Bocskai Tér

BOCSKAI ISTVÁN TÉR


A Bocskai István tér izgalmas és sokszínű története idővonalon


“nemcsak az vonz, aki vagy, hanem az is, ahol vagy, de a kettő alig elválasztható, mert bizonyos tekintetben ott vagy, aki vagy” – Hamvas Béla

A Bocskai tér történetét úgy ismerhetjük meg, ha az egyes épületek homlokzatai mögé és a föld alá pillantunk. Az idővonal adta lehetőségeket kihasználva szeretnénk ezeket a felszínre hozni és bemutatni.

Hajdúsági Múzeum Fotótára


1528.
1580.
1583.
1737.
1757.
1762.
1765.
1782-85.
1782.
1789.
1791.
1792.
1793.
1803.
1808.
1842.
1849.
1855.
1857.
1861.
1862.
1863.
1864.
1865.
1867.
1871.
1875.
1876.
1879.
1880-82.
1882.
1885.
1892.
1895.
1896.
1899.
1899.
1905.
1905.
1905.
1905.
1906.
1906.
1906.
1906.
1907.
1908.
1910.
1910.
1911.
1916.
1916.
1925.
1929.
1930.
1931.
1937.
1937.
1937.
1937.
1938.
1950.
1950.
1951.
1953.
1957.
1960.
1961.
1964.
1964.
1965.
1965.
1966.
1968.
1968.
1968.
1969.
1969.
1969.
1969.
1970.
1971.
1973.
1974.
1976.
1977.
1979.
1980.
1981.
1984.
1984.
1984.
1986.
1986.
1987.
1988.
1988.
1989.
1990.
1990.
1992.
1992.
1992.
1992.
1995.
1999.
2000.
2001.
2001.
2002.
2004.
2005.
2005.
2005.
2005.
2005.
2006.
2006.
2008.
2009.
2009.
2010.
2010.
2010.
2010.
2011.
2012.
2012.
2012.
2013.
2013.
2013.
2014.
2014.
2014.
2015.
2015.
2016.

1528.

Bezermen település

Lázár Deák 1528-ban nyomtatott Magyarország térképén Böszörmény (Beszermen) neve mellett egy erődített templom egyszerűsített, de teljesen egyértelmű ábrázolása szerepel. A térkép hadászati szempontból készült – a török veszélyre való tekintettel – még 1514 körül. A térképen ábrázolt építészeti objektumok hitelessége tehát – az ábrázolás lehetőségein belül – nem lehet kétséges. Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy ilyen, az egész országra kiterjedő hiteles térkép megszerkesztésének előmunkálatai, a terepbejárás, vázlatok készítése stb. legalább egy-másfél évtizedet vesz igénybe, még akkor is, ha esetleg valamilyen előkép állt is rendelkezésre, akkor is könnyen belátható, hogy a térképen ábrázolt épületeknek a XV. század végén állniuk kellett. Az előbbiekben vázolt körülmények tehát feltétlenül valószínűsítik azt, hogy az erődfalak keletkezése a Hunyadiak korára tehető. Az egész XVI. századon át itt birtokos Báthori család ugyan közismert nagyszabású építő tevékenységéről, de a Báthoriak csak 1504 körül veszik birtokukba Böszörményt.

Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.

HMHA. 05529. Lázár Deák térképe

1580.

A dézsmajegyzék

Egy rendkívül fontos történeti adat – az 1580-ból való dézsmajegyzék – a város négy fő utcáját név szerint felsorolja („Debrechen wcza”, „Erdeo wcza”, „Egyház wcza”, „Ratz wcza”). Ezek az utcák azonosíthatók a városszerkezetben ma is meglevő négy legfontosabb utcával, egyben bizonyítják azt a korábbi feltételezést is, hogy a városszerkezet alapvető rendszere nem sugaras, hanem keresztutcás. A dézsmajegyzékben felsorolt négy utca a mai utcákkal a következőképpen azonosítható. A „Debrechen wcza” egyértelműen azonosítható a Debrecen irányába vezető út belvárosi szakaszával (Kossuth Lajos utca), amelynek külső szakaszát ma is így nevezik. Az „Erdeo wcza” a Hajdúhadház, egyben az erdő felé vezető országút belvárosi szakasza (Petőfi Sándor utca). Az „Egyház wcza” a mai Újvárosi utcával, a „Ratz wcza” a Nánási út belvárosi szakaszával (Lenin utca) azonosítható. Ebben az időben a településben 190 portát tartottak számon, és ekkor – bár már hódoltsági területbe esik – még különösebb hanyatlás nem következett be. A négy utca megnevezéséből arra következtethetünk, hogy több utca nem volt, helyesebben a többit nem nevezték utcának, hanem talán, mint az még a legutóbbi időkben is szokás volt – a korábban nem teljesen kialakult utcákat – köznek nevezték.

Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.

 

1583.

Böszörményi történetek / A múltból és a jövőből.

írja: J u l e s.

A MÚLTBÓL.

A múlt hét, egyik napján egy mezítlábas deputáczio keresett fel, hogy menjek ki a Nagy-Csorda- járóköz végére egy ház elbontásához, a hol egy kihűlt bedült oldalú ház dőlt össze véglegesen s a falában egy kis korhadt fadobozt találtak, belsejében sárga, fakult írásos papirossal (ha pénz lett volna, bizonyára nem hívtak volna oda).

Tudták, hogy szenvedélyes régész vagyok, tehát értenem kell az ócskairáshoz, mint szakértőnek. Ma rendesen a szakértők nem értenek ahhoz, amikben mint szakértők szerepelnek, akárcsak a tudományos akadémia tagjai amely alapon tagjai a tudományos akadémiának.

Ezen az alapon én is elhittem, hogy a régészet terén szakértő vagyok. Kivonultam tehát a Nagy- Csordajáró közre (ma már becsületes nevén Polgári utcza lenne ez, de ezt a nevet itt épen úgy nem használják, mint a többi utczaneveket.) Felcsaptam orrom nyergére szemüveget, hogy annál szakértőbbnek láttattassam magam tudományos arczcot vágva, ott a ház romjai felett, kíváncsiak serege közt, elkezdtem betűzni a becses okmányig melye, midőn a hallgatók megértettek, morogva távoztak el, látván hogy nem az van megírva benne, hogy merre van elásva a sok kincs.

Bánták is most már. akármit csinálok az ősrégi kézirattal. Magamhoz vettem tehát az elhagyatott jószágot s hazaszállítottam lakásomra. Hogy pedig el ne tűnjék az idők homályában, szóról-szóra itt adom, könnyebb megérthetés okáért a magyarul megragozott latin szóktól megtisztítva:

 

Íratott ez a scriptum ez ház emelésekor, kit Bagó Peter uram emeltette anno 1683-ik esztendőben. Le vagyon pedig írva ez írásban, hogy miként épitődtek vala amaz eklézsiális épületek, melyek emeltettek vala az piaczon a nép véneinek haragjábul.

Vala pedig száz esztendőkkel ezelőtt anno 1583-ik esztendőben a pispek Nagy Gábor uram és kormányozá az eklézsiát nagy szigorúsággal. Üle vala pedig mindig az ambituson az toronyfelől levő paróchián.

Onnan pedig látá vala, miként mellének az Tanácsbéliek, a népek vénei, meg az egyház kormányzó öregjei az községnek házábul és másunnan az nagy korcsmaházba, mely is állt vala a piacz közepén mintegy rosz épület.

Haraguvék mindezért Nagy Gábor uram s prédikált ő ellenük az kathedráról meg az tanácsházakban.

Azok is megharagudtanak a megszígyenitésekir s elhatározták, hogy a paróchiára emelnek észak és kelet felől épületeket, hogy Nagy Gábor uram ki ne láthatna rájuk. . .

Ráfogák azért nagy erőszakoskodásokkal, hiába tiltakozók ellenükben Nagy Gábor uram, hogy szüksége lenne amaz épületekre s ennek okáért épitendenek keletfelől egy magtárt és északfelől istállót. . .

És felépiték vala az épületeket Nagy Gábor uram … ..urnak 1583-ik esztendejében.

 

A 3 százados derék épületek ma is megvannak milleniumi emlékül s jubilálni készülnek. Egyben megegyeznek: mind ócska s a főtér disztelenitésére szolgálnak, névszerinti a nagykorcsma (vendéglő), városház, istálló, magtár. Ez utóbbira ablakot is vágtak s ama „szent-ablak” alatt éjjelenként fel-felhangzanak a káplán nóták :

»A nagy világon e kívül

Nincsen számodra hely,

Áldjon vagy verjen sors keze,

Itt élned, halnod kell.«

Ezen irat alapján ma ár tudjuk, hogy az ócska magtárnak és elrongyollott istállónak, az elárvult vendéglőnek nagy múltja van s ezért nem bontják le; mindenik emlék a boldog múltból. -— Az öreg városház ódonsága meg kiegészíti őket a főtér csinosságának akadályozásában.

Lazio Wolfgang (1514-1565): Magyarország térképe, 1598.

1737.

Az erődfal

Mint a többi hajdúvárosban, Böszörményben is lőréses erős kőfal vette körül a templomot, mely megfelelt a legbelső várnak. A templomkerítés négyszögletű volt. Fala egy méter vastag, két és fél méter magas lehetett. Három kapu volt rajta. Észak felől nem volt kapuja (U. Szabó Sándor úr szóbeli adatai).

Az 1864-ben lebontott erős kőkerítést úgy látszik 1737/38-ban újították (Böszörmény levéltára. Prot. A. 141. és 1738. Fasc. 2. Nr. 26.). Dél felől 1794-ben vágtak rajta új kaput.

Győrffy István / Hajdúböszörmény települése, 1927.

1757.

A Hajdúkerületi székház

A hajdúkerületi székház építésének kezdete tulajdonképpen egy igazságszolgáltatási reformhoz fűződik. Mária Terézia 1757-ben az egyes hajdúvárosokat ismételten és kifejezetten eltiltotta a jus gladii (halálbüntetés) gyakorlatától, és azt a Hajdúkerületre ruházta. Ebből adódott, hogy a kerületnek a pallosjog birtokában valamely városban börtönt kellett építtetni, ahová a bűnösöket bekísértethették, s biztonságban fogva tarthatták.

A Hajdúkerület közgyűlése közvetlenül Mária Terézia fenti rendelkezése után intézkedett a kerületi börtön megépítéséről, amelyről 1757. ápr. 14-én hoztak határozatot a Hadházon tartott kerületi közgyűlésben. Ekkor döntöttek úgy, hogy „Böszörmény városa légyen az a közönséges helly,… hovais minden névvel nevezendő malefactorok [gonosztevők] ennek utánna küldettessenek és vitessenek”. Ennek okaként Böszörmény központi fekvését említik. Megszabták a börtönőrök számát is! Az elképzelés szerint a kerületi börtön épülete rendkívül egyszerű lett volna, kívül-belül hasogatott fából szándékoztak elkészíttetni, középen kőből kirakva. E technika tulajdonképpen a vert falú házakat juttatja eszünkbe, tehát olyan eljárás alkalmazását, amelynek az Alföldön általában, így a hajdúvárosokban is nagy hagyományai voltak, többek között az ún. hajdúpalánkok építésénél. A kőanyag alkalmazására a foglyok biztonságos őrizete miatt lett volna szükség. Megvalósult-e ez az épület? Pontosan nem tudjuk ugyan, de valószínűleg nem. Könnyen lehetséges azonban, hogy a későbbi hajdúkerületi székház telkének magját már ekkor kijelölhették.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

 

1762.

A Hajdúkerületi székház

Ugyancsak Hadházon 1762. március 17-én újabb közgyűlési határozat született egy állandó kerületi börtön építésére. Úgy döntöttek, hogy a börtön építésének költségeit az egyes városok a kerületi házipénztárba fizessék be, s az építőanyagok beszerzésére két embert jelöltek ki, Oláh Jánost Böszörményből és Hadházi Mihályt Hadházról.

Ez év március 31-én megkötötték a szerződést Genovai (vagy Jenovai) János kőművesmesterrel, aki Debrecenben lakott (talán olasz származású volt?), s ahol a korabeli adatok már az 1750-es években megemlékeztek tevékenységéről. Ez a szerződés rendkívül fontos számunkra, mondhatni kulcsfontosságú a kerületi székház építéstörténete szempontjából, s magyarázatot ad az épület jelenlegi szerkezetének a megértéséhez is. Az általa épített kerületi börtön ugyanis ma is áll, beépítve a hajdúkerületi székház épülettömbjébe, így tehát annak létesítése egyben a mai épület első építési szakasza is. A szerződés megadja az építendő objektum méreteit is; eszerint hossza tizenegy és fél öl, szélessége pedig hat és fél öl. Az épület a mai Kossuth Lajos utca és a Bocskai tér sarkán épült, a hossztengelye pedig a mai Bocskai térrel volt párhuzamos. Földszintes épület volt, alatta hatalmas pincebörtönnel. Ma a Hajdúsági Múzeum része. A pincebörtön és a felszíni épület szobái a szerződés szerint boltívesek voltak, az épület hossztengelye mentén – a mai múzeumudvar irányában – árkádosboltíves tornácsorral.

