevezetesen a foglyok őrzését, a börtönőrök, a hajdúk helyiségeit, illetve a számukra szükséges konyhát, éléskamrát. A kerületi adminisztráció szempontjából a legfontosabb a levéltár helyisége volt, s valószínűen itt tarthatták a kerületi közgyűléseket is, amennyiben azt Böszörménybe hívták össze. A Hajdúkerület egyre sokasodó ügyintézésének azonban nem volt hely, mint ahogyan nem volt szálláshelye a kerületi közgyűlésre érkező városi deputációknak sem.
Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.
A Kerületház környezete az 1782-ben készült várostérkép alapján. Középen a református templom és az erődfal. Felülnézetben az 1762 – 1765 között épült kerületi székház.
1765.
A keleti paróchia (a mai Bocskai István Általános Iskola helyén)
Az udvaron két nagyobb épület állott, egyik sem utcára nyíló ablakokkal. Mikor épülhettek ezek? Ki tudná megmondani! A Folyó-utcára néző épület vastag falaival, sürü vasrácsos ablakaival, bolthajtásos szobáival kétségkivül régebbi eredetű, mint a másik, úgy nevezett „tanulő ház”, mely utóbbi alakját különben az 1870 es években történt alakítás alkalmával vette fel. Valószínű, hogy a régebbi épület, a lakóház 1765. körül épült. Lehet, még előbb. Ugyanis a hajdúböszörményi ref. egyháznak már a XVI. század végén mindig két papja volt, de az 1741-iki nagy pestis után, amikor »az ecclésiából igen számosán és átaljában mintegy 15 százan kiholtanak” (Presbyteri gyűlések jegyzőkönyve 1765. márc. 7.) a szent szolgálatot csak egy prédikátorra szorították. De 1765-ben kérik az egyházmegyét, hegy engedje meg a régi, de most üresedésbon levő második papi állást betölteni. A tracus a kérelemnek helyt adva, beleegyezik abba is, hogy tiszteletes Vecsei Sámuel uramat papnak kihozhassák.
Ebben az időben a másik pap Halmi István volt (1764—1768.), aki a másik, nyugati paróchián (mely még a hajdúk letelepedése előtti időből való s hajdan Franciscanus barátok klastroma lehetett) lakott. Vecsei uramnak, az új papnak tehát lakásról kellett gondoskodni. Hogy vájjon újat épitettek-é, vagy pedig az 1741. előtt is meglevő paróchiát alakították át, nem tudhatni. Valószínű, hogy újat építettek, mert egy-két adat „az uj paróchiális háznak” mondja. De hogy az előtt hol lehetett az a paróchia: sejteni is nehéz.
A városi jegyzőkönyv 1765. április, 19-ről ennyit jegyez fel: Rompa Mihályi a ref. szent ecclésiának, az uj paróchiális ház megett, 36 vonás forintokon telkel adott el, hozzá adódott még készpénzbeli árához egy köböl árpa, egyszekérfahozás. (Protoc. II. 302. lap.)
Az épületről még csak azt jegyezzük meg, hogy a sütőházat 1810-ben építették (mindkét paróchiára) a keleti paróchia telkén szegletre, de ezt — rozoga volta miatt — még 1902-ben lebontották (Városi jegyzőkönyv 1810. aug. 19.).
Az első lakója tehát ennek a paróchiának Vecsey Sámuel, ki 1765. április 27-től 1801. máj. 10-ig volt az egyház egyik lelkipásztora. Ekkor a papságról lemondván, innen elköltözött, de püspökségét, melyre 1795. szept. 20-án választották, haláláig 1806, máj. 26-ig megtartotta. Háza a mostani Mester-utcán volt, amelyik most a kéményseprőé.
Második lakója Nagy István lelkipásztor és egyházkerületi főjegyző volt 1801. máj. 10-től 1831. aug. 31-ig, haláláig. E paróchia falai között születtek tehát azok a szép énekek, melyeket ma is lelki gyönyörűséggel énekelünk (mint pl. az Óh könyörgést meghallgató … kezdetű 130. dicséret stb.), itt fogantak azok a beszédek, melyekkel ő hallgatói szívét magával ragadta. De itt, ez épület pincéjében történt az a Petőfi által szépen leírt, közismert esemény is, mikor
„A szomszédban valami lakzi volt.
Elébe hoztak ételt és italt;
És im az étel és bor mellett
És a zenének hanginál
Csapot, papot, mindent elfelejtett
Csokonai Vitéz Mihály.”
Bakóczi Endre
1789.
A református templom
A Bocskai téri templom toronygombjában lévő emlékirat szövege:
„Ezen torony kezdődött építtetni az 1789-ik esztendőben akkori Római Császár és Magyar országi királyunk Felséges második József kegyes engedelméből és az építése az 1790 és 1791-ik esztendőben Continuáltatván, egy részről a kegyes hívek adakozásából, más részről pedig a Szent Eklesia költségével”
Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.
1791.
A Hajdúkerületi székház
Jablonczay Petes János, a Hajdúkerület főkapitánya 1791. ápr. 30-án kelt körlevelében a hajdúvárosokat a székház kiépítésére szólította fel. Érdekes s talán érthető, de szűklátókörű módon ez ellen egyedül Böszörmény városa tiltakozott, mondván, az építkezés nagyon sokba került, s erre a városnak pénze nincsen, egyébként is most építteti saját városházát.
Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.
1792.
A Hajdúkerületi székház
A kerületi közgyűlés az építkezés megkezdéséről A 1792. szept. 13-án a hozott határozatot. Eszerint a már meglevő districtuális [kerületi] házat – tehát a kerületi börtönt és a földszintes részt – át kell alakítani, a tetejére emeletet kell húzni, ahol helyet kaphatna a közgyűlési terem (sessionális ház), a levéltár, a jegyző szobája és a kancellária [irodahelyiségek]. A terv szerint az ily módon megnagyobbított épülettel összekötve emeltek volna egy új épületet a mai Kossuth Lajos utca irányába, amely a földszinten a városok követeinek adott volna szállást (hat város – hat szoba), az emeleti részen pedig ugyancsak hat szoba állott volna kerületi tisztek [választott tisztségviselők] rendelkezésére. Úgy döntöttek, hogy Rachbauer József debreceni építőmesterrel kell felvenni a kapcsolatot. Rachbauer hamarosan el is készítette az építendő, illetve kibővítendő kerületi székház tervét, a kerületi közgyűlés pedig jóváhagyás végett azt felterjesztette a Helytartótanácshoz
Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.
1793.
Nyugati parókia (a mai Sillye Gábor Művelődési Központ helyén)
„nyugati paróchia mely még a hajdúk letelepedése előtti időből való s hajdan Franciscanus barátok klastroma lehetett”
Bakóczi Endre
A Bocskai tér 4. szám alatti telek ősidők óta parókia volt. Jegyzőkönyv említi 1764-ben, az új, vagy keleti parókiát, amely a Bocskai téri fiúiskola helyén állott, a Bocskai tér 4. szám alatt pedig a régi, vagy nyugati parókia ennél nyilván régebbi. Az 1782-es városkép már mai L alakú formájában ábrázolja az itteni lelkészlakot (az iroda csak az 1842-es térképen látható). 1782-ben a telek szabályos téglalap alakú volt, az 1796-os összeírásban ez olvasható a VI. tized 335. helyrajzi szám alatt: „Ref. paróch. ház 2 telek.” Az 1842-es összeírás szerint a 4. sz. telek a ref. paplak; ekkor a telek északi végében is állott egy épület, melynek ma már nincs nyoma. A telekhez 1842 után hozzácsatolták a háta megett fekvő 1/2 telket, mely 1782-ben Tántzos Jánosé volt 336 hrsz. alatt, 1842-ben pedig 5. szám alatt a Benedek Lajosé. A megváltozott telekformát az 1910-es térkép tünteti fel. Ugyanez azt mutatja, hogy a lelkészlak alakja is megváltozott, mert a hátuljához hozzáépítettek egy félszertetős konyhát. A lelkészlak verandája boltíves, keletre néző szárnya üvegezett, az északra néző nyitott. Az L alakú épület hosszabbik: észak—déli szárnya 20 m, a kelet—nyugati 18 m hosszú; az épület szélessége 9 m A falak vastagsága 60 cm.
Ebben a lelkészlakban lakott 1793-tól 1803-ig Diószegi Sámuel, aki nemcsak mint prédikátor volt elismerve, hanem mint az első Füvészköny társszerzője és az Orvosi Füvészkönyv írója országosan, de külföldön is elismert tudós volt
Kövér Sándor
1803.
A Hajdúkerületi székház
A hajdúvárosok 1803. márc. 24-én egyezséglevelet írtak alá a kerületi székház bővítésére, illetve kiépítésére. E szerint „mindenik nemes városnak egy szálló szobája és egy közönséges konyha építtessen a föld színén”. Vállalták azt is, hogy a terheket az állami adókivetés mintájára, portaszám szerint, tehát a teherviselő képesség arányában viselik.
Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.
1808.
Református templom
A mai Bocskai téri református templomban megszólalt az első orgona,
Az orgonát az istentiszteleten először 1808. október 30-án, vasárnap szólaltatták meg. Prédikált ekkor Nagy István lelkipásztor, orgonista-kántor volt ekkor Filóczi Pál, kit ez év tavaszán választottak meg.
(Az orgona nem sokáig bírta javítás nélkül. Már 1820-ban Nagy István lelkipásztor sürgetésére a pesbytórium megbízta Somossy Péter assesort, hogy Szatmár varos főjegyzőjét Thegze Mihály urat levélben kérje fel, miszerint az ott lakó Galli György nevű orgonacsináló-mesterrel értekezzék: hajlandó volna-e az orgonát megcsinálni s egyezkedés végett az egyház költségén városunkba jönni?)
Az orgona szolgált egészen a régi templom átalakításáig 1881-ig. Ha voltak is kisebb hibái, Katona Zsigmond kántor (1845 — 1887) bizonyára maga kijavitgatta.
A hosszú szolgálat alatt el is nyűtt annyira, hogy 1881-ben egészen uj orgonát vállaltatott az egyház s állított be az újjá alakított templomba. A régi orgonából Katona Zsigmond maga készített egy kisebb orgonát, melyet az énektanítás céljára a gymnasium egyik termében állított fel. Itt élte le az első orgona utolsó napjait. Utoljára annyira elrongálódva, hogy még a nyiracsádi egyház, melynek a presbyterium oda ajándékozta, sem vehette hasznát s el sem szállíttatta. Egyes sípjai most a főgymnasium természettani szertárában szolgálják a tanítás ügyét, más alkatrészei pedig az iskola padlásán várják maid egykor az elárverezés s ezt követőleg a megégettetés szomorú óráját.
Bakóczi Endre
1849.
A Hajdúkerületi székház
A székház 1848/49-ben mozgalmas napokat élt át. Az udvaron több ízben tartottak népgyűlést, s innen irányították a nemzetőrség szervezését, itt tevékenykedhetett Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztosos, innen szervezte a Hajdúság és a hajdúvárosok önvédelmi harcát, s itt lehetett a Bocskai-csapat hadfogadó kormánya, amely a nemzet számára három rendes honvédalakulatot állított ki, jócskán túlteljesítve a nemzet által elvártakat. A Hajdúkerület székházának falai között zajlott az a nevezetes esemény is, amelynek során Hajdúböszörmény városa az országban elsőként biztosította Kossuthot a trónfosztás helyességéről, sőt Magyarország államformájaként a köztársaságot ajánlotta.
Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.
1855.
Református templom
„Minthogy azonban mi eddigi 1791-ben kiépült templomunk gombját az 1855 július 30 estve támadt zivatar leszakasztotta, s templomunk mennyezete is veszéllyel fenyegetőleg megrongáltatott : annál fogva hogy e részben is eleget tehessünk kötelességünknek, hogy az utánunk következő korra a templomot is olyan állapotban hagyhassuk hogy az, abban az istentiszteletnek díszes hajlékát bírhatván nyugodtan gyűjthesse az új templom építéséhez szükséges anyagi erőt : a nemes városi Elöljáróság őseinek a vallás iránti hagyományos buzgósága és áldozatkészsége által lelkesíttetvén az egyházi Elöljárósággal egyesülve elhatározták, hogy a jelenlegi tornyot és a templomot díszesen kijavított alakban hagyják át az utókorra”
Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.
HMHA. 07112. Id. Zolnay Mihály rajza a református régi torony és templom déli oldaláról
1862.
A H.-Böszörményi algymnasium
A tanoda helyisége hajdan a napnyugoti lelkészlak átellenében délre fekvő ház volt, mely azonban szűk és félre eső fekvése miatt később eladatott, s 1800-ban a mostanival cseréltetett fel. Ez a piac-utcán lévő 3. számú erős téglaépület, a régente úgynevezett „Katona-kapitányi szállás.” Itt van a rektori szállás is. Maga az épület 5 szobával bír, melyek között 2 szolgál tantermük. Ennek végénél, vele derékszögletet képezve nyúlik egy másik különálló vályogépület, melynek egyik vége az I. gymnasialis osztály számára ád tanhelyiséget, másik végében pedig a bennlakó diákok szobája. a barbár szóval úgy nevezett „particulorium” van. 1859-ben az egyháztanács debreczeni építész Vecsei állal egy nagyobbszerü iskolaépület tervét rajzát és költségvetését készítteté el, mely homlokzatával a piaczra nézne.
Szeremlei Samu, 1862.
1864.
Az erődfal
A böszörményi templom erődfaláról képi ábrázolás ugyan nem maradt ránk, de alaprajzi vonalvezetését ismerjük. A templomkerítés négyszögletű volt, fala egy méter vastag és két és fél méter magas lehetett, lőrésekkel ellátva. Három kapuja s egy sarokbástyája volt, s akik az 1864-es bontásban részt vettek, azt mondták, hogy anyaga terméskőből rakott.
Nyakas Miklós / Hajdúböszörmény a múló időben, 2000.
HMRA. 00041. H. Fekete Péter feljegyzése a Bocskai templomról a Bocskai tér rendezésekor
1865.
A gimnázium
A gimnáziumot Baltazár János felkérése alapján 1864 márciusában két debreceni építőmester Vecsei Imre és Sklanitczki Antal tervei alapján kezdték el építeni. A többször átdolgozott elképzelések alapján egy év múlva 1865-ben már birtokba is vehették a diákok és tanárok az ekkor még hatosztályos gimnáziumot.
Nyakas Miklós / Hajdúböszörmény a múló időben, 2000.
A gimnázium első ábrázolása. Vasárnapi Újság. 1866.

1867.
A Hajdúkerületi székház
A kerületi székház további bővítésének a tervét, tehát lényegében a mai bírósági szárny létesítését, 1867. dec. 6-án határozták el. Az első terveket Balthazár János hajdúkerületi mérnök készítette el. E szerint a régi épületszárnyban is bizonyos változtatásokat hajtanak végre. Bővítenék a főkapitány szálláshelyét a régi közgyűlési terem odacsatolásával, amelyet az alkapitányi szálláshellyel is megtoldanának. Az új épületszárnyban pedig összesen huszonhat hivatali helyiséget és egy új, díszes közgyűlési termet szándékoztak létesíteni.
A belügyminisztérium a jóváhagyásra felküldött tervet némileg módosította, E szerint az emeleti lépcsőfeljárót az udvar felé eső részen kell elkészíteni, amely ellen azonban Balthazár János hajdúkerületi mérnök protestált, mondván, hogy ily módon egy nagykapu nyitása az új épületszárnyban, a kerületház udvarára lehetetlenné válik, ezt pedig ő szükségesnek ítélte, sőt a terveket is oly módon készítette, hogy azt egy alkalmas időpontban el lehessen készíteni. Emellett – érvelt – ily módon a kerületi székház udvara rendkívüli módon összeszűkül.
A bővítés végül Balthazár elképzelései szerint valósult meg! A mai Bocskai tér felől impozáns kocsibejáró készült, kijárattal a kerületház udvarára. Nagyszabású, új közgyűlési terem épült, amelynek a tér felé eső részét klasszicista stílusú megoldással kiemelték az épület síkjából. Külön elismerés illeti azokat a névtelen mestereket, akik a közgyűlési terem freskószerű, klasszicizáló festését végezték.
Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.
HMFA. 08595. A Hajdúkerület székház közgyűlési termének festése / 2001.április.19.
© Horváth Tamás
1871.
A Hajdúkerületi székház
A kerületi székház további bővítésének az építkezésre természetesen versenytárgyalást kellett meghirdetni, amelyet némi huzavona után Vecsey Imre és Varga Ferenc debreceni építészek nyertek meg. Vecsey Imre egyébként a bővítésre tulajdonképpen új tervet készített, de felhasználta Balthazár János korábbi munkáját is. Az épülethez szükséges téglákat helyben vetették, amely ellen Hajdúböszörmény ugyan tiltakozott, mondván, hogy a bánya kimerülőben van, de a Hajdúkerület ezt nem vette figyelembe. Az építkezés a korábbi szakirodalomban szereplő 1870. évvel szemben valójában csak 1871-ben fejeződött be.
Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.
1875.
A református templom
Pályázati hirdetmény – Hajdú-Böszörmény város közönsége ref. imaházának tornyát feljebb emeltetni, s új tető alá vétetni, a templomot pedig egészben elbontva a jelenleginél bővebb kiterjedésben újból építtetni szándékozván, az építési tervrajzok és költségvetések elkészítésére pályázatot hirdet.
A tervek és költségvetések folyó évi julius l-ső napjáig H.-Böszörmény város főhadnagyi hivatalához nyújtandók be, hol egyszersmind az építkezés tekintetében a vállalkozók bővebb felvilágosítást s adatokat szerezhetnek.
A pályaművek közül keltő, melyek legjobbak és legczélszerűbbeknek fognak mutatkozni és találtatni és pedig az első 400 o. é. forinttal, a második 200 forinttal lesznek dijaztatva. A többi pályamű után — készítőik — díjazásra, vagy jutalmazásra igényt nem tarthatnak.
Hajdú-Böszörmény város templomépitési bizottsága részéről az 1875-ik évi május hó 3-ik napján tartott gyűlés megbízásából
Karap Imre m. k., főjegyző.”
1876.
A református templom
A térről fennmaradt legkorábbi ábrázolás, amely felirata szerint elsősorban a templom megörökítését tekinti céljának 1876-ból való, de felirata szerint egy korábban készült rajz másolata („Egy Színész Rajza után RAJZOLTA Sovágo Imre 1876”).
A teret nagyjából az északnyugati sarkából nézve ábrázolja. A templom már szabadon áll, az erődfalakat elbontották (1864), de egy a képen jól kivehető hevenyészett kerítés nyilvánvalóan az erődfal korábbi vonalát jelöli, hiszen az tulajdonjogilag is elkülönült a tér többi részétől. Megállapítható, hogy az erődfalon belül sűrű növényzet volt, közte néhány jelentős méretű és korú fa is található. Jól látható a templomhajó átépítés előtti gótikus jellege, valamint a torony ettől elütő barokkos formája. Az eredeti rajz készítésének korát jól behatárolja az, hogy a háttérben a Kerületház tér felőli szárnyát már átépített formájában ábrázolja, de a Gimnázium új épületének tömegét nagyrészt eltakarja a templomkertben ábrázolt sűrű növényzet. A kép jobb oldalán látható két épület az iskola és a volt kántoriak a legutóbbi időkig – erősen átalakítva ugyan – fennálltak. A képen ábrázolt formájukban a jellegzetes böszörményi kontyolt tetőmegoldást mutatják és láthatóan igen jó megjelenésű, színvonalas épületek. A kép bal oldalán az egykori Rektor-ház valamint a papiak egyik épületrésze látható.
Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.
HMHA. 01163. A Bocskai téri templom
1880-82.
A református templom
A mai Bocskai tér meghatározó épülete tömegénél és történetiségénél fogva a középen álló református templom. A középkori eredetű gótikus templom utolsó nagy átalakítására és egyben bővítésére 1880/82 között került sor a használható, középkori falrészek beépítésével. Az átépítés legfőbb szorgalmazója Balthazár János volt, a terveket viszont Czigler Győző műegyetemi tanár készítette, aki kora historizáló felfogásának szellemében az új templomot neoromán stílusban álmodta meg. Méreteinél, tömegénél fogva egyik legnagyobb református templomunk, amelynek nagyszerűségét csak emeli a díszes famennyezet, a szószék és a pad-sorok mértéktartó igényessége, amelyek Ulrich Ede asztalosműhelyében készültek Budapesten. A templombelső történeti hangulatát emeli, hogy a régi templomból átmentettek néhány darabot, így mindenekelőtt azt a városi címert, amely a régi, kazettás templom mennyezetén volt.
Nyakas Miklós / Hajdúböszörmény a múló időben, 2000.
HMHA. 01622. Régi városháza udvara (háttérben a református templom)
1885.
A református templom
„A hajdúböszörményi ev. reform. templom területét körítő díszes vasrácsozat elkészítése.
A kerítés hossza 156 folyó öl, tégla alapja földszín alatt és földszín felett másfél láb széles és 3 láb magas, felül vízhatlan mésszel rakott téglafal, melybe ölenkénti távolságban, a vasrács oszlopainak szilárddá tételére 20 hüvelyk hosszú, 18 hüvelyk széles és 12 hüvelyk vastag sóskúti terméskövek alkalmaztattak. A vasrács súlya folyó ölenként 80 kilogramm. Az egész kerítésen van 3 főkapu két-két szárnynyal, egy a keleti oldalon, továbbá egy az északi és egy a déli oldalon; azután van 3 egy-egy szárnyú kiskapu, az északi s déli oldal nyugati részén és a nyugati oldalon a toronyalatti templombejáróval szemben.
A munkát Maróczy József szegedvárosi lakos okleveles gépész és műlakatosnak vállalta 5029 frt. 20 kr. vállalási összegért.”
H.Fekete Péter
HMHA. 04395. A Bocskai téri református templom
1892.
Szobrot Bocskaynak!
Hajdú-Böszörmény kezdeményezése folytán a hat hajdú város folyó hó 18-án Hajdú-Böszörményben értekezletet tartott a Bocskay-szobor felállítása ügyében. Az ülést Sóvágó Gábor ügyvéd — mint a hajdúböszörményi Bocskay-szobor bizottság elnöke nyitotta meg.