Az építkezés azonban kissé elhúzódott! A Hajdúkerület közgyűlése ugyanis 1765-ben határozatot hozott az építkezés meggyorsításáról, s egyben kivetette az egyes városokra eső terheket is. Úgy döntöttek, hogy a kőműves mellé két segédmunkást adnak, s gondoskodnak az építkezéshez szükséges szekerekről is.

Megállapíthatjuk, hogy a Genovai János által épített első kerületi ház csak a legszükségesebb igényeket elégítette ki, nevezetesen a foglyok őrzését, a börtönőrök, a hajdúk helyiségeit, illetve a számukra szükséges konyhát, éléskamrát. A kerületi adminisztráció szempontjából a legfontosabb a levéltár helyisége volt, s valószínűen itt tarthatták a kerületi közgyűléseket is, amennyiben azt Böszörménybe hívták össze. A Hajdúkerület egyre sokasodó ügyintézésének azonban nem volt hely, mint ahogyan nem volt szálláshelye a kerületi közgyűlésre érkező városi deputációknak sem.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

 

A Kerületház környezete az 1782-ben készült várostérkép alapján. Középen a református templom és az erődfal. Felülnézetben az 1762 – 1765 között épült kerületi székház.

 

1765.

A keleti paróchia (a mai Bocskai István Általános Iskola helyén)

 

Az udvaron két nagyobb épü­let állott, egyik sem utcára nyíló abla­kokkal. Mikor épülhettek ezek? Ki tudná megmondani! A Folyó-utcára néző épü­let vastag falaival, sürü vasrácsos abla­kaival, bolthajtásos szobáival kétségkivül régebbi eredetű, mint a másik, úgy nevezett „tanulő ház”, mely utóbbi alakját különben az 1870 es években történt alakítás alkalmával vette fel. Valószínű, hogy a régebbi épület, a lakóház 1765. körül épült. Lehet, még előbb. Ugyanis a hajdúböszörményi ref. egyháznak már a XVI. század végén mindig két papja volt, de az 1741-iki nagy pestis után, amikor »az ecclésiából igen számosán és átaljában mintegy 15 százan kiholtanak” (Presbyteri gyűlések jegyzőkönyve 1765. márc. 7.) a szent szolgálatot csak egy prédiká­torra szorították. De 1765-ben kérik az egyházmegyét, hegy engedje meg a régi, de most üresedésbon levő második papi állást betölteni. A tracus a kérelemnek helyt adva, beleegyezik abba is, hogy tiszteletes Vecsei Sámuel uramat papnak kihozhassák.

Ebben az időben a másik pap Halmi István volt (1764—1768.), aki a másik, nyugati paróchián (mely még a hajdúk letelepedése előtti időből való s hajdan Franciscanus barátok klastroma lehetett) lakott. Vecsei uramnak, az új papnak tehát lakásról kellett gondoskodni. Hogy vájjon újat épitettek-é, vagy pedig az 1741. előtt is meglevő paróchiát alakí­tották át, nem tudhatni. Valószínű, hogy újat építettek, mert egy-két adat „az uj paróchiális háznak” mondja. De hogy az előtt hol lehetett az a paróchia: sejteni is nehéz.

A városi jegyzőkönyv 1765. április, 19-ről ennyit jegyez fel: Rompa Mihályi a ref. szent ecclésiának, az uj paróchiális ház megett, 36 vonás forintokon telkel adott el, hozzá adódott még kész­pénzbeli árához egy köböl árpa, egyszekérfahozás. (Protoc. II. 302. lap.)

Az épületről még csak azt jegyez­zük meg, hogy a sütőházat 1810-ben épí­tették (mindkét paróchiára) a keleti pa­róchia telkén szegletre, de ezt — rozoga volta miatt — még 1902-ben lebontották (Városi jegyzőkönyv 1810. aug. 19.).

Az első lakója tehát ennek a paróchiának Vecsey Sámuel, ki 1765. április 27-től 1801. máj. 10-ig volt az egyház egyik lelkipásztora. Ekkor a papságról lemondván, innen elköltözött, de püs­pökségét, melyre 1795. szept. 20-án vá­lasztották, haláláig 1806, máj. 26-ig meg­tartotta. Háza a mostani Mester-utcán volt, amelyik most a kéményseprőé.

Második lakója Nagy István lelki­pásztor és egyházkerületi főjegyző volt 1801. máj. 10-től 1831. aug. 31-ig, halá­láig. E paróchia falai között születtek tehát azok a szép énekek, melyeket ma is lelki gyönyörűséggel énekelünk (mint pl. az Óh könyörgést meghallgató … kezdetű 130. dicséret stb.), itt fogantak azok a beszédek, melyekkel ő hallgatói szívét magával ragadta. De itt, ez épület pincéjében történt az a Petőfi által szé­pen leírt, közismert esemény is, mikor

 

„A szomszédban valami lakzi volt.

Elébe hoztak ételt és italt;

És im az étel és bor mellett

És a zenének hanginál

Csapot, papot, mindent elfelejtett

Csokonai Vitéz Mihály.”

 

Bakóczi Endre

1782-85.

Magyarország (1782-85) – Első katonai felmérés

(mapire.eu)

1782.

H. Böszörmény város beltelkeinek térképe

HMHA. 03223. A Hajdúkerület főkapitányának jelentése a M.Kir. helytartótanácsához

1789.

A református templom

A Bocskai téri templom toronygombjában lévő emlékirat szövege:

„Ezen torony kezdődött építtetni az 1789-ik esztendőben akkori Római Császár és Magyar országi királyunk Felséges második József kegyes engedelméből és az építése az 1790 és 1791-ik esztendőben Continuáltatván, egy részről a kegyes hívek adakozásából, más részről pedig a Szent Eklesia költségével”

Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.

1791.

A Hajdúkerületi székház

Jablonczay Petes János, a Hajdúkerület főkapitánya 1791. ápr. 30-án kelt körlevelében a hajdúvárosokat a székház kiépítésére szólította fel. Érdekes s talán érthető, de szűklátókörű módon ez ellen egyedül Böszörmény városa tiltakozott, mondván, az építkezés nagyon sokba került, s erre a városnak pénze nincsen, egyébként is most építteti saját városházát.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

 

 

1792.

A Hajdúkerületi székház

A kerületi közgyűlés az építkezés megkezdéséről A 1792. szept. 13-án a hozott határozatot. Eszerint a már meglevő districtuális [kerületi] házat – tehát a kerületi börtönt és a földszintes részt – át kell alakítani, a tetejére emeletet kell húzni, ahol helyet kaphatna a közgyűlési terem (sessionális ház), a levéltár, a jegyző szobája és a kancellária [irodahelyiségek]. A terv szerint az ily módon megnagyobbított épülettel összekötve emeltek volna egy új épületet a mai Kossuth Lajos utca irányába, amely a földszinten a városok követeinek adott volna szállást (hat város – hat szoba), az emeleti részen pedig ugyancsak hat szoba állott volna kerületi tisztek [választott tisztségviselők] rendelkezésére. Úgy döntöttek, hogy Rachbauer József debreceni építőmesterrel kell felvenni a kapcsolatot. Rachbauer hamarosan el is készítette az építendő, illetve kibővítendő kerületi székház tervét, a kerületi közgyűlés pedig jóváhagyás végett azt felterjesztette a Helytartótanácshoz

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

1793.

Nyugati parókia (a mai Sillye Gábor Művelődési Központ helyén)

„nyugati paróchia mely még a hajdúk letelepedése előtti időből való s hajdan Franciscanus barátok klastroma lehetett”

Bakóczi Endre

A Bocskai tér 4. szám alatti telek ősidők óta parókia volt. Jegyzőkönyv említi 1764-ben, az új, vagy keleti parókiát, amely a Bocskai téri fiúiskola helyén állott, a Bocskai tér 4. szám alatt pedig a régi, vagy nyugati parókia ennél nyilván régebbi. Az 1782-es városkép már mai L alakú formájában ábrázolja az itteni lelkészlakot (az iroda csak az 1842-es térképen látható). 1782-ben a telek szabályos téglalap alakú volt, az 1796-os összeírásban ez olvasható a VI. tized 335. helyrajzi szám alatt: „Ref. paróch. ház 2 telek.” Az 1842-es összeírás szerint a 4. sz. telek a ref. paplak; ekkor a telek északi végében is állott egy épület, melynek ma már nincs nyoma. A telekhez 1842 után hozzácsatolták a háta megett fekvő 1/2 telket, mely 1782-ben Tántzos Jánosé volt 336 hrsz. alatt, 1842-ben pedig 5. szám alatt a Benedek Lajosé. A megváltozott telekformát az 1910-es térkép tünteti fel. Ugyanez azt mutatja, hogy a lelkészlak alakja is megváltozott, mert a hátuljához hozzáépítettek egy félszertetős konyhát. A lelkészlak verandája boltíves, keletre néző szárnya üvegezett, az északra néző nyitott. Az L alakú épület hosszabbik: észak—déli szárnya 20 m, a kelet—nyugati 18 m hosszú; az épület szélessége 9 m A falak vastagsága 60 cm.

Ebben a lelkészlakban lakott 1793-tól 1803-ig Diószegi Sámuel, aki nemcsak mint prédikátor volt elismerve, hanem mint az első Füvészköny társszerzője és az Orvosi Füvészkönyv írója országosan, de külföldön is elismert tudós volt

Kövér Sándor

1803.

A Hajdúkerületi székház

A hajdúvárosok 1803. márc. 24-én egyezséglevelet írtak alá a kerületi székház bővítésére, illetve kiépítésére. E szerint „mindenik nemes városnak egy szálló szobája és egy közönséges konyha építtessen a föld színén”. Vállalták azt is, hogy a terheket az állami adókivetés mintájára, portaszám szerint, tehát a teherviselő képesség arányában viselik.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

 

1808.

Református templom

A mai Bocskai téri református templomban megszólalt az első orgona,

Az orgonát az istentiszteleten elő­ször 1808. október 30-án, vasárnap szó­laltatták meg. Prédikált ekkor Nagy Ist­ván lelkipásztor, orgo­nista-kántor volt ekkor Filóczi Pál, kit ez év tavaszán választottak meg.

(Az orgona nem sokáig bírta javítás nélkül. Már 1820-ban Nagy István lelki­pásztor sürgetésére a pesbytórium meg­bízta Somossy Péter assesort, hogy Szatmár varos főjegyzőjét Thegze Mihály urat levélben kérje fel, miszerint az ott lakó Galli György nevű orgonacsináló-mesterrel értekezzék: hajlandó volna-e az orgonát megcsinálni s egyezkedés végett az egyház költségén városunkba jönni?)

Az orgona szolgált egészen a régi templom átala­kításáig 1881-ig. Ha voltak is kisebb hi­bái, Katona Zsigmond kántor (1845 — 1887) bizonyára maga kijavitgatta.

A hosszú szolgálat alatt el is nyűtt annyira, hogy 1881-ben egészen uj orgo­nát vállaltatott az egyház s állított be az újjá alakított templomba. A régi orgoná­ból Katona Zsigmond maga készített egy kisebb orgonát, melyet az énektanítás céljára a gymnasium egyik termében állított fel. Itt élte le az első orgona utolsó napjait. Utoljára annyira elrongá­lódva, hogy még a nyiracsádi egyház, melynek a presbyterium oda ajándé­kozta, sem vehette hasznát s el sem szállíttatta. Egyes sípjai most a főgymnasium természettani szertárában szol­gálják a tanítás ügyét, más alkatrészei pedig az iskola padlásán várják maid egykor az elárverezés s ezt követőleg a megégettetés szomorú óráját.

Bakóczi Endre

1842.

“SZ.H.BÖSZÖRMÉNY várossa belső fundusok mérnöki térképe”

Készítette az 1842 esztendőben Hudátsik Pál H. kerületi mérnök, másolta dr. István 1927.

1849.

A Hajdúkerületi székház

A székház 1848/49-ben mozgalmas napokat élt át. Az udvaron több ízben tartottak népgyűlést, s innen irányították a nemzetőrség szervezését, itt tevékenykedhetett Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztosos, innen szervezte a Hajdúság és a hajdúvárosok önvédelmi harcát, s itt lehetett a Bocskai-csapat hadfogadó kormánya, amely a nemzet számára három rendes honvédalakulatot állított ki, jócskán túlteljesítve a nemzet által elvártakat. A Hajdúkerület székházának falai között zajlott az a nevezetes esemény is, amelynek során Hajdúböszörmény városa az országban elsőként biztosította Kossuthot a trónfosztás helyességéről, sőt Magyarország államformájaként a köztársaságot ajánlotta.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

1855.

Református templom

„Minthogy azonban mi eddigi 1791-ben kiépült templomunk gombját az 1855 július 30 estve támadt zivatar leszakasztotta, s templomunk mennyezete is veszéllyel fenyegetőleg megrongáltatott : annál fogva hogy e részben is eleget tehessünk kötelességünknek, hogy az utánunk következő korra a templomot is olyan állapotban hagyhassuk hogy az, abban az istentiszteletnek díszes hajlékát bírhatván nyugodtan gyűjthesse az új templom építéséhez szükséges anyagi erőt : a nemes városi Elöljáróság őseinek a vallás iránti hagyományos buzgósága és áldozatkészsége által lelkesíttetvén az egyházi Elöljárósággal egyesülve elhatározták, hogy a jelenlegi tornyot és a templomot díszesen kijavított alakban hagyják át az utókorra”

Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.

HMHA. 07112. Id. Zolnay Mihály rajza a református régi torony és templom déli oldaláról

 

1857.

H.Böszörmény városa piaczának tervrajza

Balthazár mérnök felvétele után rajzolta Ecsedij M. Sept. 6. 1857. /Hmt. 41./

1861.

A Hajdúkerületi székház

A hajdúkerületi székház udvarán tette le esküjét rögtönzött állványon „Isten szabad ege alatt” az utolsó hajdúkerületi főkapitány, Sillye Gábor is (1861. febr. 25).

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

1862.

A H.-Böszörményi algymnasium

A tanoda helyisége hajdan a napnyugoti lelkészlak átellenében délre fekvő ház volt, mely azonban szűk és félre eső fekvése miatt később eladatott, s 1800-ban a mostanival cseréltetett fel. Ez a piac-utcán lévő 3. számú erős téglaépület, a régente úgynevezett „Katona-kapitányi szállás.” Itt van a rektori szállás is. Maga az épület 5 szobával bír, melyek között 2 szolgál tantermük. Ennek végénél, vele derékszögletet képezve nyúlik egy másik különálló vályogépület, melynek egyik vége az I. gymnasialis osztály számára ád tanhelyiséget, másik végében pedig a bennlakó diákok szobája. a barbár szóval úgy nevezett „particulorium” van. 1859-ben az egyháztanács debreczeni építész Vecsei állal egy nagyobbszerü iskolaépület tervét rajzát és költségvetését készítteté el, mely homlokzatával a piaczra nézne.

Szeremlei Samu, 1862.

1863.

A régi városháza

A régi városháza bővítése egy új szárnnyal, amiben helyet kapott az iktató, közgyámi, jegyzői, t.-ügyészi és polgármesteri helyiség is. A városháza ezen részét építette: Vecsei Imre építőmester.

1864.

Az erődfal

A böszörményi templom erődfaláról képi ábrázolás ugyan nem maradt ránk, de alaprajzi vonalvezetését ismerjük. A templomkerítés négyszögletű volt, fala egy méter vastag és két és fél méter magas lehetett, lőrésekkel ellátva. Három kapuja s egy sarokbástyája volt, s akik az 1864-es bontásban részt vettek, azt mondták, hogy anyaga terméskőből rakott.

Nyakas Miklós / Hajdúböszörmény a múló időben, 2000.

HMRA. 00041. H. Fekete Péter feljegyzése a Bocskai templomról a Bocskai tér rendezésekor

1865.

A gimnázium

A gimnáziumot Baltazár János felkérése alapján 1864 márciusában két debreceni építőmester Vecsei Imre és Sklanitczki Antal tervei alapján kezdték el építeni. A többször átdolgozott elképzelések alapján egy év múlva 1865-ben már birtokba is vehették a diákok és tanárok az ekkor még hatosztályos gimnáziumot.

Nyakas Miklós / Hajdúböszörmény a múló időben, 2000.

A gimnázium első ábrázolása. Vasárnapi Újság. 1866.

Országos Széchényi Könyvtár – Jelzet: MHC 2960

1867.

A Hajdúkerületi székház

A kerületi székház további bővítésének a tervét, tehát lényegében a mai bírósági szárny létesítését, 1867. dec. 6-án határozták el. Az első terveket Balthazár János hajdúkerületi mérnök készítette el. E szerint a régi épületszárnyban is bizonyos változtatásokat hajtanak végre. Bővítenék a főkapitány szálláshelyét a régi közgyűlési terem odacsatolásával, amelyet az alkapitányi szálláshellyel is megtoldanának. Az új épületszárnyban pedig összesen huszonhat hivatali helyiséget és egy új, díszes közgyűlési termet szándékoztak létesíteni.

A belügyminisztérium a jóváhagyásra felküldött tervet némileg módosította, E szerint az emeleti lépcsőfeljárót az udvar felé eső részen kell elkészíteni, amely ellen azonban Balthazár János hajdúkerületi mérnök protestált, mondván, hogy ily módon egy nagykapu nyitása az új épületszárnyban, a kerületház udvarára lehetetlenné válik, ezt pedig ő szükségesnek ítélte, sőt a terveket is oly módon készítette, hogy azt egy alkalmas időpontban el lehessen készíteni. Emellett – érvelt – ily módon a kerületi székház udvara rendkívüli módon összeszűkül.

A bővítés végül Balthazár elképzelései szerint valósult meg! A mai Bocskai tér felől impozáns kocsibejáró készült, kijárattal a kerületház udvarára. Nagyszabású, új közgyűlési terem épült, amelynek a tér felé eső részét klasszicista stílusú megoldással kiemelték az épület síkjából. Külön elismerés illeti azokat a névtelen mestereket, akik a közgyűlési terem freskószerű, klasszicizáló festését végezték.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

HMFA. 08595. A Hajdúkerület székház közgyűlési termének festése  / 2001.április.19.

© Horváth Tamás

 

1871.

A Hajdúkerületi székház

A kerületi székház további bővítésének az építkezésre természetesen versenytárgyalást kellett meghirdetni, amelyet némi huzavona után Vecsey Imre és Varga Ferenc debreceni építészek nyertek meg. Vecsey Imre egyébként a bővítésre tulajdonképpen új tervet készített, de felhasználta Balthazár János korábbi munkáját is. Az épülethez szükséges téglákat helyben vetették, amely ellen Hajdúböszörmény ugyan tiltakozott, mondván, hogy a bánya kimerülőben van, de a Hajdúkerület ezt nem vette figyelembe. Az építkezés a korábbi szakirodalomban szereplő 1870. évvel szemben valójában csak 1871-ben fejeződött be.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

1875.

A református templom

Pályázati hirdetmény – Hajdú-Böszörmény város közönsége ref. imaházának tornyát feljebb emeltetni, s új tető alá vétetni, a templomot pedig egészben elbontva a jelenleginél bővebb kiterjedésben újból építtetni szándékozván, az építési tervrajzok és költségvetések elkészítésére pályázatot hirdet.

A tervek és költségvetések folyó évi julius l-ső napjáig H.-Böszörmény város főhadnagyi hivatalához nyújtandók be, hol egyszersmind az építkezés tekintetében a vállalkozók bő­vebb felvilágosítást s adatokat szerezhetnek.

A pályaművek közül keltő, melyek legjobbak és legczélszerűbbeknek fognak mutatkozni és találtatni és pedig az első 400 o. é. forinttal, a második 200 forinttal lesznek dijaztatva. A többi pályamű után — készítőik — díjazásra, vagy jutal­mazásra igényt nem tarthatnak.

Hajdú-Böszörmény város templomépitési bizottsága ré­széről az 1875-ik évi május hó 3-ik napján tartott gyűlés meg­bízásából

Karap Imre m. k., főjegyző.”

 

1876.

A református templom

A térről fennmaradt legkorábbi ábrázolás, amely felirata szerint elsősorban a templom megörökítését tekinti céljának 1876-ból való, de felirata szerint egy korábban készült rajz másolata („Egy Színész Rajza után RAJZOLTA Sovágo Imre 1876”).

A teret nagyjából az északnyugati sarkából nézve ábrázolja. A templom már szabadon áll, az erődfalakat elbontották (1864), de egy a képen jól kivehető hevenyészett kerítés nyilvánvalóan az erődfal korábbi vonalát jelöli, hiszen az tulajdonjogilag is elkülönült a tér többi részétől. Megállapítható, hogy az erődfalon belül sűrű növényzet volt, közte néhány jelentős méretű és korú fa is található. Jól látható a templomhajó átépítés előtti gótikus jellege, valamint a torony ettől elütő barokkos formája. Az eredeti rajz készítésének korát jól behatárolja az, hogy a háttérben a Kerületház tér felőli szárnyát már átépített formájában ábrázolja, de a Gimnázium új épületének tömegét nagyrészt eltakarja a templomkertben ábrázolt sűrű növényzet. A kép jobb oldalán látható két épület az iskola és a volt kántoriak a legutóbbi időkig – erősen átalakítva ugyan – fennálltak. A képen ábrázolt formájukban a jellegzetes böszörményi kontyolt tetőmegoldást mutatják és láthatóan igen jó megjelenésű, színvonalas épületek. A kép bal oldalán az egykori Rektor-ház valamint a papiak egyik épületrésze látható.

Kathy Imre – Sz. Kürti Katalin/ Hajdúböszörmény építészete – képzőművészete 1979.

HMHA. 01163. A Bocskai téri templom

1879.

A református templom

A mai Bocskai téri templom átépítésének a terveit Czigler Győző műegyetemi tanár készítette.

HMHA. 07672. Bocskai téri ref. templom szakrajza

1880-82.

A református templom

A mai Bocskai tér meghatározó épülete tömegénél és történetiségénél fogva a középen álló református templom. A középkori eredetű gótikus templom utolsó nagy átalakítására és egyben bővítésére 1880/82 között került sor a használható, középkori falrészek beépítésével. Az átépítés legfőbb szorgalmazója Balthazár János volt, a terveket viszont Czigler Győző műegyetemi tanár készítette, aki kora historizáló felfogásának szellemében az új templomot neoromán stílusban álmodta meg. Méreteinél, tömegénél fogva egyik legnagyobb református templomunk, amelynek nagyszerűségét csak emeli a díszes famennyezet, a szószék és a pad-sorok mértéktartó igényessége, amelyek Ulrich Ede asztalosműhelyében készültek Budapesten. A templombelső történeti hangulatát emeli, hogy a régi templomból átmentettek néhány darabot, így mindenekelőtt azt a városi címert, amely a régi, kazettás templom mennyezetén volt.

Nyakas Miklós / Hajdúböszörmény a múló időben, 2000.

HMHA. 01622. Régi városháza udvara (háttérben a református templom)

1882.

A református templom

Az 1808. évben megépített orgonát felváltotta az 1882.évben, Országh Sándor által készített 3 manuálos orgona, ami 1902. évben lett átépítve, áthelyezve, bővítve, ez külső formájában ma is változatlan.

Végvári Tibor

HMFA.00433.001. Református templom belső

1885.

A református templom

„A hajdúböszörményi ev. reform. templom területét körítő díszes vasrácsozat elkészítése.

A kerítés hossza 156 folyó öl, tégla alapja földszín alatt és földszín felett másfél láb széles és 3 láb magas, felül vízhatlan mésszel rakott téglafal, melybe ölenkénti távolságban, a vasrács oszlopainak szilárddá tételére 20 hüvelyk hosszú, 18 hüvelyk széles és 12 hüvelyk vastag sóskúti terméskövek alkalmaztattak. A vasrács súlya folyó ölenként 80 kilogramm. Az egész kerítésen van 3 főkapu két-két szárnynyal, egy a keleti oldalon, továbbá egy az északi és egy a déli oldalon; azután van 3 egy-egy szárnyú kiskapu, az északi s déli oldal nyugati részén és a nyugati oldalon a toronyalatti templombejáróval szemben.

A munkát Maróczy József szegedvárosi lakos okleveles gépész és műlakatosnak vállalta 5029 frt. 20 kr. vállalási összegért.”

H.Fekete Péter

HMHA.  04395. A Bocskai téri református templom

1892.

Szobrot Bocskaynak!

Hajdú-Böszörmény kezdeményezése folytán a hat hajdú város folyó hó 18-án Hajdú-Böszörmény­ben értekezletet tartott a Bocskay-szobor felállítása ügyében. Az ülést Sóvágó Gábor ügyvéd — mint a haj­dúböszörményi Bocskay-szobor bizottság elnöke nyi­totta meg.

Az ülés részleteit következőkben adhatjuk: Ha­tároztatok, hogy a hat hajdú város Bocskay István erdélyi fejedelemnek — mint kitől birto­kukat nyerték — szobrot emeljen.

Ezután áttértek annak megvitatására, hogy a szobrot hol és mikor állítsák fel? U. Szabó Mihály és Fejér Gábor a millennium alkalmából leendő föl­állítását bár nem tartják — Szeremley József, Ránky Béla, Farkas Győző stb.-kel — szemben lehetet­lenségnek, mégis pártolják Thury Albert azon indít­ványát, melynek értelmében a szobor felállításának, illetve leleplezésének ideje még most határozatilag ne mondassák ki. A szobor felállításának helyére nézve, minden vita nélkül megegyeztek abban, hogy az H.- Böszörményben, mint a volt hajdúkerület székhe­lyén állíttassák föl.

Pesti Hírlap 1892. április 20.

HMHA.01618. Bocskay tér /  fotó Nyári Béla 1893.

1895.

A Kossuth-tér szépészeti ügye

Lapunk múlt évi egyik számában a városházi-épület, fogadó-, függetlenségi- s szabadelvűkor helyiségeket, ezeket a főhelyen levő gyarló kinézésű városi épületeket kifogásoltuk. Különösen óhajtottuk a hivatali helyiségekül már alkalmatlan, célszerűtlen városháza elbontását, (melynek elbontásával remek szép főterünk létesülne) s a fogadó felépíttetését. Erre „egy városi” azt jegyezte meg, hogy a főtér dísztelenségét az egyházi épületek, telkek adják meg.