Az ülés részleteit következőkben adhatjuk: Határoztatok, hogy a hat hajdú város Bocskay István erdélyi fejedelemnek — mint kitől birtokukat nyerték — szobrot emeljen.
Ezután áttértek annak megvitatására, hogy a szobrot hol és mikor állítsák fel? U. Szabó Mihály és Fejér Gábor a millennium alkalmából leendő fölállítását bár nem tartják — Szeremley József, Ránky Béla, Farkas Győző stb.-kel — szemben lehetetlenségnek, mégis pártolják Thury Albert azon indítványát, melynek értelmében a szobor felállításának, illetve leleplezésének ideje még most határozatilag ne mondassák ki. A szobor felállításának helyére nézve, minden vita nélkül megegyeztek abban, hogy az H.- Böszörményben, mint a volt hajdúkerület székhelyén állíttassák föl.
Pesti Hírlap 1892. április 20.
HMHA.01618. Bocskay tér / fotó Nyári Béla 1893.
1895.
A Kossuth-tér szépészeti ügye
Lapunk múlt évi egyik számában a városházi-épület, fogadó-, függetlenségi- s szabadelvűkor helyiségeket, ezeket a főhelyen levő gyarló kinézésű városi épületeket kifogásoltuk. Különösen óhajtottuk a hivatali helyiségekül már alkalmatlan, célszerűtlen városháza elbontását, (melynek elbontásával remek szép főterünk létesülne) s a fogadó felépíttetését. Erre „egy városi” azt jegyezte meg, hogy a főtér dísztelenségét az egyházi épületek, telkek adják meg.
Igaza volt.
Itt van mindjárt a Kossuth-tér s a Nánási utca szegletén levő lelkészi lak kis sütőháza. Maga ez a lelkészi-lak is nedves, szűk, s nem e díszes helyre való — Azután jön az ócska, alacsony, nádas tanitői-lak (ahol Almássy K. úr lakik) a pusztatelek, az esperest laknál az utcára néző oldalon egy nádas ócska istálló, s a magtár-épület, ez igazán szép helyen! A kántori lak mellett levő tanítói lakás (Lévay Imre úr lakása) szintén miserabilis kinézésű épület; a Kossuth-térre semmi dísze nincs, amennyiben elől, az utcára, még kamara-helyiség is van.
Ezek az épületek mind akadályozzák a főtér, illetve Kossuth tér szépészeti mivoltát.
A közeli években néhányszor elmondtuk, mint lehetne a központi leányiskola építése kérdésének megoldásával a célszerűség s hasznosság mellett a Kossuth-tér szépítését is eszközölni. Tervünk — mint értesültünk — akkoriban osztatlan tetszéssel találkozott.
A mi tervünk ez lenne:
Építtessék a központi leányiskola épülete a Nánási-utca torkolatán levő lelkészi-lakra s az ezen telek mellett levő tanitói-lak telkére L alakban, úgy, hogy a keleti szárnya a Lédig-féle házig terjedne (a központi fiú-iskola nyugati szárnyával szemközt). A délfelé terjedő épületrész idők múltával bővíthető, akár a Sólyom Antal úr által lakhelyül jelenben bírt egyházi lakásig is. Az épület emeletes épület lenne, alatta bolt-helyiségekkel ellátva, mely helyiségek e kiváló forgalmú helyen bizonyára kapnak bérlőt, s pedig jó árt fizetnének értők.
Hol lenne a jelenben itt lakó lelkész lakása?
A mostani lakás feltétlenül elbontandó, mert célszerűtlen, mint fentebb is jelzők. A nt. Bakóczy János úr lakása a Lévay Imre tanító úr által lakott, a kerületi-ház telke mellett fekvő, jelenleg iskolai helyiségül is szolgáló lakásba tétetnék át; mely lakás kijavítva s a kántori-lakig kibővítve: díszes lelkészi lakás lenne belőle.
Az meg kérdés tárgyát sem képezi, hogy a lelkészi lakás mellett fekvő (jelenleg Almássy K. úr által lakott) tanítói lak, tanítói lakul még az esetben is megszűnik, ha a tervezett földszintes 6 teremmel bíró központi leányiskola az Amássy K. és Sólyám A. urak lakása közt levő üres telekre építtetik, vagyis a ref. templom északi részével szemközt eső részre.
Ha már nagyobb szabású épületet kell emelni az egyháznak, jói teszi, ha alapos megfontoltsággal, a jövőre való tekintetből megy bele az építkezésbe. Az a tervezett földszintes épület 6 teremmel csak ideig-óráig való. A népesség s tankötelesek szaporulatával évről-évre fog mutatkozni a tanterem hiány, mint ahogy mutatkozik a fiúiskolánál, pedig alig 4-—5 évvel ezelőtt bővítettük. De meg e fontos helyen bolthelyiségekből tisztességes jövedelemre lehet kilátás, másoldalról meg nagy érdemet szerez az egyház egy díszes saroképület emelésével a Kossuth-tér, s igy a város szépítése körül. Ami erkölcsi kötelesség is saját városunk iránt.
Hogy a szépítési »munka« teljes legyen, hangsúlyoznunk kell ugyancsak a Kossuth téren levő esperesi lak telkén levő istálló- s magtár épületek eltávolításának szükséges voltát, mely épületek egyáltalán nem valók e díszes helyre. Ha az esperesi ócska lak helyett az utcavonalba új, díszes épületet emelni nem lenne módunkban, akkor csinossá lehet ez a hely a jelzett két melléképület elbontásával, s legalább a Kossuth-tér felől díszes rácsos kerítéssel való ellátással, belül az udvar parkírozva lenne. A lakás pedig kibővítéssel s némi átalakítással célszerűbbé tehető.
Igaz, hogy mindehez pénz, sok pénz kell. Azt is tudjuk, hogy az egyháziak sok, égetően szükséges kiadása van. De azt is be kell látnunk, hogy ezek az épületek a mai alakjukban továbbra fen nem tarthatók, nem csak egészségi, szépészeti szempontból, de mert a sok rongy épület évenkénti tatarozása sok pénzt felemészt.
Valóban restelkedhetünk, hogy egy ily fényes nagy gyülekezet ily lelkészi lakokkal bír; különösen pedig az esperesi lakot restelhetjük a sok idegen látogató, hivatalos egyének előtt. Itt már az egyházközség saját jóhírneve érdekében sem garasoskodhat.
HBV.
HMFA. 00425. Főtér
1896.
A milleniumi fák.
A helybeli ev. ref. gymn- tanári kara az összes gymn. tanulóifjúság jelenlétében hazánk ezeréves fennállása emlékére az ev. ref. templom kertjében öt drb. fiatal tölgyfát ültettetett el folyó hó 10 én. Az első az Árpád fája, a templom keleti ajtajától délkeleti irányban, mintegy 16 m. van; A 2-ik a Bocskay fája, a templom keleti ajtajától északkeletre, szintén 16 m van; A 3-ik a Báthory fája, a templom hajójának közepétől északra 12 m. van; A 4-ik a Kossuth fája, a templom hajójának közepétől délre, szintén 12 m. van; s végre az 5-ik a Ferencz József fája, a templom nyugati (torony alatti) ajtajától északnyugatra 12 m. távolra van.
HBV. VI. évf. 29. sz. 1896. május 3. 2.p.
HMFA.01536. Református templom
1899.
Központi leányiskola avatása
„A jövő Vasárnap, november 18-én nevezetes napja lesz a helybeli ref. egyháznak: újonnan épült templomát az egyház nagyságához, fényéhez mért ünnepélyességgel avatják föl s e napon mutatják be a felsőségnek az újonnan épült központi leányiskolát is, melynek mintegy felavatása lesz ez. — Ez ünnepélyekre több előkelőség jön városunkba.”
A templom- és iskolaavatás előkészületei / H.-Böszörmény, 1899. nov. 9.
A régiek előtt központi leányiskola néven is ismeretes objektum építését a református egyháztanács 1898 tavaszán határozta el egy tanfelügyelői levél és az egyházmegyei végzés figyelembevételével. Ekkor döntöttek úgy, hogy az akkori Kossuth téren levő üres telken egy hét-nyolc tantermes iskolát építenek. Az új iskola létesítésére a századforduló demográfiai robbanása miatt volt szükség.
Az építkezésre nyilvános pályázatot hirdettek, s az egyháztanács június 19-én tárgyalta meg a befutott ajánlatokat. Összesen négy jelentkező akadt, s a versenyt Takács Sándor hajdúböszörményi építész vállalkozó nyerte, aki 20 157 forinttal a legolcsóbb ajánlatot tette. Az épület tervét Somossy József debreceni építész készítette háromszáz forint tiszteletdíjért.
Egy év múlva – 1899 júniusában – a nyolc tantermes központi leányiskola már csaknem készen állott, s szeptemberben át is adták. Bár az oktatási eszközök ekkor még igén hiányosak voltak, azt folyamatosan pótolták.
Nyakas Miklós / Nevezetes épületek
HMFA. 09401. Hajdúböszörmény – Leányiskola 1907.
1899.
A városháza és a nagyvendéglő
A nagyvendéglő ma már — épen úgy, mint a városháza épülete — nem illik főterünkre. Az újonnan átalakított ref. templom, a közp. leányiskola, a közp. fiúiskola s a Fazekasház, Kerületház épületei, — ezen díszes épületek közt furcsán veszi ki magát ez a két ósdi, formátlan épület: a városháza meg a nagyvendéglő.
A városháza nemcsak külsejével, hanem a belsejével sem megfelelő ma már. E mellett az idő súlyát is érzi. Hiszen csak közelebb javították ki nagy költséggel a levéltár bomladozó mennyezetét. Ha a sok kiadás mellett aztán legalább egy megfelelő helyiség volna benne; de az egész városházán nem lehet találni egy hivatali helyiséget, mely alkalmas volna a városi hivatalok számára, eltekintve attól, hogy egy Böszörmény város méltósága már díszesebb épületet s helyiséget is követelne.
Épen ilyen ósdiságban van a város másik épülete: a nagyvendéglő is, melyben az üzlet is pang, mert magyar vagy czigány nem boldogul benne, nem elég élelmesek az e fajta üzlethez; zsidó meg nem bérelheti ki. A helyiségek itt is czélszerűtlenek, nincs egy valamire való ivó- étkező- s hálószoba, benne. Az udvaron elől van egy nagy e helyre nem való istálló, állás s az árnyékszék, a melyek olyan illatot gerjesztenek, hogy ez épen elegendő a vendégek távol tartására s a vendéglősök megbuktatására.
1905.
A nagyvendéglő elbontása (február 18.)
A nagyvendéglő, valamint a szabadelvűköri helyiségről az ajtókat, ablakokat már leszedték, néhol a tetőt is. A jövő héten meg csákány alá kerülnek a falak is. Nemsokára eltűnik a nagyvendéglő ósdi épülete előlünk, amelynek falai közt annyi sok vigság, annyi sok ital s végül — annyi sok pénz folyt el s ahol a sok derűs óra mellett az idők folyamán sok vagyon úszott el s igy az örömpoharak ürítésé mellett az ürömpoharat is sok családdal kiüríttették. — Mindez már a múlté nagyvendéglővel együtt.
Vendég ő is lesz más, mert mulató ember is kerül ebben a hivságos, szomorú életben ezután is. — Máskülönben a falak elbontására most tette meg a mérnök a végső intézkedéseket, amennyiben dobszó után felhívja a lakkosokat, hogy akik a falak lebontását felakarják vállalni, vasárnap február 19-én délelőtt) 10 órakor, lehetőleg 10-es csoportokban jelentkezzenek a számvevői szobában, ahol az árlejtést tartani fogják. — A feltételek addig is megtekinthetők a számvevői szobában.
HBV
HMFA.00425. Városi vendéglő
1905.
Elmaradt alapkőletételi ünnepség (április 15.)
Megszokott dolog a középületek építését ünnepélyességek közt kezdik meg; ilyen ünnepélyesség az alapkőletétel, a mely hasonló a szobor leleplezési ünnepséghez. Valamely közalkotás iránt az ilyen ünnepség fokozza az érdeklődést; különösen szükséges ez az olyan helyen, a hol hűvösen fogadnak valami újabb alkotást. Nálunk most a legidőszerűbb alkotás az új városháza. Nem akarunk rekriminálni, csak egyenesen arra térni, hogy tervbe volt nálunk is, hogy mikor az első alapkövet leteszik, hát ez bizonyos ünnepséggel történjék: Legyen díszközgyűlés, azután az alapkőletételek alkalmával a helyszínén beszédek, melyekben a város lakosságát alkotó összes felekezetek lelkészei, vezérférfiai részt vettek volna stb. stb.
Mindezeknek azonban most már vége, mert — legnagyobb meglepetésünkre — a múlt szombaton tartott építtetőbizottsági gyűlésen arról értesültünk, hogy a vállalkozók az alapot egy bizonyos vonalig már lerakták, a további munkát is csak a múlt szombaton szüntették meg.
Hibás dolog volt úgy elsietni azt az alapkőlerakást, a képviseletet s a nagy közönség mellőzésével.
HBV.
HMFA. 00427. Az új városháza építése – alap rakás
1905.
Az új városháza (augusztus 19.)
A július 30-iki határozat után csakhamar kezdetéi vette az új városház felépítése. Időközben azonban ismét egy új terv merült fel az épület szépítése, főleg alkalmas frontképzés czéljából.
Nagy áldozattal, sok időkre készül ez az épület, elvárható tehát, hogy ezekhez s városunk méltóságához mért legyen.
A városi mérnök készítette ezt az újabb díszítési tervet, a mely hasonlíthatatlanul szebb, jobb is a már elfogadottnál. Az újabb tervet bárki is örömmel fogadhatja, de csak az a bibije, hogy újabb 11 ezer koronával okozna több kiadást, ennyivel kerülne többe az újítás.
Hogy valóban szükséges volna ez újítás — a mely az építés jelen stádiumában meg is valósítható — azt bizonyára mindnyájan érezzük, a kik csak ismerjük az építésre már elfogadott épület rajzát.
HBV
HMHA. 01621. Hajdúböszörményi városháza terve
HMHA. 00835. A hajdúböszörményi városháza épületének tervrajza – Dobai Károly mérnök terve, Hajdúböszörmény 1905.
1905.
Alapkőletételi ünnepség (szeptember 17.)
Ezután kivonultak a képviselet tagjai az új városháza oszlopai alá, a hol a két középső oszlop közt az alapkőletételre már meg volt ásva s elő volt készítve a 3 – 4 méter mélységű gödör.
Az ünnepségen részt vevő nép a déli s keleti oldalon állott, a népiskolai tanulók a kerületház s a régi városháza közt. Az új városházánál dolgozó piros jelvényes kőművesek s a munkások az épülőfélben levő városháza deszkaemelvényén sorakoztak, a főbejárat felett, ott, a hol az alapkőletételi ünnepség lefolyt.
Háromnegyed 11 óra múlt, a midőn a főgymnasiumi tanulók énekkara Beke Antal zenetanár vezetése alatt rázendített a mi egyik nemzet imánkra, erre, hogy: Isten áld meg a magyart!
Mikor a szent ének elhangzott, Somossy Béla polgármester az alapkő elhelyezésének helyéig előkészített lépcsőn lement s ott a már előttünk ismert okmányokat magába foglaló üveg- s kívül bádog tartályt elhelyezve, az alapkövet (mit itt 4 tégla helyettesített) kalapácsütésekkel letette a következő szavak kíséretében:
»Emelkedjenek e falak a jog, törvény és igazság szolgálatára!«
HBV
HMFA.00442. Városháza alapkő letétele 1905. szeptember 17.
1906.
A Kossuth-tér (április 28.)
A Bocskai szobor helye tudvalevőleg véglegesen megvan állapítva, amennyiben az erre illetékes szobor-bizottság a szobor helyéül a lebontandó városházának azt a részét jelölte ki, hol most a rendőrségi iktató van.
Az üresen maradó térnek bizonyára ez lesz a közepe, tehát a szobor helye ezzel rendben is volna, de egy különös dologról meg kell emlékeznem.
A mostani városháza és ref. templom körüli tért annak idején „Kossuth-térnek”, a főgymnasium előtti tért „Bocskai-térnek” nevezték el.
Most már az a különös, majdnem nevetséges eset fog előállani, hogy a „Kossuth téren” fog állani a Bocskai-szobor s majd idővel (remélhetőleg nemsokára) a „Bocskai téren” a Kossuth szobor.
Szemben azon elvvel, hogy mindig ugyanazon nevű térből indul ki a hasonnevű utca (mint ahogy sikerült a Petőfi-térből kiinduló Petőfi-utca), nálunk a Bocskai- térről indul a Kossuth-utca, a régi „debreceni-köz” Baross-utca lett, a Baross-tér a Dorogi-utcán lévén, az előbbivel semmi összefüggése nincs.
Indítványozom, hogy mielőtt a Bocskaiszobor felállítása megkezdetnék, már most rendeztessék a két tér elnevezése olyformán, hogy a két elnevezést megcserélnék.
A mostani kossuth-téri ref. templom körüli tér neveztessék el „Bocskai-térnek” már azért is, hogy a Bocskai szobor a Bocskai-téren legyen s igy természetesen a Kossuth téri ref. templom, a körülötte levő térnek megfelelően Bocskai-téri ref. templomnak neveztessék el.
Ezzel szemben a mostani Bocskai tér neveztessék el Kossuth-térnek, a Kossuth utca is onnan indul, már csak azért is indokolt a névcsere, de meg egyáltalában nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy — mondjuk — 20 év múlva már a Kossuth-szobor helyéről kell gondoskodnunk s e szobor méltó helye a főgymnasium előtti tér, indítványom szerint a leendő Kossuth-tér lenne.
Kevésbé sikerült elnevezés a Nánási-utca is, mert az a közepén megtörik s eredeti irányától éltére irániban folytatódik tovább. Erre nézve azt indítványozom, hogy a Nánási utca eleje a főgymnasiumtól a G Szabó István-féle házig — hol az az eredeti irányától eltér — miután a Bocskai- térből indul, Bocskai-utcának neveztessék.
HBV.
Hajdú megye Hajdú-Böszörmény r. t. város, 1890.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
1906.
Az első városi közgyűlés
Az új városházában július 1-én volt az első városi közgyűlés, ezúttal még csak a földszinten levő kis tanácsteremben, mivel a nagyterembe a képek s padok akkorra beállíthatók nem voltak. A gyűlés igen népes volt. Somossy Béla polgármester alkalmi beszéddel nyitotta meg az új helyiségben az első gyűlést. Az első szó, a mi itt elhangzik — mondá — nem lehet más, mint hálaadás Istennek, hogy megsegített bennünket ide átköltözni. Övé ezért a dicsőség. A második szó Istenhez: ne vonja meg továbbra se kegyelmét, az ő áldó kegyelmét városunktól. Ezek röviden a polgármester úr megnyitó, mintegy felavató szavai.
HBV
HMFA.09398. Városháza
1908.
Bakóczy Endre református lelkész megírja a Bocskay szobor felállításának a történetét.
https://hajdusagimuzeum.hu/book-review/a-bocskay-szobor/
HMHA. 00673.
1910.
A gimnázium átalakítása és a „Bocskay-főgimnázium” név felvétele
Főgymnasiumunk átalakítása a befejezéshez közeleg. Elkell ismernünk, hogy nagyon ügyesen történt az átalakítás és impozánságában belső berendezésének. Célszerű voltában sokat nyer az épület. A jövő héten már megkezdődnek az előadások. A lépcsőház olyan alkotás a mely tervezőjét dicséri, hiszen ahhoz hasonló sikerült emeleti lepcsőzet alig van még nálunk.
HBV
Az átalakítás — Dobay Károly városi mérnök által kidolgozott terv szerint – a következő lesz.
Az átalakítás tervezésénél a főszempont az volt, hogy lehető kevés rombolással és előirányzati költség keretén belül az épület céljainak megfelelő elrendezést nyerjen.
A földszinten nyerve elhelyezést 4 tanterem és pedig 2 tanterem egyenként 56 m2 területtel, 2 tanterem á 80 m2; rajzterem 105 m2 területtel a hozzá tartozó szertárral, továbbá könyvtár, zeneterem, egy kis tanterem, tanári szoba és végül iskolaszolga lakása.
Emeleten: 4 tanterem, egyenként 56 m2 területtel, phisikai és természetrajzi szertár, mindkettő külön-külön előadóteremmel, ill. könyvtár, tanári szoba, igazgató elfogadó szobával, végül a tanácsterem.
A jelenlegi fa lépcsőfeljárók tűzbiztonsági szempontból és másrészt térnyerés szempontjából elbontandók a főlépcsőház alkalmazkodva az igen tágas előcsarnokhoz megfelelő méretekkel az épület tengely vonalába terveztetett.
Az épületnek vízzel való ellátása az udvaron levő mélyfuratú kútból terveztetett, honnan is megfelelő motor hajtásra berendezett szívó nyomó szivattyú segélyével a víz a padlástéren elhelyezendő, tartányba emelendő.
A tantermekben megfelelő képességű cserépkályhák, a nagyobb termekben Meidinger rendszerű töltőkályhák irányoztattak elő.
Az épület világítására villany irányoztatott elő.
Az árnyékszékek az épület két szárnyán nyernek elhelyezést, vízöblítéssel berendezve.
HMFA.01537. Gimnázium
1910.
Központi református fiúiskola avatása
Folyó évi október hó 14 és 15-én tartotta az „Alsószabolcs hajdúvidéki ref. egyházmegyei Tanítóegyesület” választmányi és közgyűlését Hajdúböszörményben. A 15-iki közgyűlés a központi emeletes iskola avatásával kezdődött. Jelen volt mintegy 140 tanító, a főgymnasium és polgári iskola tanári kara. Dr. Baltazár Dezső esperes, Csánky Viktor tanfelügyelő, Dr Benedek János orsz. képviselő, Kálmán Lajos főgondnok, Uray Gyula a debreceni egyházm. tanítóegyesület elnöke, továbbá a presbytérium és az előkelő polgárság számos tagja.