Igaza volt.

Itt van mindjárt a Kossuth-tér s a Nánási utca szegletén levő lelkészi lak kis sütőháza. Maga ez a lelkészi-lak is nedves, szűk, s nem e díszes helyre való — Azután jön az ócska, alacsony, nádas tanitői-lak (ahol Almássy K. úr lakik) a pusztatelek, az esperest laknál az utcára néző oldalon egy nádas ócska istálló, s a magtár-épület, ez igazán szép helyen! A kántori lak mellett levő tanítói lakás (Lévay Imre úr lakása) szintén miserabilis kinézésű épület; a Kossuth-térre semmi dísze nincs, amennyiben elől, az utcára, még kamara-helyiség is van.

Ezek az épületek mind akadályozzák a főtér, illetve Kossuth tér szépészeti mivoltát.

A közeli években néhányszor elmondtuk, mint lehetne a központi leányiskola építése kérdésének megoldásával a célszerűség s hasznosság mellett a Kossuth-tér szépítését is eszközölni. Tervünk — mint értesültünk — akkoriban osztatlan tetszéssel találkozott.

A mi tervünk ez lenne:

Építtessék a központi leányiskola épülete a Nánási-utca torkolatán levő lelkészi-lakra s az ezen telek mellett levő tanitói-lak telkére L alakban, úgy, hogy a keleti szárnya a Lédig-féle házig terjedne (a központi fiú-iskola nyugati szárnyával szemközt). A délfelé terjedő épületrész idők múltával bővíthető, akár a Sólyom Antal úr által lakhelyül jelenben bírt egyházi lakásig is. Az épület emeletes épület lenne, alatta bolt-helyiségekkel ellátva, mely helyiségek e kiváló forgalmú helyen bizonyára kapnak bérlőt, s pedig jó árt fizetnének értők.

Hol lenne a jelenben itt lakó lelkész lakása?

A mostani lakás feltétlenül elbontandó, mert célszerűtlen, mint fentebb is jelzők. A nt. Bakóczy János úr lakása a Lévay Imre tanító úr által lakott, a kerületi-ház telke mellett fekvő, jelenleg iskolai helyiségül is szolgáló lakásba tétetnék át; mely lakás kijavítva s a kántori-lakig kibővítve: díszes lelkészi lakás lenne belőle.

Az meg kérdés tárgyát sem képezi, hogy a lelkészi lakás mellett fekvő (jelenleg Almássy K. úr által lakott) tanítói lak, tanítói lakul még az esetben is megszűnik, ha a tervezett földszintes 6 teremmel bíró központi leányiskola az Amássy K. és Sólyám A. urak lakása közt levő üres telekre építtetik, vagyis a ref. templom északi részével szemközt eső részre.

Ha már nagyobb szabású épületet kell emelni az egyháznak, jói teszi, ha alapos megfontoltsággal, a jövőre való tekintetből megy bele az építkezésbe. Az a tervezett földszintes épület 6 teremmel csak ideig-óráig való. A népesség s tankötelesek szaporulatával évről-évre fog mutatkozni a tanterem hiány, mint ahogy mutatkozik a fiúiskolánál, pedig alig 4-—5 évvel ezelőtt bővítettük. De meg e fontos helyen bolthelyiségekből tisztességes jövedelemre lehet kilátás, másoldalról meg nagy érdemet szerez az egyház egy díszes saroképület emelésével a Kossuth-tér, s igy a város szépítése körül. Ami erkölcsi kötelesség is saját városunk iránt.

Hogy a szépítési »munka« teljes legyen, hangsúlyoznunk kell ugyancsak a Kossuth téren levő esperesi lak telkén levő istálló- s magtár épületek eltávolításának szükséges voltát, mely épületek egyáltalán nem valók e díszes helyre. Ha az esperesi ócska lak helyett az utcavonalba új, díszes épületet emelni nem lenne módunkban, akkor csinossá lehet ez a hely a jelzett két melléképület elbontásával, s legalább a Kossuth-tér felől díszes rácsos kerítéssel való ellátással, belül az udvar parkírozva lenne. A lakás pedig kibővítéssel s némi átalakítással célszerűbbé tehető.

Igaz, hogy mindehez pénz, sok pénz kell. Azt is tudjuk, hogy az egyháziak sok, égetően szükséges kiadása van. De azt is be kell látnunk, hogy ezek az épületek a mai alakjukban továbbra fen nem tarthatók, nem csak egészségi, szépészeti szempontból, de mert a sok rongy épület évenkénti tatarozása sok pénzt felemészt.

Valóban restelkedhetünk, hogy egy ily fényes nagy gyülekezet ily lelkészi lakokkal bír; különösen pedig az esperesi lakot restelhetjük a sok idegen látogató, hivatalos egyének előtt. Itt már az egyházközség saját jóhírneve érdekében sem garasoskodhat.

HBV.

HMFA. 00425. Főtér

1896.

A milleniumi fák.

A helybeli ev. ref. gymn- tanári kara az összes gymn. tanulóifjúság jelenlétében hazánk ezeréves fennállása emlékére az ev. ref. tem­plom kertjében öt drb. fiatal tölgyfát ültettetett el folyó hó 10 én. Az első az Árpád fája, a templom keleti ajtajától délkeleti irányban, mintegy 16 m. van; A 2-ik a Bocskay fája, a templom keleti ajtajától észak­keletre, szintén 16 m van; A 3-ik a Báthory fája, a templom hajójának közepétől északra 12 m. van; A 4-ik a Kossuth fája, a templom hajójának közepétől délre, szintén 12 m. van; s végre az 5-ik a Ferencz József fája, a templom nyugati (torony alatti) ajtajától északnyugatra 12 m. távolra van.

HBV. VI. évf. 29. sz. 1896. május 3. 2.p.

HMFA.01536. Református templom

1899.

Központi leányiskola avatása

„A jövő Vasárnap, november 18-én nevezetes napja lesz a helybeli ref. egyháznak: újonnan épült templomát az egyház nagyságához, fényéhez mért ünnepélyességgel avatják föl s e napon mutatják be a felsőségnek az újonnan épült központi leányisko­lát is, melynek mintegy felavatása lesz ez. — Ez ünnepélyekre több elő­kelőség jön városunkba.”

A templom- és iskolaavatás előkészületei / H.-Böszörmény, 1899. nov. 9.

A régiek előtt központi leányiskola néven is ismeretes ob­jektum építését a református egyháztanács 1898 tavaszán határozta el egy tanfelügyelői levél és az egyházmegyei vég­zés figyelembevételével. Ekkor döntöttek úgy, hogy az akko­ri Kossuth téren levő üres telken egy hét-nyolc tantermes iskolát építenek. Az új iskola létesítésére a századforduló demográfiai robbanása miatt volt szükség.

Az építkezésre nyilvános pályázatot hirdettek, s az egy­háztanács június 19-én tárgyalta meg a befutott ajánlatokat. Összesen négy jelentkező akadt, s a versenyt Takács Sán­dor hajdúböszörményi építész vállalkozó nyerte, aki 20 157 forinttal a legolcsóbb ajánlatot tette. Az épület tervét Somossy József debreceni építész készítette háromszáz forint tiszteletdíjért.

Egy év múlva – 1899 júniusában – a nyolc tantermes központi leányiskola már csaknem készen állott, s szeptem­berben át is adták. Bár az oktatási eszközök ekkor még igén hiányosak voltak, azt folyamatosan pótolták.

Nyakas Miklós / Nevezetes épületek

HMFA. 09401. Hajdúböszörmény – Leányiskola 1907.

1899.

A városháza és a nagyvendéglő

A nagyvendéglő ma már — épen úgy, mint a városháza épülete — nem illik főterünkre. Az újonnan átalakított ref. templom, a közp. leány­iskola, a közp. fiúiskola s a Fazekas­ház, Kerületház épületei, — ezen díszes épületek közt furcsán veszi ki magát ez a két ósdi, formátlan épü­let: a városháza meg a nagyvendéglő.

A városháza nemcsak külsejével, hanem a belsejével sem megfe­lelő ma már. E mellett az idő súlyát is érzi. Hiszen csak közelebb javí­tották ki nagy költséggel a levéltár bomladozó mennyezetét. Ha a sok kiadás mellett aztán legalább egy megfelelő helyiség volna benne; de az egész városházán nem lehet ta­lálni egy hivatali helyiséget, mely alkalmas volna a városi hivatalok számára, eltekintve attól, hogy egy Böszörmény város méltósága már dí­szesebb épületet s helyiséget is kö­vetelne.

Épen ilyen ósdiságban van a vá­ros másik épülete: a nagyvendéglő is, melyben az üzlet is pang, mert magyar vagy czigány nem boldogul benne, nem elég élelmesek az e fajta üzlethez; zsidó meg nem bérelheti ki. A helyiségek itt is czélszerűtlenek, nincs egy valamire való ivó- étkező- s hálószoba, benne. Az udva­ron elől van egy nagy e helyre nem való istálló, állás s az árnyékszék, a melyek olyan illatot gerjesztenek, hogy ez épen elegendő a vendégek tá­vol tartására s a vendéglősök meg­buktatására.

 

1905.

A nagyvendéglő elbontása (február 18.)

A nagy­vendéglő, valamint a szabadelvűköri helyiség­ről az ajtókat, ablakokat már leszedték, néhol a tetőt is. A jövő héten meg csákány alá ke­rülnek a falak is. Nemsokára eltűnik a nagy­vendéglő ósdi épülete előlünk, amelynek falai közt annyi sok vigság, annyi sok ital s végül — annyi sok pénz folyt el s ahol a sok derűs óra mellett az idők folyamán sok vagyon úszott el s igy az örömpoharak ürítésé mellett az ürömpoharat is sok családdal kiüríttették. — Mindez már a múlté nagyvendéglővel együtt.

Vendég ő is lesz más, mert mulató ember is kerül ebben a hivságos, szomorú életben ezu­tán is. — Máskülönben a falak elbontására most tette meg a mérnök a végső intézkedéseket, amennyiben dobszó után felhívja a la­kkosokat, hogy akik a falak lebontását felakar­ják vállalni, vasárnap február 19-én délelőtt) 10 órakor, lehetőleg 10-es csoportokban jelent­kezzenek a számvevői szobában, ahol az ár­lejtést tartani fogják. — A feltételek addig is megtekinthetők a számvevői szobában.

HBV

HMFA.00425. Városi vendéglő

1905.

Elmaradt alapkőletételi ünnep­ség (április 15.)

Megszokott dolog a középületek épí­tését ünnepélyességek közt kezdik meg; ilyen ünnepélyesség az alapkőletétel, a mely ha­sonló a szobor leleplezési ünnepséghez. Valamely közalkotás iránt az ilyen ünnepség fokozza az érdeklődést; különösen szükséges ez az olyan helyen, a hol hűvösen fogadnak valami újabb alkotást. Nálunk most a legidő­szerűbb alkotás az új városháza. Nem akarunk rekriminálni, csak egyenesen arra térni, hogy tervbe volt nálunk is, hogy mikor az első alapkövet leteszik, hát ez bizonyos ünnepség­gel történjék: Legyen díszközgyűlés, azután az alapkőletételek alkalmával a helyszínén beszédek, melyekben a város lakosságát al­kotó összes felekezetek lelkészei, vezérférfiai részt vettek volna stb. stb.

Mindezeknek azon­ban most már vége, mert — legnagyobb meg­lepetésünkre — a múlt szombaton tartott építtetőbizottsági gyűlésen arról értesültünk, hogy a vállalkozók az alapot egy bizonyos vo­nalig már lerakták, a további munkát is csak a múlt szombaton szüntették meg.

Hibás dolog volt úgy el­sietni azt az alapkőlerakást, a képviseletet s a nagy közönség mellőzésével.

HBV.

HMFA. 00427. Az új városháza építése – alap rakás

1905.

Az új városháza (augusztus 19.)

A július 30-iki határozat után csak­hamar kezdetéi vette az új városház fel­építése. Időközben azonban ismét egy új terv merült fel az épület szépítése, főleg alkal­mas frontképzés czéljából.

Nagy áldozattal, sok időkre készül ez az épület, elvárható tehát, hogy ezekhez s városunk méltóságához mért legyen.

A városi mérnök készítette ezt az újabb díszítési tervet, a mely hasonlíthatatlanul szebb, jobb is a már elfogadottnál. Az újabb tervet bárki is örömmel fo­gadhatja, de csak az a bibije, hogy újabb 11 ezer koronával okozna több kiadást, ennyivel kerülne többe az újítás.

Hogy valóban szükséges volna ez újí­tás — a mely az építés jelen stádiumában meg is valósítható — azt bizonyára mind­nyájan érezzük, a kik csak ismerjük az építésre már elfogadott épület rajzát.

HBV

HMHA. 01621. Hajdúböszörményi városháza terve

HMHA. 00835. A hajdúböszörményi városháza épületének tervrajza – Dobai Károly mérnök terve, Hajdúböszörmény 1905.