HBV
Áll a díszes emeletes épület — benne 7 tanterem — a legmodernebbül berendezve, nagy díszterem, levéltár, igazgatói és tanítói szoba, tanszermúzeum és a földszinten 1 tanterem átadva Tanítói Otthon-nak. Bent még gondnoki hivatal és szolgalakás.
Kívül az üzletek, melyek négyezer koronánál többet jövedelmeznek s fedezik az iskolaépítésre felvett kölcsön összeg annuitását. — Így 50 év múlva csaknem teljesen ingyen marad az egyháznak ez az épület. — Addig pedig csak az esetleges reparációért használja.
Dobó Sándor
Az egykori fiúiskolát 1910-ben Takács Imre helybeli építész építette. Az intézmény felépítésével a város főterének beépítettsége lezártnak tekinthető volt.
Nyakas Miklós / Nevezetes épületek
hungaricana.hu
1929.
Felavatták a renovált hajdúböszörményi református templomot
A hajdúböszörményi ref. egyház július 29-én adta renoválás alá a történelmi múltú Bocskay-téri templomot, mely időtől kezdve ott nem tartottak istentiszteletet egész a tegnapi napig, amikor is dr. Baltazár Dezső ref. püspök ünnepélyes istentisztelet keretében avatta fel a renovált templomot. Mint érdekességet említjük meg, hogy a böszörményi Bocskay- téri templomot a mostani renoválása alkalmával a legmodernebb központi fűtéssel is felszerelték, melynek igen tetemes költségét a ref. presbitérium annak idején, az összes egyháztagok óhajának megfelelőleg egyhangúlag megszavazta. A felavató ünnepélyre megérkezett dr. Baltazár püspököt a ref. egyház főgondnoka dr. Somossy Béla polgármester fogadta több városi vezető férfiú jelenlétében, a felavatandó templom és több épület a főutcán pedig nemzeti lobogóval volt feldíszítve a püspök tiszteletére. Az ünnepélyes istentisztelet 10 órakor kezdődött, mely alkalommal a templom zsúfolásig megtelt. A gyülekezeti ének után Szolnoky Gerzson ref. lelkész mondott imát, majd a Városi Dalkör szép összhangú énekszáma után dr. Baltazár Dezső püspök mondott magas szárnyalású prédikációt, szívből fakadó imát. Ezután a gimnázium énekkara adott elő szép énekszámot, mely után Bakóczi Endre ref. lelkész igen érdekes ismertetést olvasott fel a templom történetéről, a XIII. századra vezetve vissza annak eredetét.
Debreczeni Újság
HMFA.01535. Bocskai tér
1930.
Pohl Ferenc (1883-1961) kertész, 1930-ban a város főterének kertészeti rendezését megtervezi.
PA 2010. 208.p.
1931.
A Gyülekezeti Ház
A Gyülekezeti Házat Szolnoki Gerzson lelkipásztor 1931-ben építette (Kéky Lajos kőműves mester munkája), majd később id. Bódi Antal megvásárolta az épületet. Az államosításkor ezt az épületet is elvették. Ezt követő időszakban szolgált csendőr-szállásként és a hitelszövetkezet székhelyeként is.
bocskaiter.hu
HMTGY. 75.12.1. Kéky Lajos kőműves mester munkái (részlet)
1938.
Harang avatás
A templom nagyharangja szintén rekvirálásáldozata lett az I. világháborúban, ez 1793-ban öntetett és levétele előtt néhány héttel 1917 július 2-án megrepedt. Ezt 1922-ben pótolták Budapesten, az Ecclesia Harangművek – az elvitt harangok pótlására alakult cég Csepelen – Fritz W. Rincker vezetésével öntött haranggal, amely azonban 1938-ban szintén megrepedt. Pótlására készült el a jelenleg is látható 1367 kg-os, 138 cm átmérőjű, tárcsás felfüggesztésű, d1 alaphangú nagyharang, amelyet a neves harangöntő mester Szlezák László műhelyében készült Budapesten 1938-ban.
Felirata:
„A HÁBORÚBA 1917-BEN ELVITT, ANNAK PÓTLÁSÁRA 1922-BEN KÉSZÍTETT, AZONBAN 1938-BAN MEGREPEDT HARANG HELYETT KÉSZÍTETTE A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI REFORMÁ- TUS EGYHÁZ KÖZÖNSÉGE 1938”, illetve: „ÚJRAÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN”, valamint: „SZENT, SZENT, SZENT A SEREGEKNEK URA TIED A SZÉLES FÖLD DICSŐSÉGÉVEL JÓNÁS 5. R. 5. V”
Hőgye Lajos / Harangok Hajdúböszörményben
Hajdúsági Tükör 2018. június 27. 12.p.
HMFA. 00444-00445.
1957.
Árnyékszék
A Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának
A város minden lakosa örömei vett tudomást arról, hogy az autóbusz állomás és a Bocskai téri árnyékszék építése iránt intézkedés történt. A hely megválasztása azonban nem mindenki részéről találtatott megfelelőnek. Féltjük szép Bocskai terünket, melyet ötven esztendővel ezelőtt nagy áldozattal létesített a város akkor, amikor onnan a rég városházát lebontotta. Félünk attól, hogy az emelendő épület rontani fogja a tér mai pompás összhatását mely ma kifogástalanul szép és megnyerő. Félünk, hogy az építmények nem illeszkednek bele a környezetbe, ami pedig szépészeti szempontból rendkívül fontos.
A tér teljes védelme szempontjából jobb helyet ajánlok, és pedig a tér északnyugati sarkát a 8-9 ház- számok előtt. Indokom: a tér összhangjának megóvása még a légkisebb sértődéstől is, valamint az, hogy bármennyire természetes szükséget elégít is ki az az árnyékszék, és bármennyire a föld alá lesz is süllyesztve, mégiscsak olyan épület az, melyet még magánháznál sem építünk az utcavonalba, sem a kert nyílt helyére, hanem a félre eső dugott helyre. Ha ez igaz egy magán telken, még inkább igaz egy nyilvános árnyékszéknél.
Itt a fő szempont a tér szépségének, a környezet összhangjának megóvása, azért annak legparádésabb sarkára ne építsünk se palotát, se viskót, még kevésbé árnyékszéket. Ezek mind ártanak a hely mai szépségének. Utódaink ne mondhassák el, hogy amit elődeink félszáz évvel ezelőtt nagy áldozattal megteremtettek, mi annak nem voltunk jó sáfárai.
Hajdúböszörmény, 1957. június 14.
H.Fekete Péter
múzeumigazgató
HMFA.01987.002 fotó H. Fekete Péter
1965.
A Felszabadulási emlékmű
1965-ben helyezték el Hajdúböszörmény főterén Martsa István szovjet hősi emlékművét. A másfélszeres életnagyságú bronzszobor fiatal szovjet katonát ábrázol díszlépésben. Testtartásával, öltözékével, a kezébe adott zászlóval ünnepi és örömhangulatot fejez ki.
Sz. Kürti Katalin
1968.
A Bocskai téri református templom
A templom külső homlokzatainak felújítására került sor. Ennek során leverték a vakolatok döntő többségét, melynek következtében számos elfalazott ablaknyílás vált láthatóvá. Kathy Imre építészmérnök számos felvételt készített a lecsupaszított falakról. Helyszíni szemléje során látottak megerősítették benne mindazt, amit levéltári kutatásai eredményeként addig is joggal gondolt az épületről -jelesül azt, hogy a mai templom egy korábbi épület falainak felhasználásával épült meg.
Juan Cabello – Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása
HMFA.03510-12. fotó Németh Elek
1969.
A Bocskai téri templom
A 2005. évi kutatás során az északi fal egyik elfalazott ablaknyílásából előkerült cementeszsákon lévő felirat nemcsak az építkezés időpontját igazolta, hanem a munkálatokat vezető kőművesmester nevét is közli:
„1969-ben A templomot folyami homok/os/ malterral bepucolta és átfestette, /jó erős 500-as cement/ Szomolnoki Mihály kőmíves mester Nyíregyháza. A munkán részt vettek Szakképzett munkások: Dombi Sándor, Veress Mihály, Radsánszky Miklós, Sebők János, Ráczky Zsigmond, Kisegítők: Szelizi Lajos Szabó István”
Juan Cabello – Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása
HMTGY. fotó Horváth Tamás
1970.
Tervben a pártház és a művelődési központ
Hajdúböszörmény jelenlegi gyűrűs és sugárutas településszerkezete Európahírű. Műemlékiszempontból is igen értékes. E ritka érték megmentése, valamint a továbbfejlesztés összehangolása érdekében hirdette meg a városi tanács végrehajtó bizottsága a városközpont kialakítására vonatkozó tervpályázatát.
A képen az elsődíjas makett fotója látható. A városközpont végleges rendezési terve — kevés módosítással – ilyen lesz. Központ a Bocskai tér. A közvetlen közelében levő intézmények, irodaházak, üzletek, funkcionális csoportosításban helyezkednek el. Az ezeket körülvevő többszintes lakóépületek elhelyezése az évszázadok folyamán kialakult sűrűbb beépítésre utalnak, ugyanakkor figyelembe veszik a városközpont fejlesztésének korszerű elveit. A fotón a következő fontosabb épületek láthatók: 1 = Hajdú Áruház, 2 = rendőrség, 3 = tanácsháza, 4 = gimnázium, 5 = általános iskolák, 6 = kerületház, 7 = templom, 8 = pártház, 9 = művelődési központ. (A két utóbbi egyelőre csak terv.)
Hajdúböszörményi Hírlap
1971.
A Hajdúkerület székháza
Befejezéshez közelednek a felújítási munkák a Hajdúsági Múzeumban
1966-ban kezdték el a volt Hajdúkerület székház teljes felújítását. Az eltelt több mint négy év alatt az épületegyüttest teljesen átalakították, rekonstruálták. Helyet cserélt közben a Városi Bíróság és a Hajdúsági Múzeum. A Kossuth utcai szárnyépület, mely az új állandó kiállításnak nyújt majd otthont, új padlózatot kapott, s régi térelosztásával is idézi a főkapitányi kort.
Jelenleg az utolsó simításokon, a villanyvilágítás szerelésén dolgoznak. Remélhetőleg februárban átadhatják a helyiségeket múzeumi célokra. Az első kiállítást, a földszinten berendezett galériát május elsején nyitja meg a múzeum. A raktári részleg elhelyezése csak a földszinti szárny teljes átadása után nyerhet végleges megoldást.
Hajdúböszörményi Hírlap
1979.
A Magyar Szocialista Munkáspárt székháza
Január 24-én kibővített ülést tartott az, MSZMP városi bizottsága a Bocskai tér 2. sz. alatti új székházban. Az ülésen részt vett Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára és dr. Szabó Imre megyei tanácselnök. Jelen voltak a pártbizottság tagjai, a pártszervezetek titkárai, a városi tanács tisztségviselői, a KISZ- bizottság, a Hazafias. Népfront, az MHSZ és a Vörökereszt városi titkárai, a pártház tervezésében, építésében részt vett munkáskollektívák meghívott vezetői, képviselői.
Az első napirend keretében Harangi Sándor, a megyei pártbizottság osztály vezetője méltatta az új székház jelentőségét. Elismerését fejezte ki a tervezőknek, a kivitelezőknek a példás teljesítményért, majd a létesítményt átadta rendeltetésének. Az épületet dr. Tóth János, a városi pártbizottság első titkára vette át. Köszönetét mondott az MSZMP Központi Bizottságának, a megyei pártbizottságnak, a Hajdú-Bihar megyei Tervező Vállalatnak, a Hajdú-Bihar megyei Építőipari Vállalatnak, továbbá minden közreműködő szervnek és személynek a munkáért, a segítségért. Ezt követően díszoklevelet és jutalmat adott át a tervezésben és építésben részt vevő, illetve közreműködő vállalatoknak és dolgozóknak. Az ünnepségen jelenlevők végül megtekintették a szép, modern épületet, a tanácskozótermeket és irodákat.
Az új pártház városunk főterén áll. Külső megjelenésében magán viseli korunk, a huszadik század második felének modern stílusjegyeit, ugyanakkor jól illeszkedik a régebbi épületekhez, a Bocskai tér sajátos hangulatához. Tervezői, építői méltán érdemelnek elismerést. A szép épület kulturált munkahelyet biztosít a pártbizottság apparátusán kívül, a városi KlSZ-bizottságnak, a városi úttörőelnökségnek és a munkásőrségnek is.
HTL, fotó Szabó Miklós
1981.
Az új művelődési központ
A városi tanács beruházásából a Bocskai tér és az Újvárosi utca találkozásánál megkezdte a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az új művelődési központ építését. A VI. ötéves terv végére felépülő művelődési központban színháztermet, klubokat, kis csoportos foglalkozásra alkalmas helyiségeket és kiállítások számára galériát alakítanak ki.
HTL.
Alapkőletétel 1981. június 23.
HMNNY.0571.006 fotó Biri Gábor
1984.
Az új művelődési központ
A városi művelődési központ építéséhez a termelőszövetkezetek, az üzemek szocialista brigádjai egy-, két-, három hónapos társadalmi munkával járulnak hozzá – értesített Mónus Imre, a művelődési központ igazgatója.
Bízunk benne, munkájukkal nagy segítséget nyújtanak ahhoz; hogy a létesítményt év végére átadják rendeltetésének.
HTL., fotó Szabó Miklós
1984.
2. Sz. Általános Iskola
(központi fiú- és leány iskolák, mai Bocskai és Baltazár iskolák)
A módosított szerződés szerint a Béke Termelőszövetkezet építési ágazatának kivitelezésében jó ütemben halad a 2-es iskola felújítása — tájékoztatott Poór Antal műszaki ellenőr. Várható, hogy a felújítás első szakasza szerint a fiúiskola néven ismert részen már szeptember előtt befejezik a központi fűtést, a belső vízvezeték és WC.-k szerelését. Elkészül az új padlóburkolat és a korszerűsített villanyvilágítás.
A II. szakaszban a leányiskolái részt újítják fel, a III. ütemben az iskola külső homlokzata nyeri vissza régi szépségét.
HTL., fotó Szabó Miklós
1984.
Sillye Gábor Művelődési Központ
Hosszú ideig emlékezetes marad a kultúrát szerető böszörményi emberek számára december 22-e. Ezen a napon adták át rendeltetésének a Sillye Gábor nevét viselő impozáns új művelődési központot.
A tágas és ízléses előcsarnokban Patakvölgyi Rudolf tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, közöttük Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát.
Avatóbeszédet Szűrös Mátyás átadta Hajdúböszörmény lakosságának az MSZMP KB és Kádár János elvtárs személyes üdvözletét és jókívánságait.
A szalag átvágása után dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket nyújtott át a Sillye Gábor Művelődési Központ kivitelezésében, tervezésében végzett kiemelkedő tevékenységekért.
Az ünnepélyes átadás után a megjelentek az elegáns színházteremben megtekintették A Nemes Magyar Hazának … ellent álló kőfalai voltának című irodalmi öszszeállítást.
Az ünnepi műsor után a meghívottak megtekintették a Gara Zsigmond építész, Mohácsi Péter belsőépítész terve alapján elkészült 430t négyzetméter alapterületű művelődési központot, aminek gondos kivitelezése a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozóinak köszönhető, de szólni kell a böszörményiek lelkes társadalmi munkájáról is.
HTL.
fotó Nagy Gábor
1986.
A Hajdúkerület székháza
“Feldúcolták s azóta mintha a támasztékok is hozzátartoznának a városképhez. Békésen közlekednek alattuk a járókelők, holott ez sem lehetne olyan természetes, ha belegondolunk. hogy az épületet életveszélyesnek nyilvánították. A Hajdúsági Múzeum állandó kiállításának egy részét kénytelenek voltak lebontani. idén pedig végleg bezárták a múzeumot a látogatók előtt.
Az a rész az, a sarkon, ami a legjobban fel lett dúcolva. Érzésem szerint a statikai problémák a toldásból származnak. Erre az ős kerületházra ugyanis 1802-től 1808-ig történt egy emeletráépítés, és hozzátoldták a Kossuth utcai szárnyat. A toldásnál mutatkoznak nagy statikai hibák. Közrejátszhatott az is, hogy az ős kerületház alatt egy hatalmas pince van.”
HBN
HMFA.10849_032 fotó Kovács Zoltán
1986.
Táncoló hajdúk szoborcsoport avatása
Pattogó induló hangjaira gyülekeztek szombaton délelőtt az emberek Hajdúböszörmény főterén. Pontosan 11 órakor fanfárok jelezték a korhű jelmezbe öltözött lovasok, a hajdúk érkezését. Ezzel kezdetét vette a szoboravató ünnepség.
A vendégek között ott volt dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, dr. Ónosi László, a megyei pártbizottság titkára, Kobec Vlagyimir Jefimovics, a Szovjetunió debreceni főkonzulátusának konzulja, valamint a hét hajdúváros vezetői. A debreceni Csokonai Színház és a böszörményi városi ifjúsági fúvószenekar műsora után dr. Szabó Imre lépett a dobogóra, és avatóbeszédében többek között a következőket mondta:
„Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a mai napon együtt ünnepelhetünk Hajdúböszörményben önökkel, a város lakosságával, kedves vendégeinkkel. 377 éve annak, hogy Böszörmény otthont, kenyeret és szabadságot adott az idetelepített hajdúknak. A város több évszázados tárgyi és szellemi értékeivel, egész múltjával éppen úgy beírta nevét hazánk történelmébe, mint a felszabadulás óta eltelt évtizedekben kibontakozó gazdasági és kulturális fejlődésével. Az 1609- ben Báthori Gábor fejedelem által idetelepített hajdúknak állít emléket a most felavatandó monumentális műalkotás. A szobrászt a történelem és a hagyományok inspirálták. A hét táncoló figura itt nem mesebeli szám, hanem valóság. Mindegyikük egy-egy hajdúvárost jelképez. A szoborcsoport talapzata is mély értelmű, mert nem más, mint a hajdúkerület stilizált térképe, jelezve ezzel a kötődést. A közös összetartozás jelképe a pajzson látható címer. Az alakok előtti malomkő jelzi azt a folyamatot, amely a katonáskodó hajdúságtól a szabad paraszti életformáig vezet”
Az ünnepi beszéd után Patakvölgyi Rudolf, Hajdúböszörmény Városi Tanácsának elnöke, a város lakóinak nevében átvette Kiss István Kossuth-díjas érdemes művész Táncok hajdúk című alkotását. Az ünneplő közönség hosszan tartó tapssal fejezte ki elismerését a művésznek. A szoboravató ünnepség e Szózat hangjaival zárult.
W.Gy.
fotó Szabó Miklós
1987.
Bocskai István Gimnázium
A gimnázium Iskola utcai szárnyát négy tanteremmel bővítik. A megyei Tanács 11,6 millió, a városi tanács 1,7 millió forintot adott a beruházásra, amit előreláthatólag 1988. szeptember elsejére készít el a Hajdúnánási Építőipari Szövetkezet közös vállalkozása.
HTL., fotó Szabó Miklós
1988.
A Hajdúkerület székháza
A pincebörtön helyiségeinek a száma a szerződés szerint kettő lett volna. Nem tudjuk azonban, hogy valóban ennyit építettek-e, vagy pedig az már rögtön úgy készült el, ahogyan azt egy 1821-ben készült leírás alapján rekonstruálhatjuk.
Azt azonban bizonyosra vehetjük, hogy a börtön alapterülete nem változott, s amennyiben az a szerződés szerint épült (ami korántsem bizonyos), a cellák száma később a helyiségek osztásával szaporodhatott. Ezt azonban csak helyszíni vizsgálattal lehetne eldönteni, erre azonban sajnos jelenleg nincs mód, a pincét ugyanis 1978-ban az udvar rendezése során részben, 1988-ban pedig teljesen betömték.
Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.
1988.
A Bocskai István Gimnázium
Szeptember 9-én átadták a gimnázium új épületszárnyát
A Himnusz eléneklése, s az iskola alapító levele néhány cikkelyének felolvasása után az ünnepségre megjelenteket: tanárokat, diákokat és vendégeket — köztük dr. Szabó Imrét, a megyei tanács elnökét, országgyűlési képviselőt, Reszegi Lajost, a városi pártbizottság első titkárát, Patakvölgyi Rudolf tanácselnököt — Csiha Lászlóné igazgató köszöntötte.
Dr. Szabó Imre avatóbeszédében kiemelte, hogy a böszörményiek mindig sokat tettek településük művelődéséért. A városi elöljárók már a reformkorban felismerték a már 200 éves „deák oskola” átalakításának szükségességét. Szándékukat tett követte! Sillye Gábor hajdúkapitány a város kötvényeinek eladásával az egyház és a lakosság Összefogásával kezdeményezte a hatosztályos gimnázium létesítését, amit 1910-ben — a Dorogi utcai része — nyolcosztályosra bővítettek. Művét az utódok — 123 évvel később — négy korszerű — a jövő oktatási követelményeinek is megfelelő tanterem megépítésével fejezték be.
Az Iskola utcai szárny 14 millió forintba került, melyhez a megyei tanács 11, a város pedig 3 milliót biztosított. A városi hozzájárulásból berendezési, felszerelési tárgyakat és oktatási eszközöket vásároltak. A munkát a hajdúnánási Építőipari Szövetkezet Közös Vállalata — az eredeti terveknél két évvel korábban — határidőre elvégezte. Az építők kiválóan dolgoztak. Külön köszönetét és dicséretet érdemelnek a kőműves és épületasztalos szakmunkások, mert — a Műemléki Felügyelőség által előírtak szerint — a külső homlokzatot is a régivel megegyezően építették meg.
Az avatóbeszéd után az iskola kórusa és irodalmi színpada rövid műsorral kedveskedett az építőknek és a vendégeknek.
HTL., Both Ferenc, fotó Szabó Miklós
1990.