1905.

Alapkőletételi ünnepség (szeptember 17.)

Ezután kivonultak a képviselet tagjai az új városháza oszlopai alá, a hol a két középső oszlop közt az alapkőletételre már meg volt ásva s elő volt készítve a 3 – 4 méter mély­ségű gödör.

Az ünnepségen részt vevő nép a déli s keleti oldalon állott, a népiskolai tanulók a kerületház s a régi városháza közt. Az új vá­rosházánál dolgozó piros jelvényes kőművesek s a munkások az épülőfélben levő városháza deszkaemelvényén sorakoztak, a főbejárat fe­lett, ott, a hol az alapkőletételi ünnepség lefolyt.

Háromnegyed 11 óra múlt, a midőn a főgymnasiumi tanulók énekkara Beke Antal zenetanár vezetése alatt rázendített a mi egyik nemzet imánkra, erre, hogy: Isten áld meg a magyart!

Mikor a szent ének elhangzott, Somossy Béla polgármester az alapkő elhelyezésének helyéig előkészített lépcsőn lement s ott a már előttünk ismert okmányokat magába foglaló üveg- s kívül bádog tartályt elhelyezve, az alapkövet (mit itt 4 tégla helyettesített) kalapácsütésekkel letette a következő szavak kí­séretében:

»Emelkedjenek e falak a jog, törvény és igazság szolgálatára!«

HBV

HMFA.00442. Városháza alapkő letétele 1905. szeptember 17.

1906.

A Kossuth-tér (április 28.)

A Bocskai szobor helye tudvalevőleg véglegesen megvan állapítva, amennyiben az erre illetékes szobor-bizottság a szobor helyéül a lebontandó városházának azt a részét jelölte ki, hol most a rendőrségi iktató van.
Az üresen maradó térnek bizonyára ez lesz a közepe, tehát a szobor helye ezzel rendben is volna, de egy különös dologról meg kell emlékeznem.
A mostani városháza és ref. templom körüli tért annak idején „Kossuth-térnek”, a főgymnasium előtti tért „Bocskai-térnek” nevezték el.
Most már az a különös, majdnem nevetséges eset fog előállani, hogy a „Kossuth téren” fog állani a Bocskai-szobor s majd idővel (remélhetőleg nemsokára) a „Bocskai téren” a Kossuth szobor.
Szemben azon elvvel, hogy mindig ugyanazon nevű térből indul ki a hasonnevű utca (mint ahogy sikerült a Petőfi-térből kiinduló Petőfi-utca), nálunk a Bocskai- térről indul a Kossuth-utca, a régi „debreceni-köz” Baross-utca lett, a Baross-tér a Dorogi-utcán lévén, az előbbivel semmi összefüggése nincs.
Indítványozom, hogy mielőtt a Bocskaiszobor felállítása megkezdetnék, már most rendeztessék a két tér elnevezése olyformán, hogy a két elnevezést megcserélnék.
A mostani kossuth-téri ref. templom körüli tér neveztessék el „Bocskai-térnek” már azért is, hogy a Bocskai szobor a Bocskai-téren legyen s igy természetesen a Kossuth téri ref. templom, a körülötte levő térnek megfelelően Bocskai-téri ref. templomnak neveztessék el.
Ezzel szemben a mostani Bocskai tér neveztessék el Kossuth-térnek, a Kossuth utca is onnan indul, már csak azért is indokolt a névcsere, de meg egyáltalában nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy — mondjuk — 20 év múlva már a Kossuth-szobor helyéről kell gondoskodnunk s e szobor méltó helye a főgymnasium előtti tér, indítványom szerint a leendő Kossuth-tér lenne.
Kevésbé sikerült elnevezés a Nánási-utca is, mert az a közepén megtörik s eredeti irányától éltére irániban folytatódik tovább. Erre nézve azt indítványozom, hogy a Nánási utca eleje a főgymnasiumtól a G Szabó István-féle házig — hol az az eredeti irányától eltér — miután a Bocskai- térből indul, Bocskai-utcának neveztessék.

HBV.

Hajdú megye Hajdú-Böszörmény r. t. város, 1890.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

1906.

A régi városháza bontása

A régi városházára kimondott halálos ítéletet 1906. május 31-iki közgyűlés végrehajtotta: a lebontást 10000 koronáért felvállaltatta úgy, hogy augusztus 1-ig kő kövön ne maradjon, helye tisztán álljon.

Bakóczy Endre / A Bocskay-szobor

HMFA.00426. Bocskai tér

 

 

1906.

Az első városi közgyűlés

Az új városházában július 1-én volt az első városi közgyűlés, ezúttal még csak a föld­szinten levő kis tanácsteremben, mivel a nagyterembe a képek s padok akkorra beál­líthatók nem voltak. A gyűlés igen népes volt. Somossy Béla polgármester alkalmi be­széddel nyitotta meg az új helyiségben az első gyűlést. Az első szó, a mi itt elhangzik — mondá — nem lehet más, mint hálaadás Istennek, hogy megsegített bennünket ide átköltözni. Övé ezért a dicsőség. A második szó Istenhez: ne vonja meg továbbra se kegyelmét, az ő áldó kegyelmét városunktól. Ezek röviden a polgármester úr megnyitó, mintegy felavató szavai.

HBV

HMFA.09398. Városháza

1906.

Bocskay szobor helye

Véglegesen döntött a megyei szoborbizottság 1906. augusztus 30-án tartott helyszíni szemléje alkalmával. Kijelöltetett a tér középpontja, a régi városháza nagytermének éppen az a helye, hol gyűlések alkalmával az elnöki szék állott.

Bakóczy Endre / A Bocskay-szobor

HMHA. 01615.

1907.

Holló Barnabás Bocskay szobrának felavatása (június 2.)

Tolnai Világlapja

1908.

Bakóczy Endre református lelkész megírja a Bocskay szobor felállításának a történetét.

https://hajdusagimuzeum.hu/book-review/a-bocskay-szobor/

HMHA. 00673.

 

1910.

A gimnázium átalakítása és a „Bocskay-főgimnázium” név felvétele

Főgymnasiumunk átalakítása a befejezéshez közeleg. Elkell ismer­nünk, hogy nagyon ügyesen történt az átalakítás és impozánságában belső berendezésének. Célszerű voltában so­kat nyer az épület. A jövő héten már megkezdődnek az előadások. A lép­csőház olyan alkotás a mely tervező­jét dicséri, hiszen ahhoz hasonló sike­rült emeleti lepcsőzet alig van még nálunk.

HBV

Az átalakítás — Dobay Károly városi mérnök ál­tal kidolgozott terv szerint – a következő lesz.

Az átalakítás tervezésénél a főszempont az volt, hogy lehető kevés rombolással és előirányzati költség keretén belül az épület céljainak megfelelő elrendezést nyerjen.

A földszinten nyerve elhelyezést 4 tanterem és pedig 2 tan­terem egyenként 56 m2 területtel, 2 tanterem á 80 m2; rajzterem 105 m2 területtel a hozzá tartozó szertárral, továbbá könyvtár, zeneterem, egy kis tanterem, tanári szoba és végül iskolaszolga lakása.

Emeleten: 4 tanterem, egyenként 56 m2 területtel, phisikai és természetrajzi szertár, mindkettő külön-külön előadóteremmel, ill. könyvtár, tanári szoba, igazgató elfogadó szobával, végül a tanácsterem.

A jelenlegi fa lépcsőfeljárók tűzbiztonsági szempontból és másrészt térnyerés szempontjából elbontandók a főlépcsőház alkal­mazkodva az igen tágas előcsarnokhoz megfelelő méretekkel az épület tengely vonalába terveztetett.

Az épületnek vízzel való ellátása az udvaron levő mélyfuratú kútból terveztetett, honnan is megfelelő motor hajtásra berendezett szívó nyomó szivattyú segélyével a víz a padlástéren elhelye­zendő, tartányba emelendő.

A tanter­mekben megfelelő képességű cserépkályhák, a nagyobb termekben Meidinger rendszerű töltőkályhák irányoztattak elő.

Az épület világítására villany irányoztatott elő.

Az árnyékszékek az épület két szárnyán nyernek elhelyezést, vízöblítéssel berendezve.

HMFA.01537. Gimnázium

1910.

Központi református fiúiskola avatása

Folyó évi október hó 14 és 15-én tartotta az „Alsószabolcs hajdúvidéki ref. egyházmegyei Tanítóegyesület” vá­lasztmányi és közgyűlését Hajdúbö­szörményben. A 15-iki közgyűlés a központi emeletes iskola avatásával kezdődött. Jelen volt mintegy 140 tanító, a főgymnasium és polgári iskola tanári kara. Dr. Baltazár Dezső esperes, Csánky Viktor tanfelügyelő, Dr Bene­dek János orsz. képviselő, Kálmán Lajos főgondnok, Uray Gyula a deb­receni egyházm. tanítóegyesület el­nöke, továbbá a presbytérium és az előkelő polgárság számos tagja.

HBV

Áll a díszes emeletes épület — benne 7 tanterem — a legmoderneb­bül berendezve, nagy díszterem, le­véltár, igazgatói és tanítói szoba, tan­szermúzeum és a földszinten 1 tan­terem átadva Tanítói Otthon-nak. Bent még gondnoki hivatal és szolga­lakás.

Kívül az üzletek, melyek négy­ezer koronánál többet jövedelmeznek s fedezik az iskolaépítésre felvett köl­csön összeg annuitását. — Így 50 év múlva csaknem teljesen ingyen marad az egyháznak ez az épület. — Addig pedig csak az esetleges reparációért használja.

Dobó Sándor

Az egykori fiúiskolát 1910-ben Takács Imre helybeli építész építette. Az intézmény felépítésével a város főterének beépítettsége lezártnak tekinthető volt.

Nyakas Miklós / Nevezetes épületek

hungaricana.hu

1911.

Üdvözlet Hajdúböszörményből!

 

1916.

Piacz-tér

1916.

A hajdúsági bakák indulnak a háborúba.

HMHA. 01174. fotó Brassay Zoltán

1925.

A polgáriasodott Hajdúböszörmény.

HMHA. 03222.

1929.

Felavatták a renovált hajdúböszörményi református templomot

A hajdúböszörményi ref. egyház július 29-én adta renoválás alá a tör­ténelmi múltú Bocskay-téri templo­mot, mely időtől kezdve ott nem tar­tottak istentiszteletet egész a tegnapi napig, amikor is dr. Baltazár Dezső ref. püspök ünnepélyes istentisztelet keretében avatta fel a renovált tem­plomot. Mint érdekességet említjük meg, hogy a böszörményi Bocskay- téri templomot a mostani renoválása alkalmával a legmodernebb központi fűtéssel is felszerelték, melynek igen tetemes költségét a ref. presbitérium annak idején, az összes egyháztagok óhajának megfelelőleg egyhangúlag megszavazta. A felavató ünnepélyre megérkezett dr. Baltazár püspököt a ref. egyház főgondnoka dr. Somossy Béla polgármester fogadta több vá­rosi vezető férfiú jelenlétében, a fel­avatandó templom és több épület a főutcán pedig nemzeti lobogóval volt feldíszítve a püspök tiszteletére. Az ünnepélyes istentisztelet 10 órakor kezdődött, mely alkalommal a templom zsúfolásig megtelt. A gyüleke­zeti ének után Szolnoky Gerzson ref. lelkész mondott imát, majd a Városi Dalkör szép összhangú énekszáma után dr. Baltazár Dezső püspök mondott magas szárnyalású prédikációt, szívből fakadó imát. Ezután a gim­názium énekkara adott elő szép énekszámot, mely után Bakóczi Endre ref. lelkész igen érdekes is­mertetést olvasott fel a templom tör­ténetéről, a XIII. századra vezetve vissza annak eredetét.

Debreczeni Újság

HMFA.01535. Bocskai tér

 

1930.

Pohl Ferenc (1883-1961) kertész, 1930-ban a város főterének kertészeti rendezését megtervezi.

PA 2010. 208.p.

1931.

A Gyülekezeti Ház

A Gyülekezeti Házat Szolnoki Gerzson lelkipásztor 1931-ben építette (Kéky Lajos kőműves mester munkája), majd később id. Bódi Antal megvásárolta az épüle­tet. Az államosításkor ezt az épületet is elvették. Ezt követő időszakban szolgált csendőr-szállásként és a hitelszövetke­zet székhelyeként is.

bocskaiter.hu

HMTGY. 75.12.1. Kéky Lajos kőműves mester munkái (részlet)

1937.

Hajdúhét (szeptember 4.)

HMFA.11581. (Kiss Istvánné Bíró Erzsébet családi fotóalbumából)

1937.

Hajdúhét (szeptember 5.)

Nagy Emil felavatja az országzászlót.

HMFA.09416 Képes Újság 1937.

1937.

Hajdúhét (szeptember 6.)

Darányi Kálmán miniszterelnök ünnepies keretek közt megnyitja a Hajdúhetet.

1937.

Hajdúhét (szeptember 12.)

HMHA.5773.

1938.