A hajdúkerület székháza
Átadták a felújított hajdúkerületi székházat
„Az utóbbi évtizedekben ugyanis „jó érzékkel” befalazták, eltorzították renoválás címén az épület küllemét. A felújítás szakszerűségéért közelharcot vívtunk a város és az Országos Műemlékfelügyelet vezetőivel, akik sokallták a költségeket. De hát a hajdúk is jajgattak 230 évvel ezelőtt a pénz miatt, mégis elkészült a székház. így történt most is.” Nyakas M.
Hosszas készülődés, tervezés és mintegy másfél évig tartó kivitelező munka nyomán befejeződött Hajdúböszörményben a Hajdúkerület egykori székházának a felújítása. Június elsején, pénteken a tervező, a kivitelező és a muzeális értékek gondozásával foglalkozó szakemberek részvételével megtörtént a ház műszaki átadása. Ismét használatba vétetett tehát a Hajdúság legpatinásabb műemlék épülete.
A város és a szakmai értelmiség törekvése, hogy tudniillik a felújítás az épület eredeti állapotába való visszaállítását foglalja magába, teljes sikerrel járt, amelyhez a tervezőn (Gellér Ferenc, Hajdúterv) és a generálkivitelezőn (Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Vállalat) kívül meghatározó módon járult hozzá a levéltári kutatás. Nyakas Miklós, a Hajdúsági Múzeum igazgatója 1985—86 telén kétszáz oldalnyi dokumentumot tárt fel. Megtalálta például a székház 1792-ből való, Rachbauer József debreceni építész által készített tervrajzát.
A felújítás történetéhez tartozik, hogy az alapmegerősítést a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat tervei alapján a Budapesti Hídépítő Vállalat végezte, s hogy az áfával együtt több mint 59 millió forint felújítási költséghez az Országos Műemléki Felügyelőség 1,2 millió forinttal járult hozzá.
Ahhoz, hogy az épület teljes, Bocskai tér felőli szárnyát felújítsák (vagyis azt a részt is, amelyben ma a városi bíróság működik), e sok pénz se volt elegendő. Ott van tehát az újabb feladat. Miközben azonban fél szemmel már arra tekintünk, megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy a felújított rész gyönyörű, a Hajdúsági Múzeum most már igazán otthonosan berendezkedhet benne. Aligha kell erre biztatni. A képtár, az időszaki kiállítás és a könyvtár már az idén visszaköltözik. Jövőre pedig költözhet az állandó kiállítás is.
HBN
1992.
A Hajdúkerület székháza
Az év egyik legjelentősebb kiállítását nyitotta meg Für Lajos miniszter .(1992. augusztus 14.)
Hét szűk esztendőnek nevezte Lázár Imre polgármester azt az időt, mialatt a hajdúkerületi székház renoválása tartott. A székház – benne a múzeummal – végre megújult, visszaállították eredeti mivoltába. Az intézményt és az állandó kiállítást Für Lajos történész, honvédelmi miniszter adta át, nyitotta meg.
Stílusosan dobpergés jelezte a jeles esemény kezdetét, a Városi ütőegyüttes indulókat, s más hatásos zenét játszott. Az atmoszférát hitelesítette az az illúziókeltő koreográfia is, amelyet öt kosztümös népitáncos fiú mutatott be, a kísérő muzsika a Bocskai haláláról szóló egyik krónikásének volt. Für Lajos szerint az épület helyreállítása eredeti állapotába jelzi azt az országnyi törekvést, amely népünk történelmével, pozitív hagyományaival keresi az újratalálkozást. A múltbecsülés megteremti a folytonosságot, „azt a folytonosságot, amelyet durva kezek évtizeddel ezelőtt megszakítottak”.
HBN
fotó Szabó Miklós
1992.
A Felszabadulási Emlékmű
A közelmúltban bontották el a gimnázium előtt Iván „maradványait”. Igencsak feladta a leckét a munkásoknak a talapzat eltakarítása. Drótkötelek szakadtak, kalapácsok pattogtak az erős beton felszínén, de ez egykori hősünk talapzatának meg se kottyant. Az igyekezet azonban meghozta az eredményt, mint a jelenlegi állapot is mutatja.
Szabadhajdú / fotó Szabó Miklós
1992.
Az országzászló avatása
(1992.október 23.)
Ezt követően Lázár Imre polgármester lépett a mikrofonhoz. Beszédében hangsúlyozta: ,,Hajdúböszörményben ismét felvonjuk az országzászlót. Az országzászló a nemzet függetlenségének jelképe. Most azon a téren lobog, amelyen sebet ütött a diktatúra. A nemzet sokáig elnyomott öntudata újra szabadon érvényesülhet.”
Szabadhajdú / fotó Szabó Miklós
1999.
Az országzászló emlékmű bontása
Az idő bebizonyította
Önkormányzati ülésen (1992.) interpelláltam: Kifogásoltam az országzászló-emlékmű újraépítésénél tapasztalt hanyag munkát. Fokozatosan, apró bontásokkal-pótlásokkal épült meg nagyjából az eredetihez hasonlóan. Külön hangsúlyoztam, hogy miért nem klinkertéglából építik meg, hisz’ ez a „csempézett” kivitel nem lehet időtálló!
Utaltam arra is, hogy a kivitelezőt bizonyos emelkedettség (büszkeség) is inspirálhatná a jövő számára végzett gondos, szép munkára. Kifogásaimra a kőművesmester válasza: „haladni kell a korral”. Most már értem, mit jelent ez: műrostos munkát!
Felszólalásom az önkormányzatban sem maradt válasz nélkül. Az egyik ifjú képviselőtársam – a kivitelező fia – megvédte a munkát és kioktatott. íme:
„… okoskodó hangon kioktat embereket, szakmailag teljesen dilettáns (képzetlen) megjegyzéseket tesz… az embert ez felháborítja. Aki így nyilatkozik és ilyen békaperspektívában látja a világot, az azzal tenne legjobbat a városnak, ha lemondana mandátumáról. Nem segíti a munkát, hanem akadályozza.”
Majd így folytatta: „… írok jelenleg egy tanulmányt erről a térről, énnek a térnek a metafizikai töltéséről és szakrális jelentéstartalmáról. Lehet, hogy a kedves képviselőtársam, aki támad, azt sem tudja mi az, hogy töltés, de ennek a térnek van és ennek a városnak is van. Olyan népművészeti és építészeti hagyományokhoz kapcsolódó gyökerei vannak ennek a térnek, amiről neki (nekem) lehet, hogy halvány fogalma sincs… Az idő bizonyítja azt, hogy amit én tettem ezzel a térrel, megépítésével, megtervezésével és a tanulmánnyal… az idő bebizonyítja és az ilyen kicsinyes vádaknak az élét elveszi…”
Mi tagadás, nehezen viseltem el ezeket a szavakat. Ráadásul nem emlékszem, hogy valaki is pártomat fogta volna a képviselőtársaim közül.
Vajon ki fogja újra építeni (klinkertéglából) az országzászló-emlékművet? Vagy minden évben javítgatjuk?
dr. Oláh Imre / Szabadhajdú V. évf. 34. sz. 1995. szeptember 1. 3.p.
HMFA.08431. fotó Horváth Tamás
2000.
A Hajdúkerület székháza
Megálljt mondanak a ház romlásának
Az alig tíz évvel ezelőtti felújítás ellenére sem szűnt meg a volt hajdúkerületi székház falainak nedvesedése, ezért az épület új gazdája ismét elhatározta az állagmegóvást.
A felújítás, persze, rendkívül költségigényes. – Jó lenne, ha az épületet használó intézmények is részt tudnának belőle vállalni – mondta a héten érdeklődésünkre Szabóné Pataky Eszter, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) megyei kirendeltségének igazgatója.
Azt már Nyakas Miklóstól, a Hajdúsági Múzeum igazgatójától tudjuk, hogy a műemlék épület teljes felújítása a két évvel ezelőtt készült terv szerint legalább 300 millió forintba (pontosabban már ennél is többe) kerülne. Az összegben benne van a már említett munkák által érintett, Hajdúkerület utca felőli múzeumi szárny is (ami körülbelül egynegyede az épület egészének). A munka ezt követően a Kossuth utcai szárny első és második részével, majd a bírósági szárny felújításával folytatódna, végül egy külön szakasz lenne a pincebörtön helyreállítása.
A pince eredeti rendeltetését Nyakas Miklós derítette ki a nyolcvanas években. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a székház földszint alatti része – amit sokáig csak városi légópinceként tartottak számon – valójában egy feudális kori pincebörtön, aminek nincs is párja a Tiszántúlon. A legközelebbi Kiskunfélegyházán található az egykori Kiskunkerület székházában. A hajdúkerületi pincebörtönt azonban a 80-as években végzett nagyfelújítás során feltöltötték. A tervezők azt állították, hogy az épületet csak úgy lehet megmenteni, ha a már korábban elkezdett feltöltést szakszerűen befejezik.
– Ez az elhatározás később – noha a műemlékvédelem jóváhagyását sem nélkülözte – óriási szakmai hibának bizonyult – véli ma is a múzeum igazgatója. – Mert azontúl, hogy az épület egy részét (a feudális kori pincebörtönt) véglegesen eltüntette, a tömítőanyag súlya alatt az épületrész még meg is szakadt, egy részét újonnan kellett építeni.
A feltöltött pincéjű szárny ráadásul nem csak a műemlék legrégibb része, de a Hajdú-Bihar megyében található összes középület közt is a legöregebb. Elsősorban ez indokolja a teljes feltárását. Az 1760-as években épült műemléket hitelesen csak úgy lehetne bemutatni, ha minden része, így a feudális kori pincéje is járható lenne.
HBN
HMNNY. 718. fotó Horváth Tamás
2001.
Millenniumi emlékmű avatása
„Ez az emlékmű egyszerre állít emléket Szent István királyunknak, a Szent Koronának és a korona eszmeiségének. Annak az eszmeiségnek, melynek köszönhetően ezer év után él magyar a Kárpát-medencében, s beszélhetünk magyarul, édes anyanyelvünkön.”
Ezt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter fogalmazta meg hétfőn a Hajdúhét nyitóünnepségén, melynek keretében felavatta Hajdúböszörmény új millenniumi emlékművét.
A miniszter asszony – beszéde után – avatásképpen lehúzta az emlékműről a köréje tekert nemzeti színű szalagot, majd elhelyezte azt egyik elemén, a honfoglalás kori rakamazi korongot mintázó kőfaragványon. A kompozíció – mely a szobrász Györfi Lajos és segítői, a bronzöntő Varga Imre és a kőfaragó Papp Zoltán alkotása – hármas halmon álló két oszlop, tövükben a koronggal. A magasabbik oszlop tetején két angyalalak – egy fiú és egy lány – röpíti az ég felé a Szent Koronát.
HBN
HMFA. 08647. fotó Horváth Tamás
2002.
A Hajdúkerületi székház
Újabb szakaszán juthat túl augusztusban a Hajdúkerületi Székház öt éven át tartó felújítása. Hamarosan befejezik a munkát a műemlék épületnek azon a részén is, amelyben a városi bíróság működik. A 2000-ben elkezdett felújításnak erre az ütemére mintegy 80 millió forintot költöttek.
HBN
HMFA.08751-52. fotó Horváth Tamás
2004.
A Bocskai tér
A hajdúböszörményi önkormányzata 2003. novemberében nyújtotta be vaskos pályázati anyagát az aktuális Phare komplex városfejlesztési programra, melynek forrását elnyerte.
Mindezt Kathiné Juhász Ildikó polgármester jelentette be az április eleji sajtótájékoztatón.
Majdnem egy évig tartott a pályázatíró munka, miközben – egyelőre csupán látványtervekben – megújult a városközpont, a nagy hírű Bocskai tér, hogy ez elősegítse a város kistérségi körzetközponti szerepét, a térség felzárkózását – hallhattuk a polgármestertől. A pályázat elnyerte az igényelt támogatást, 3 737 851 eurót, azaz körülbelül 950 millió forintot, mellyel a fejlesztés első üteme megvalósulhat. A forrás 55 százalékban uniós, kisebb része pedig a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal támogatásából állt össze.
A város vezetője a tájékoztatón szemléltette, hogy a 2005 szeptemberéig megvalósuló első ütem a tér régészeti feltárását, a református templom falkutatását, a teret határoló épületek, a belvárosi utak felújítását és azok forgalomtól való mentesítését, kerékpárutak építését jelenti, és 14 fő részére képzési-foglalkoztatási programot is kínál.
HMFA.9021. fotó Horváth Tamás
2005.
A Bocskai téri templom
A Bocskai tér rekonstrukciója során elvégezték a református templom falkutatását. Juan Cabello, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ régésze vezette a munkát.
A homlokzat bizonyos – átépítéseket vagy bővítéseket rejtő – pontjairól rétegenként eltávolították az évszázadok során felvitt vakolatot így feltárultak az addig eltakart építészeti elemek, a félig bontott vagy befalazott ajtó- és ablaknyílások, párkányok, bővítések kapcsolódási pontjai, elbontott falak csonkjai, korábbi vakolatarchitektúra nyomai.
HBN
HMFA.09371.008 fotó Horváth Tamás
2006.
A Bocskai tér
Hajdúböszörmény közel 1.1 milliárd forintos beruházást valósíthat meg Phare pályázati támogatással. A Bocskai tér rekonstrukcióját érintő projekt első üteme a város főterének és a belvárosnak a felújítását jelenti.
Öt középület – a Bocskai István Gimnázium, a Bocskai István Általános Iskola, a Sillye Gábor Művelődési Központ, a Pártok Háza, valamint a Városháza homlokzat felújítására közbeszerzési eljárást hirdettek, melynek nyertese a Strabag Rt. lett.
Az első ütemben a kivitelező az épületek beázását szünteti meg tetőjavításokkal, illetve megtörténik a szigetelendő épületek lábazatáról a burkolat leverése, hogy a falak kiszáradhassanak a falszigetelés elvégzéséig.
HMFA. 09325. és HMFA. 09330. fotó Horváth Tamás
2006.
A Bocskai tér
Megújult a városközpont
Mazsorettbemutatóval, fúvószenével és az ütősegyüttes műsorával kezdődött szeptember 29-én a Bocskai téri rekonstrukció I. ütemének átadó ünnepsége. A főtér két szakaszban újul meg. Kathiné Juhász Ildikó beszédében kitért arra, hogy a tér, az épületek, az ott folyó munka, értéket teremtett, melyeket meg kell őrizni, és lehet vele büszkélkedni. Az 1,1 milliárd forint komoly beruházást tett lehetővé: öt középület, tizenhárom utca újult meg, 7,5 km hosszú kerékpárutat alakítottak ki 8100 tonna aszfalt felhasználásával, közben tizennégy kőművest képeztek a városban. Túri Zsolt a kivitelezők képviseletében elmondta, 5 és félezer négyzetméter homlokzatot újítottak fel, 3 és félezer négyzetméteren cserélték ki a tetőt. Bízik benne, hogy az épületek legalább száz évig szolgálják a várost, valamint több mint tízezer négyzetméternyi térburkolatot raktak le. Angyal Lajos területi igazgató megköszönte a lakosok türelmét, s átadta az utakat rendeltetésszerű használatra.
Az ünnepség további részében a megjelentek közös sétára indultak, megtekintették a Bocskai téren felújított épületeket, majd a városháza előtt Ficsor László jegyző mondott beszédet. A beruházás kezdeteit ecsetelve kiemelte, az Európai Unió által 2003-ban meghirdetett előcsatlakozási alapra nyújtott be pályázatot az önkormányzat, melynek kivitelezésére megfelelő partnerekre, kapacitásra, humán erőforrásra volt szükség. Az ünnepség végén átvágták a polgármesteri hivatalra erősített nemzeti színű szalagot, s átadták a beruházást a böszörményieknek.
Szabadhajdú
HMFA. 09215.045 fotó Horváth Tamás
2009.
A Bocskai tér
Hálát adtak
A hajdúböszörményi Bocskai téri református egyházközség gyülekezete 2009. november 1-jén ünnepi istentisztelettel adott hálát a Bocskai téri református templom elkészült felújításáért, valamint a Baltazár Dezső Református Általános Iskola kibővített új épületszárnyáért. A templom felújítása idén áprilisában kezdődött pályázati úton elnyerhető források hiányában – saját erő, adományok, hitel és egyéb támogatások felhasználásával. Hasonló helyzet alakult ki az általános iskolánál is, ahol a folyamatosan növekvő gyereklétszám miatt egyre égetőbb kérdés volt az étkező és a tantermek hiánya, de a gyülekezet és az iskola közös beruházásának eredményeként mára étkező, melegítőkonyha és 5 új tanterem szolgálja a gyermekek kényelmét. A csodálatosan megújult templomért és az új épületszárnyért hálát adó ünnepi istentiszteletet Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke tartotta.
HBN
HMFA. 10076. fotó Horváth Tamás
2010.
A Hajdúkerület székháza
Pénteken avatták ünnepélyes keretek között Hajdúböszörményben a trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából készített emléktáblát. A fájdalmas történelmi eseményről ezentúl a Hajdúsági Múzeum Bocskai térre néző falánál lehet megemlékezni. Az emléktábla Kosina László munkája, melyet közadakozásból helyezett az önkormányzat. A Keleti-főcsatoma Közhasznú Egyesület kezdeményezésére egy külön bankszámlát hoztak létre, ahol az emlékhely állítását támogathatják a lakosok. A kezdeményezéshez Kiss Attila polgármester is hozzájárult május havi fizetése költségtérítésen kívüli részével. A hajdúböszörményi születésű Kosina László szobrászművész által alkotott emléktáblát június 4-én, 13 órakor a Hajdúsági Múzeum épületének Bocskai térre néző oldalán avatták fel.
HBN
HMFA. 09916. Fotó Horváth Tamás
2010.
Az egykori központi fiúiskola
Fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte a hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola október 15-én. Száz éve, az avatóünnepségen Baltazár Dezső esperes mondott imát, amit megelőzött a református magyarság himnuszának tartott 90. zsoltár 1. versének eléneklése. A hét végi emléktábla-avatáson ezt adta elő Sási Mária, az iskola nyolcadikosa emlékezésképpen. „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn!” – Széchenyi István szavait idézve mondott köszöntőt Kiss Antal intézményvezető egykori és mai tanulók, pedagógusok előtt, majd kijelentette, az 1910-2010 közötti időszakot tartalmasán töltötték meg. Ö maga az utóbbi 30 évet tölthette az intézményben, s büszke rá, hogy tanúja lehetett annak történelmének, s felemelő azokkal ünnepelni, akik lelküket is ünneplőbe öltöztették a jubileumon. Tovább folytatva az elődök tevékenységét, arra törekedtek, hogy hatékony oktató-nevelő munka folyjon az iskolában – hallhattuk.
Kiss Attila polgármester Hajdúböszörmény mezővárossá válásának idei, 600 éves évfordulóját kiemelve leszögezte, a tudásnak és az oktatásnak mindig nagy tisztelete volt a településen. Az egyház és a város is szervezett oktatást, s a család-templom-iskola három alappillére hatotta át az oktató- és nevelőmunkát. A mai Bocskai-iskoláról, az egykori központi fiúiskoláról úgy szólt, hogy történelmi iskola egy történelmi városban, ahonnan országos hírű tehetségek indultak el. Az eseményen a nyárádszeredai testvériskola küldöttsége is megjelent, tiszteletükre hajdúsági népdalcsokrot adott elő Debreceni Gréta.
Az intézmény oldalfalán emléktáblát avattak, amelyet a történelmi egyházak nevében megszenteltek. – A tábla a múltat idézi, ám a jövőt is szolgálja, hirdeti az atyákat, akik felelősséget vállaltak az iskoláért – mondta Czirmay Árpád nyugalmazott református lelkipásztor. Hirdeti azt is – folytatta -, hogy minden erőt, képességet fel kell használni arra, hogy az ifjúság bölcsességben, okosságban részesüljön, mert ez a világos útja a felemelkedésnek. Osztálytalálkozókkal és iskolatörténeti kiállítással folytatódott az esemény, amelyen a ma már 70 felé járó szépkorú „fiúk” is visszatértek az alma materbe.
HBN
HMFA.999. fotó Horváth Tamás
2011.
A Hajdúkerület székháza
A Parlament 2011. november 7-én elfogadta a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását, amely bevezette a nemzeti és történelmi emlékhelyek fogalmát.
A történelmi emlékhely olyan kiemelkedő jelentőségű épített vagy természeti helyszín, amelyek nemzetünk, vagy valamely hazánkban élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bír, ahol az ország politikai vagy kulturális életét befolyásoló és ezért megemlékezésre alkalmas intézkedések történtek. Az elfogadott törvényjavaslat 36 történelmi emlékhelyet határoz meg, többek között: a hajdúböszörményi Hajdúkerület székházát.
HMFA.11467.007 fotó Horváth Tamás
2014.
A Gyülekezeti Ház
Megvalósult a Gyülekezeti Ház külső felújítása, mely a műemléki irányelveknek is megfelelt. A kivitelezési munkát a Kom-Ép Forgács Kft. végezte el magas szakmai színvonalon. Alvállalkozók voltak Gyöngyösi Zsigmond bádogos, az Orbán Elektirc kft., a Vargatherm kft., Molnár Róbert, aki a homlokzati hőszigetelést és gépivakolást végezte.
bocskaiter.hu
HMFA.11843.015 fotó Horváth Tamás
2015.
A Hajdúkerület székháza
Újra megnyílt a „Múzeumpresso”
Egy esztendővel ezelőtt merült fel a gondolat, hogy a patinás szórakozóhelyet újra kellene nyitni – fogalmazott Kiss Attila köszöntőjében, augusztus 12- én.
A gondolat megvalósítását erősítette az is, hogy a Bocskai tér megújult. Igény merült fel olyan hely kialakítására, ahová kiülve, kulturált körülmények között lehet fogyasztani. Ez most a Hajdúhét kezdetére megvalósult. Fazekas Imre üzemeltető elmondta, hogy a 90 négyzetméteres alapterületű létesítményben ügyeltek arra, hogy az épület jellegéből adódó lehetőségeket kihasználják. A betérő vendégek megszemlélhetik a pincebörtön egy részét, ahol többek között Angyal Bandi és Sós Pesta is raboskodott.
Szabadhajdú
HMFA.11731. fotó Horváth Tamás