Harang avatás

A templom nagyharangja szintén rekvirálásáldozata lett az I. világháborúban, ez 1793-ban öntetett és levétele előtt néhány héttel 1917 július 2-án megrepedt. Ezt 1922-ben pótolták Budapesten, az Ecclesia Harangművek – az elvitt harangok pótlására alakult cég Csepelen – Fritz W. Rincker vezetésével öntött haranggal, amely azonban 1938-ban szintén megrepedt. Pótlására készült el a jelenleg is látható 1367 kg-os, 138 cm átmérőjű, tárcsás felfüggesztésű, d1 alaphangú nagyharang, amelyet a neves harangöntő mester Szlezák László műhelyében készült Budapesten 1938-ban.

Felirata:

„A HÁBORÚBA 1917-BEN ELVITT, ANNAK PÓTLÁSÁRA 1922-BEN KÉSZÍTETT, AZONBAN 1938-BAN MEGREPEDT HARANG HELYETT KÉSZÍTETTE A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI REFORMÁ- TUS EGYHÁZ KÖZÖNSÉGE 1938”, illetve: „ÚJRAÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN”, valamint: „SZENT, SZENT, SZENT A SEREGEKNEK URA TIED A SZÉLES FÖLD DICSŐSÉGÉVEL JÓNÁS 5. R. 5. V”

Hőgye Lajos / Harangok Hajdúböszörményben

Hajdúsági Tükör 2018. június 27. 12.p.

HMFA. 00444-00445.

1950.

Tanácsválasztás előtti nagygyülés

HMFA. 00971. fotó Csontos Kálmán

1950.

A városi tanács megalakulása (városháza díszterme).

HMHA. 01007. fotó Csontos Kálmán

1951.

Bocskai tér

HMFA.00136. fotó Janó Ákos

HMFA.00210. fotó Janó Ákos

1953.

Nagyvásár a Bocskai téren

HMFA.01151. fotó Janó Ákos

1957.

Árnyékszék

A Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának

A város minden lakosa örömei vett tudomást arról, hogy az autóbusz állomás és a Bocskai téri árnyékszék építése iránt intézkedés történt. A hely megválasztása azonban nem mindenki részéről találtatott megfelelőnek. Féltjük szép Bocskai terünket, melyet ötven esztendővel ezelőtt nagy áldozattal létesített a város akkor, amikor onnan a rég városházát lebontotta. Félünk attól, hogy az emelendő épület rontani fogja a tér mai pompás összhatását mely ma kifogástalanul szép és megnyerő. Félünk, hogy az építmények nem illeszkednek bele a környezetbe, ami pedig szépészeti szempontból rendkívül fontos.

A tér teljes védelme szem­pontjából jobb helyet ajánlok, és pedig a tér északnyugati sarkát a 8-9 ház- számok előtt. Indokom: a tér összhangjának megóvása még a légkisebb sértődéstől is, valamint az, hogy bármennyire természetes szükséget elégít is ki az az árnyékszék, és bármennyire a föld alá lesz is süllyesztve, mégiscsak olyan épület az, melyet még magánháznál sem építünk az utcavonalba, sem a kert nyílt helyére, hanem a félre eső dugott helyre. Ha ez igaz egy magán telken, még inkább igaz egy nyilvános árnyékszéknél.

Itt a fő szempont a tér szépségének, a környezet összhangjának megóvása, azért annak legparádésabb sarkára ne építsünk se palotát, se viskót, még kevésbé árnyékszéket. Ezek mind ártanak a hely mai szépségének. Utódaink ne mondhassák el, hogy amit elődeink félszáz évvel ezelőtt nagy áldozattal megteremtettek, mi annak nem voltunk jó sáfárai.

Hajdúböszörmény, 1957. június 14.

H.Fekete Péter

múzeumigazgató

HMFA.01987.002 fotó H. Fekete Péter

 

 

1960.

Neon világítás szerelése

HMFA.01822. fotó dr. Csiha Antal

1961.

Taxiállomás a kerületháznál

HMFA.01945. fotó dr. Csiha Antal

1964.

A Bocskai tér rendezése

HMHA. 02351.

1964.

A Bocskai tér rendezése

HMFA.10895_006 fotó Kovács Zoltán

1965.

A Felszabadulási emlékmű

1965-ben helyezték el Hajdúböszörmény főterén Martsa István szovjet hősi emlékművét. A másfélszeres életnagyságú bronzszobor fiatal szovjet katonát ábrá­zol díszlépésben. Testtartásával, öltözékével, a kezébe adott zászlóval ünnepi és örömhangulatot fejez ki.

Sz. Kürti Katalin

1965.

A Felszabadulási emlékmű avatása

HMFA.02507. fotó dr. Bencsik János

 

1966.

A Hajdúkerületi székház

Elkezdődik a székház felújítása, felkérik a bérlemények tulajdonosait az üzleteik kiürítésére. (1966.október 21.)

1968.

A Bocskai téri református templom

A templom külső homlokzatainak felújítására került sor. Ennek során leverték a vakolatok döntő többségét, melynek következtében számos elfalazott ablaknyílás vált láthatóvá. Kathy Imre építészmérnök számos felvételt készített a lecsupaszított falakról. Helyszíni szemléje során látottak megerősítették benne mindazt, amit levéltári kutatásai eredményeként addig is joggal gondolt az épület­ről -jelesül azt, hogy a mai templom egy korábbi épület falainak felhasználásával épült meg.

Juan Cabello – Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása

HMFA.03510-12. fotó Németh Elek

1968.

A Bocskai téri templom

Gödör András bádogos és a Műszaki KTSZ. munkatársai a templom torony felújításánál.

HMFA.10835_024-25. fotó Kovács Zoltán

 

 

1968.

A Bocskai tér

HMFA.10835_013-15. fotó Kovács Zoltán

1969.

A Hajdúkerületi székház

A mai Hajdúkerület utca és a Kossuth Lajos utca sarka  volt az a rész, melyet statikai hibák miatt az 1968-ban történt felújítás alkalmából le kellett bontani és újra felépíteni.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

Hajdúböszörményi Hírlap, fotó Szabó Miklós

1969.

A Bocskai téri templom

A 2005. évi kutatás során az északi fal egyik elfalazott ablaknyílásából előkerült cementeszsákon lévő felirat nemcsak az építkezés időpontját igazolta, hanem a munkálatokat vezető kőművesmester nevét is közli:

„1969-ben A templomot folyami homok/os/ malterral be­pucolta és átfestette, /jó erős 500-as cement/ Szomolnoki Mihály kőmíves mester Nyíregyhá­za. A munkán részt vettek Szakképzett munkások: Dombi Sándor, Veress Mihály, Radsánszky Miklós, Sebők János, Ráczky Zsigmond, Kisegítők: Szelizi Lajos Szabó István”

Juan Cabello – Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása

HMTGY. fotó Horváth Tamás

1969.

A Bocskai tér

Maghy Zoltán és Szilágyi Elek grafikái.

 

1969.

A Hajdúkerület székháza

Átadták a Múzeum Presszót, a Hajdúkerület volt székházában. Az ízlésesen berendezett eszpresszó kúltúrált szórakozási lehetőséget biztosít a vendégeknek.

Hajdúböszörményi Hírlap

HMHA. 04695. fotó Szabó Miklós

1970.

Tervben a pártház és a művelődési központ

Hajdúböszörmény jelenle­gi gyűrűs és sugárutas tele­pülésszerkezete Európahírű. Műemlékiszempontból is igen értékes. E ritka ér­ték megmentése, valamint a továbbfejlesztés összehan­golása érdekében hirdette meg a városi tanács végre­hajtó bizottsága a városközpont kialakítására vonatkozó tervpályázatát.

A képen az elsődíjas ma­kett fotója látható. A város­központ végleges rendezési terve — kevés módosítással – ilyen lesz. Központ a Bocskai tér. A közvetlen kö­zelében levő intézmények, irodaházak, üzletek, funk­cionális csoportosításban helyezkednek el. Az ezeket körülvevő többszintes lakó­épületek elhelyezése az év­századok folyamán kiala­kult sűrűbb beépítésre utalnak, ugyanakkor figye­lembe veszik a városköz­pont fejlesztésének korsze­rű elveit. A fotón a követ­kező fontosabb épületek láthatók: 1 = Hajdú Áruház, 2 = rendőrség, 3 = tanácsháza, 4 = gimnázium, 5 = általános iskolák, 6 = kerü­letház, 7 = templom, 8 = pártház, 9 = művelődési központ. (A két utóbbi egy­előre csak terv.)

Hajdúböszörményi Hírlap

 

 

1971.

A Hajdúkerület székháza

Befejezéshez közelednek a felújítási munkák a Hajdúsági Múzeumban

1966-ban kezdték el a volt Hajdúkerület székház teljes felújítását. Az eltelt több mint négy év alatt az épületegyüt­test teljesen átalakították, re­konstruálták. Helyet cserélt közben a Városi Bíróság és a Hajdúsági Múzeum. A Kossuth utcai szárnyépület, mely az új állandó kiállításnak nyújt majd otthont, új padlózatot kapott, s régi térelosztásával is idézi a főkapitányi kort.

Jelenleg az utolsó simításo­kon, a villanyvilágítás szerelé­sén dolgoznak. Remélhetőleg februárban átadhatják a helyi­ségeket múzeumi célokra. Az első kiállítást, a földszinten be­rendezett galériát május else­jén nyitja meg a múzeum. A raktári részleg elhelyezése csak a földszinti szárny teljes át­adása után nyerhet végleges megoldást.

Hajdúböszörményi Hírlap

1973.

A Bocskai tér

Május 1-i felvonulási ünnepség

HMHA. 04667.fotó Szabó Miklós

1974.

A Bocskai tér

A leendő pártház helyén lévő épületek.

HMHA. 05460. fotó Szabó Miklós

1976.

A Bocskai tér

1977.

A Magyar Szocialista Munkáspárt székháza

Az új pártház építési területének rendezése.

HMNNY. 0293. fotó Biri Gábor

1979.

A Magyar Szocialista Munkáspárt székháza

Január 24-én kibővített ülést tartott az, MSZMP városi bi­zottsága a Bocskai tér 2. sz. alatti új székházban. Az ülé­sen részt vett Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának első titká­ra és dr. Szabó Imre megyei tanácselnök. Jelen voltak a pártbizottság tagjai, a párt­szervezetek titkárai, a városi tanács tisztségviselői, a KISZ- bizottság, a Hazafias. Népfront, az MHSZ és a Vörökereszt vá­rosi titkárai, a pártház terve­zésében, építésében részt vett munkáskollektívák meghívott vezetői, képviselői.

Az első napirend keretében Harangi Sándor, a megyei pártbizottság osztály vezetője méltatta az új székház jelen­tőségét. Elismerését fejezte ki a tervezőknek, a kivitelezők­nek a példás teljesítményért, majd a létesítményt átadta rendeltetésének. Az épületet dr. Tóth János, a városi párt­bizottság első titkára vette át. Köszönetét mondott az MSZMP Központi Bizottságá­nak, a megyei pártbizottság­nak, a Hajdú-Bihar megyei Tervező Vállalatnak, a Haj­dú-Bihar megyei Építőipari Vállalatnak, továbbá minden közreműködő szervnek és sze­mélynek a munkáért, a segít­ségért. Ezt követően díszokle­velet és jutalmat adott át a tervezésben és építésben részt vevő, illetve közreműkö­dő vállalatoknak és dolgozók­nak. Az ünnepségen jelenle­vők végül megtekintették a szép, modern épületet, a ta­nácskozótermeket és irodákat.

Az új pártház városunk fő­terén áll. Külső megjelenésé­ben magán viseli korunk, a huszadik század második felé­nek modern stílusjegyeit, ugyanakkor jól illeszkedik a régebbi épületekhez, a Bocs­kai tér sajátos hangulatához. Tervezői, építői méltán érde­melnek elismerést. A szép épü­let kulturált munkahelyet biz­tosít a pártbizottság apparátu­sán kívül, a városi KlSZ-bizottságnak, a városi úttörőel­nökségnek és a munkásőrség­nek is.

HTL, fotó Szabó Miklós

 

 

1980.

A Nyugati parókia elbontása

Terület rendezés az új művelődési központ helyén.

HTL., fotó Szabó Miklós

 

1981.

Az új művelődési központ

A városi tanács beru­házásából a Bocskai tér és az Újvárosi utca ta­lálkozásánál megkezdte a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat az új művelődési központ építését. A VI. ötéves terv vé­gére felépülő művelődési központban színházter­met, klubokat, kis cso­portos foglalkozásra al­kalmas helyiségeket és kiállítások számára ga­lériát alakítanak ki.

HTL.

Alapkőletétel 1981. június 23.

HMNNY.0571.006 fotó Biri Gábor

1984.

Az új művelődési központ

A városi művelődési központ építéséhez a termelőszövetkezetek, az üzemek szocialista brigádjai egy-, két-, három hónapos társadalmi munkával járulnak hozzá – értesített Mónus Imre, a művelődési központ igazgatója.

Bízunk benne, munkájukkal nagy segítséget nyújtanak ahhoz; hogy a létesítményt év végére átadják rendeltetésének.

HTL., fotó Szabó Miklós

1984.

2. Sz. Általános Iskola

(központi fiú- és leány iskolák, mai Bocskai és Baltazár iskolák)

A módosított szerződés szerint a Béke Ter­melőszövetkezet építési ágazatának kivitelezésében jó ütemben ha­lad a 2-es iskola felújítása — tájékoztatott Poór Antal műszaki el­lenőr. Várható, hogy a felújítás első szakasza szerint a fiúiskola néven ismert részen már szeptember előtt befejezik a központi fűtést, a belső vízvezeték és WC.-k szerelését. Elkészül az új padlóburkolat és a korszerűsített villanyvilágítás.

A II. szakaszban a leányiskolái részt újítják fel, a III. ütemben az iskola külső homlokzata nyeri vissza régi szépségét.

HTL., fotó Szabó Miklós

1984.

Sillye Gábor Művelődési Központ

Hosszú ideig emlékezetes marad a kultúrát szerető bö­szörményi emberek számára december 22-e. Ezen a na­pon adták át rendeltetésének a Sillye Gábor nevét viselő impozáns új művelődési köz­pontot.

A tágas és ízléses előcsar­nokban Patakvölgyi Rudolf tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, közöttük Szű­rös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárát.

Avatóbeszédet Szűrös Má­tyás átadta Haj­dúböszörmény lakosságának az MSZMP KB és Kádár Já­nos elvtárs személyes üdvöz­letét és jókívánságait.

A szalag átvágása után dr. Szabó Imre, a megyei ta­nács elnöke kitüntetéseket nyújtott át a Sillye Gábor Művelődési Központ kivitele­zésében, tervezésében végzett kiemelkedő tevékenysége­kért.

Az ünnepélyes átadás után a megjelentek az elegáns színházteremben megtekin­tették A Nemes Magyar Ha­zának … ellent álló kőfalai voltának című irodalmi öszszeállítást.

Az ünnepi műsor után a meghívottak megtekintették a Gara Zsigmond építész, Mo­hácsi Péter belsőépítész ter­ve alapján elkészült 430t négyzetméter alapterületű művelődési központot, ami­nek gondos kivitelezése a Hajdú-Bihar megyei Taná­csi Építőipari Vállalat dol­gozóinak köszönhető, de szól­ni kell a böszörményiek lel­kes társadalmi munkájáról is.

HTL.

fotó Nagy Gábor

 

1986.

A Hajdúkerület székháza

“Feldúcolták s azóta mintha a támasztékok is hozzátartoznának a város­képhez. Békésen közleked­nek alattuk a járókelők, holott ez sem lehetne olyan természetes, ha belegondo­lunk. hogy az épületet élet­veszélyesnek nyilvánítot­ták. A Hajdúsági Múzeum állandó kiállításának egy részét kénytelenek voltak lebonta­ni. idén pe­dig végleg bezárták a mú­zeumot a látogatók előtt.

Az a rész az, a sarkon, ami a legjob­ban fel lett dúcolva. Érzé­sem szerint a statikai prob­lémák a toldásból származ­nak. Erre az ős kerületházra ugyanis 1802-től 1808-ig történt egy emeletráépítés, és hozzátoldták a Kossuth utcai szárnyat. A toldásnál mutatkoznak nagy statikai hibák. Közrejátszhatott az is, hogy az ős kerületház alatt egy hatalmas pince van.”

HBN

 

HMFA.10849_032 fotó Kovács Zoltán

1986.

Táncoló hajdúk szoborcsoport avatása

Pattogó induló hangjaira gyülekeztek szombaton dél­előtt az emberek Hajdúbö­szörmény főterén. Pontosan 11 órakor fanfárok jelezték a korhű jelmezbe öltözött lovasok, a hajdúk érkezését. Ezzel kezdetét vette a szo­boravató ünnepség.

A vendégek között ott volt dr. Szabó Imre, a me­gyei tanács elnöke, dr. Ónosi László, a megyei pártbizottság titkára, Kobec Vlagyimir Jefimovics, a Szovjetunió debreceni fő­konzulátusának konzulja, valamint a hét hajdúváros vezetői. A debreceni Cso­konai Színház és a böször­ményi városi ifjúsági fú­vószenekar műsora után dr. Szabó Imre lépett a dobo­góra, és avatóbeszédében többek között a következő­ket mondta:

„Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a mai na­pon együtt ünnepelhetünk Hajdúböszörményben önök­kel, a város lakosságával, kedves vendégeinkkel. 377 éve annak, hogy Böször­mény otthont, kenyeret és szabadságot adott az ide­telepített hajdúknak. A vá­ros több évszázados tárgyi és szellemi értékeivel, egész múltjával éppen úgy beírta nevét hazánk történelmébe, mint a felszabadulás óta eltelt évtizedekben kibonta­kozó gazdasági és kulturá­lis fejlődésével. Az 1609- ben Báthori Gábor fejede­lem által idetelepített hajdúknak állít emléket a most felavatandó monu­mentális műalkotás. A szob­rászt a történelem és a hagyományok inspirálták. A hét táncoló figura itt nem mesebeli szám, hanem va­lóság. Mindegyikük egy-egy hajdúvárost jelképez. A szoborcsoport talapzata is mély értelmű, mert nem más, mint a hajdúkerület stilizált térképe, jelezve ez­zel a kötődést. A közös összetartozás jelképe a pajzson látható címer. Az alakok előtti malomkő jelzi azt a folyamatot, amely a katonáskodó hajdúságtól a szabad paraszti életformáig vezet”

Az ünnepi beszéd után Patakvölgyi Rudolf, Hajdú­böszörmény Városi Taná­csának elnöke, a város la­kóinak nevében átvette Kiss István Kossuth-díjas érdemes művész Táncok hajdúk című alkotását. Az ünneplő közönség hosszan tartó tapssal fejezte ki el­ismerését a művésznek. A szoboravató ünnepség e Szózat hangjaival zárult.

W.Gy.

fotó Szabó Miklós

1987.

Bocskai István Gimnázium

A gimnázium Iskola utcai szárnyát négy tanteremmel bővítik. A megyei Tanács 11,6 millió, a városi tanács 1,7 millió forintot adott a beruházásra, amit előreláthatólag 1988. szeptember elsejére készít el a Hajdúnánási Építőipari Szövetkezet közös vállalkozása.

HTL., fotó Szabó Miklós

 

1988.

A Hajdúkerület székháza

A pincebörtön helyiségeinek a száma a szerződés szerint kettő lett volna. Nem tudjuk azonban, hogy valóban ennyit építettek-e, vagy pedig az már rögtön úgy készült el, ahogyan azt egy 1821-ben készült leírás alapján rekonstruálhatjuk.

Azt azonban bizonyosra vehetjük, hogy a börtön alapterülete nem változott, s amennyiben az a szerződés szerint épült (ami korántsem bizonyos), a cellák száma később a helyiségek osztásával szaporodhatott. Ezt azonban csak helyszíni vizsgálattal lehetne eldönteni, erre azonban sajnos jelenleg nincs mód, a pincét ugyanis 1978-ban az udvar rendezése során részben, 1988-ban pedig teljesen betömték.

Nyakas Miklós / A Hajdúkerület székháza 2001.

1988.

A Bocskai István Gimnázium

Szeptember 9-én átadták a gimnázium új épületszárnyát

A Himnusz eléneklése, s az iskola alapító levele né­hány cikkelyének felolvasá­sa után az ünnepségre meg­jelenteket: tanárokat, diáko­kat és vendégeket — köztük dr. Szabó Imrét, a megyei tanács elnökét, országgyűlé­si képviselőt, Reszegi Lajost, a városi pártbizottság első titkárát, Patakvölgyi Rudolf tanácselnököt — Csiha Lászlóné igazgató köszön­tötte.

Dr. Szabó Imre avatóbe­szédében kiemelte, hogy a böszörményiek mindig sokat tettek településük művelődé­séért. A városi elöljárók már a reformkorban felismerték a már 200 éves „deák osko­la” átalakításának szüksé­gességét. Szándékukat tett követte! Sillye Gábor haj­dúkapitány a város kötvé­nyeinek eladásával az egy­ház és a lakosság Összefogá­sával kezdeményezte a hat­osztályos gimnázium létesí­tését, amit 1910-ben — a Dorogi utcai része — nyolc­osztályosra bővítettek. Mű­vét az utódok — 123 évvel később — négy korszerű — a jövő oktatási követelmé­nyeinek is megfelelő tante­rem megépítésével fejezték be.

Az Iskola utcai szárny 14 millió forintba került, mely­hez a megyei tanács 11, a város pedig 3 milliót biztosított. A városi hozzájáru­lásból berendezési, felszere­lési tárgyakat és oktatási eszközöket vásároltak. A munkát a hajdúnánási Épí­tőipari Szövetkezet Közös Vállalata — az eredeti ter­veknél két évvel koráb­ban — határidőre elvégezte. Az építők kiválóan dolgoz­tak. Külön köszönetét és dicséretet érdemelnek a kő­műves és épületasztalos szakmunkások, mert — a Műemléki Felügyelőség ál­tal előírtak szerint — a külső homlokzatot is a régi­vel megegyezően építették meg.

Az avatóbeszéd után az iskola kórusa és irodalmi színpada rövid műsorral kedveskedett az építőknek és a vendégeknek.

HTL., Both Ferenc, fotó Szabó Miklós

1989.

A Hajdúkerületi székház felújítása

HMFA.07216-17. fotó Bói István

1990.

Rendszerváltás

fotó Szabó Miklós

 

1990.

A hajdúkerület székháza

Átadták a felújított hajdúkerületi székházat

„Az utóbbi évtizedekben ugyanis „jó érzékkel” befalazták, eltorzították renoválás címén az épület küllemét. A felújítás szak­szerűségéért közelharcot vívtunk a város és az Országos Műemlékfelügyelet vezetőivel, akik sokallták a költségeket. De hát a hajdúk is jajgattak 230 évvel ezelőtt a pénz miatt, mégis elkészült a székház. így történt most is.” Nyakas M.

Hosszas készülődés, tervezés és mintegy másfél évig tartó kivitelező munka nyomán be­fejeződött Hajdúböszörmény­ben a Hajdúkerület egykori székházának a felújítása. Júni­us elsején, pénteken a tervező, a kivitelező és a muzeális érté­kek gondozásával foglalkozó szakemberek részvételével megtörtént a ház műszaki át­adása. Ismét használatba véte­tett tehát a Hajdúság legpati­násabb műemlék épülete.

A város és a szakmai értel­miség törekvése, hogy tudniil­lik a felújítás az épület eredeti állapotába való visszaállítását foglalja magába, teljes sikerrel járt, amelyhez a tervezőn (Gellér Ferenc, Hajdúterv) és a generálkivitelezőn (Hajdúbö­szörményi Városgazdálkodási Vállalat) kívül meghatározó módon járult hozzá a levéltári kutatás. Nyakas Miklós, a Haj­dúsági Múzeum igazgatója 1985—86 telén kétszáz oldalnyi dokumentumot tárt fel. Megta­lálta például a székház 1792-ből való, Rachbauer József debre­ceni építész által készített terv­rajzát.

A felújítás történetéhez tar­tozik, hogy az alapmegerősítést a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat tervei alapján a Buda­pesti Hídépítő Vállalat végezte, s hogy az áfával együtt több mint 59 millió forint felújítási költséghez az Országos Műem­léki Felügyelőség 1,2 millió forinttal járult hozzá.

Ahhoz, hogy az épület teljes, Bocskai tér felőli szárnyát fel­újítsák (vagyis azt a részt is, amelyben ma a városi bíróság működik), e sok pénz se volt elegendő. Ott van tehát az újabb feladat. Miközben azonban fél szemmel már arra tekintünk, megelégedéssel vehetjük tudo­másul, hogy a felújított rész gyönyörű, a Hajdúsági Múze­um most már igazán otthono­san berendezkedhet benne. Aligha kell erre biztatni. A képtár, az időszaki kiállítás és a könyvtár már az idén vissza­költözik. Jövőre pedig költözhet az állandó kiállítás is.

HBN

 

 

1992.

A Hajdúkerület székháza

Az év egyik legjelentősebb kiállítását nyitotta meg Für Lajos miniszter .(1992. augusztus 14.)

Hét szűk esztendőnek nevezte Lázár Imre polgármester azt az időt, mialatt a hajdúkerületi székház renoválása tartott. A székház – benne a múzeummal – végre megújult, visszaállítot­ták eredeti mivoltába. Az in­tézményt és az állandó kiállítást Für Lajos történész, honvédel­mi miniszter adta át, nyitotta meg.

Stílusosan dobpergés jelezte a jeles esemény kezdetét, a Városi ütőegyüttes indulókat, s más hatásos zenét játszott. Az atmoszférát hitelesítette az az il­lúziókeltő koreográfia is, ame­lyet öt kosztümös népitáncos fiú mutatott be, a kísérő muzsika a Bocskai haláláról szóló egyik krónikásének volt. Für Lajos sze­rint az épület helyreállítása ere­deti állapotába jelzi azt az országnyi törekvést, amely népünk történelmével, pozitív hagyo­mányaival keresi az újratalálkozást. A múltbecsülés megte­remti a folytonosságot, „azt a folytonosságot, amelyet durva kezek évtizeddel ezelőtt megsza­kítottak”.

HBN

fotó Szabó Miklós

1992.

A Felszabadulási Emlékmű

A közelmúltban bontották el a gimnázium előtt Iván „maradványait”. Igencsak feladta a leckét a munkásoknak a talapzat eltakarítása. Drótkötelek szakadtak, kalapácsok pattogtak az erős beton felszínén, de ez egykori hősünk talapzatának meg se kottyant. Az igyekezet azonban meghozta az eredményt, mint a jelenlegi állapot is mutatja.

Szabadhajdú / fotó Szabó Miklós

1992.

Az országzászló

Az országzászló helyreállítása

HMFA.07348. fotó Bányai Attila

1992.

Az országzászló avatása

(1992.október 23.)

Ezt követően Lázár Imre polgármester lépett a mikro­fonhoz. Beszédében hangsú­lyozta: ,,Hajdúböszörményben ismét felvonjuk az ország­zászlót. Az országzászló a nem­zet függetlenségének jelképe. Most azon a téren lobog, ame­lyen sebet ütött a diktatúra. A nemzet sokáig elnyomott ön­tudata újra szabadon érvé­nyesülhet.”

Szabadhajdú / fotó Szabó Miklós

 

1995.

Bocskai téri parókia

Alapkőletétel (fotó Szabó Miklós)

Épül a parókia ( fotó Bányai Attila)

 

1999.

Az országzászló emlékmű bontása

Az idő bebizonyította

Önkormányzati ülésen (1992.) inter­pelláltam: Kifogásoltam az országzászló-emlékmű újraépítésé­nél tapasztalt hanyag munkát. Fokozatosan, apró bontásokkal-pótlásokkal épült meg nagyjából az eredetihez hasonlóan. Külön hangsúlyoztam, hogy miért nem klinkertéglából építik meg, hisz’ ez a „csempézett” kivitel nem le­het időtálló!

Utaltam arra is, hogy a kivite­lezőt bizonyos emelkedettség (büszkeség) is inspirálhatná a jövő számára végzett gondos, szép munkára. Kifogásaimra a kőművesmester válasza: „haladni kell a korral”. Most már értem, mit jelent ez: műrostos munkát!

Felszólalásom az önkormányzatban sem maradt válasz nélkül. Az egyik ifjú képviselőtársam – a kivitelező fia – megvédte a mun­kát és kioktatott. íme:

„… okoskodó hangon kioktat embereket, szakmailag teljesen di­lettáns (képzetlen) megjegyzéseket tesz… az embert ez felháborítja. Aki így nyilatkozik és ilyen békaperspektívában látja a világot, az azzal tenne legjobbat a városnak, ha lemondana mandátumáról. Nem segíti a munkát, hanem akadályozza.”

Majd így folytatta: „… írok jelenleg egy tanulmányt erről a térről, énnek a térnek a metafizikai töltéséről és szakrális jelentéstartalmá­ról. Lehet, hogy a kedves képviselőtársam, aki támad, azt sem tudja mi az, hogy töltés, de ennek a térnek van és ennek a városnak is van. Olyan népművészeti és építészeti hagyományokhoz kapcsoló­dó gyökerei vannak ennek a térnek, amiről neki (nekem) lehet, hogy halvány fogalma sincs… Az idő bizonyítja azt, hogy amit én tettem ezzel a térrel, megépítésével, megtervezésével és a tanul­mánnyal… az idő bebizonyítja és az ilyen kicsinyes vádaknak az élét elveszi…”

Mi tagadás, nehezen viseltem el ezeket a szavakat. Ráadásul nem emlékszem, hogy valaki is pártomat fogta volna a képviselőtársaim közül.

Vajon ki fogja újra építeni (klinkertéglából) az országzászló-emlékművet? Vagy minden évben javítgatjuk?

dr. Oláh Imre / Szabadhajdú V. évf. 34. sz. 1995. szeptember 1. 3.p.

HMFA.08431. fotó Horváth Tamás

2000.

A Hajdúkerület székháza

Megálljt mondanak a ház romlásának

Az alig tíz évvel ezelőtti felújítás ellenére sem szűnt meg a volt hajdúkerületi székház falainak nedvesedé­se, ezért az épület új gazdája ismét elhatározta az állag­megóvást.

A felújítás, persze, rendkívül költségigényes. – Jó lenne, ha az épületet használó intézmények is részt tudnának belőle vállalni – mondta a héten érdeklődésünkre Szabóné Pataky Eszter, a Kincstá­ri Vagyoni Igazgatóság (KVI) me­gyei kirendeltségének igazgatója.

Azt már Nyakas Miklóstól, a Hajdúsági Múzeum igazgatójától tudjuk, hogy a műemlék épület tel­jes felújítása a két évvel ezelőtt ké­szült terv szerint legalább 300 mil­lió forintba (pontosabban már en­nél is többe) kerülne. Az összegben benne van a már említett munkák által érintett, Hajdúkerület utca fe­lőli múzeumi szárny is (ami körül­belül egynegyede az épület egészé­nek). A munka ezt követően a Kos­suth utcai szárny első és második részével, majd a bírósági szárny felújításával folytatódna, végül egy külön szakasz lenne a pincebörtön helyreállítása.

A pince eredeti rendeltetését Nyakas Miklós derítette ki a nyolcvanas években. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a székház földszint alatti része – amit sokáig csak városi légópinceként tartot­tak számon – valójában egy feudá­lis kori pincebörtön, aminek nincs is párja a Tiszántúlon. A legköze­lebbi Kiskunfélegyházán található az egykori Kiskunkerület székhá­zában. A hajdúkerületi pincebör­tönt azonban a 80-as években vég­zett nagyfelújítás során feltöltötték. A tervezők azt állították, hogy az épületet csak úgy lehet meg­menteni, ha a már korábban el­kezdett feltöltést szakszerűen be­fejezik.

– Ez az elhatározás később – noha a műemlékvédelem jóváha­gyását sem nélkülözte – óriási szakmai hibának bizonyult – véli ma is a múzeum igazgatója. – Mert azontúl, hogy az épület egy részét (a feudális kori pincebör­tönt) véglegesen eltüntette, a tömí­tőanyag súlya alatt az épületrész még meg is szakadt, egy részét újonnan kellett építeni.

A feltöltött pincéjű szárny ráadásul nem csak a műemlék leg­régibb része, de a Hajdú-Bihar me­gyében található összes középület közt is a legöregebb. Elsősorban ez indokolja a teljes feltárását. Az 1760-as években épült műemléket hitelesen csak úgy lehetne bemu­tatni, ha minden része, így a feudá­lis kori pincéje is járható lenne.

HBN

HMNNY. 718. fotó Horváth Tamás

2001.

Millenni­umi emlékmű felállítása

HMFA.08625. fotó Horváth Tamás

 

2001.

Millenni­umi emlékmű avatása

„Ez az emlékmű egyszerre állít emléket Szent István királyunknak, a Szent Koro­nának és a korona eszmei­ségének. Annak az eszmei­ségnek, melynek köszönhe­tően ezer év után él ma­gyar a Kárpát-medencében, s beszélhetünk magyarul, édes anyanyelvünkön.”

Ezt Dávid Ibolya igazságügy­-miniszter fogalmazta meg hétfőn a Hajdúhét nyitóünnepségén, melynek keretében felavatta Haj­dúböszörmény új millenniumi emlékművét.

A miniszter asszony – beszéde után – avatásképpen lehúzta az emlékműről a köréje tekert nem­zeti színű szalagot, majd elhe­lyezte azt egyik elemén, a hon­foglalás kori rakamazi korongot mintázó kőfaragványon. A kom­pozíció – mely a szobrász Györfi Lajos és segítői, a bronzöntő Varga Imre és a kőfaragó Papp Zoltán alkotása – hármas hal­mon álló két oszlop, tövükben a koronggal. A magasabbik oszlop tetején két angyalalak – egy fiú és egy lány – röpíti az ég felé a Szent Koronát.

HBN

HMFA. 08647. fotó Horváth Tamás

 

2002.

A Hajdúkerületi székház

Újabb szakaszán juthat túl augusz­tusban a Hajdúkerületi Székház öt éven át tartó felújítása. Hamarosan befejezik a munkát a műemlék épületnek azon a ré­szén is, amelyben a városi bíróság műkö­dik. A 2000-ben elkezdett felújításnak er­re az ütemére mintegy 80 millió forintot költöttek.

HBN

HMFA.08751-52. fotó Horváth Tamás

2004.

A Bocskai tér

A hajdúböszörményi önkor­mányzata 2003. novemberé­ben nyújtotta be vaskos pá­lyázati anyagát az aktuális Phare komplex városfejlesz­tési programra, melynek for­rását elnyerte.

Mindezt Kathiné Juhász Ildi­kó polgármester jelentette be az április eleji sajtótájékoztatón.

Majdnem egy évig tartott a pá­lyázatíró munka, miközben – egyelőre csupán látványtervek­ben – megújult a városközpont, a nagy hírű Bocskai tér, hogy ez elősegítse a város kistérségi kör­zetközponti szerepét, a térség fel­zárkózását – hallhattuk a polgár­mestertől. A pályázat  el­nyerte az igényelt támogatást, 3 737 851 eurót, azaz körülbelül 950 millió forintot, mellyel a fej­lesztés első üteme megvalósul­hat. A forrás 55 százalékban uniós, kisebb része pedig a Nem­zeti Területfejlesztési Hivatal tá­mogatásából állt össze.

A város vezetője a tájékozta­tón szemléltette, hogy a 2005 szeptemberéig megvalósuló el­ső ütem a tér régészeti feltárá­sát, a református templom fal­kutatását, a teret határoló épü­letek, a belvárosi utak felújítá­sát és azok forgalomtól való mentesítését, kerékpárutak épí­tését jelenti, és 14 fő részére képzési-foglalkoztatási progra­mot is kínál.

HMFA.9021. fotó Horváth Tamás

2005.

A Bocskai téri templom

A Bocskai tér rekonstrukciója során elvégezték a református templom falkutatását. Juan Cabello, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ régésze vezette a munkát.

A homlokzat bizonyos – átépítéseket vagy bővítéseket rejtő – pontjairól rétegenként eltávolították az évszázadok során felvitt vako­latot így fel­tárultak az addig eltakart építészeti elemek, a félig bon­tott vagy befalazott ajtó- és ablaknyílások, párkányok, bővítések kapcsolódási pont­jai, elbontott falak csonkjai, korábbi vakolatarchitektúra nyomai.

HBN

HMFA.09371.008 fotó Horváth Tamás

2005.

A Bocskai téri templom

A falkutatás eredményeivel és a levél­tári adatok bevonásával re­konstruálhatóvá váltak az épület korábbi periódusai, fel­tárult a templom építéstörténete.

HMHA. 08456.

2005.

A Bocskai tér

A debreceni Déri Múzeum munkatársai szeptember 19-től elkezdték az ásatást, a feltárás vezetője Módyné Nepper Ibolya.

HMFA. 09108. fotó Rák Rezső

2005.

A régi városháza

A régészeti feltárás során előkerült a régi várásháza alapja.

HMFA. 09108. fotó Rák Rezső

2005.

Az erődfal

Az 1864-ben lebontott erődfal feltárása (termésköve a gimnázium fun­damentumába került).

HMFA. 09108. fotó Rák Rezső

HMFA. 09310 fotó Horváth Tamás

 

2006.

A Bocskai tér

Hajdúböszörmény közel 1.1 milliárd forintos beruházást valósíthat meg Phare pályázati támogatással. A Bocskai tér rekonstrukcióját érintő projekt első üteme a város főterének és a belvárosnak a felújítását jelenti.

Öt középület – a Bocskai István Gim­názium, a Bocskai Ist­ván Általános Iskola, a Sillye Gábor Műve­lődési Köz­pont, a Pár­tok Háza, va­lamint a Vá­rosháza hom­lokzat felújí­tására közbe­szerzési eljárást hirdettek, melynek nyertese a Strabag Rt. lett.

Az első ütemben a kivitelező az épületek beázá­sát szünteti meg tetőjavítások­kal, illetve megtörténik a szige­telendő épületek lábazatáról a burkolat leverése, hogy a falak kiszáradhassanak a falszigete­lés elvégzéséig.

HMFA. 09325. és HMFA. 09330. fotó Horváth Tamás

2006.

A Bocskai tér

Megújult a városközpont

Mazsorettbemutatóval, fúvószenével és az ütősegyüttes mű­sorával kezdődött szeptember 29-én a Bocskai téri rekonstruk­ció I. ütemének átadó ünnepsége. A főtér két szakaszban újul meg. Kathiné Juhász Ildikó beszédében kitért arra, hogy a tér, az épületek, az ott folyó munka, értéket teremtett, melyeket meg kell őrizni, és lehet vele büszkélkedni. Az 1,1 milliárd fo­rint komoly beruházást tett lehetővé: öt középület, tizenhárom utca újult meg, 7,5 km hosszú kerékpárutat alakítottak ki 8100 tonna aszfalt felhasználásával, közben tizennégy kőművest ké­peztek a városban. Túri Zsolt a kivitelezők képviseletében el­mondta, 5 és félezer négyzetméter homlokzatot újítottak fel, 3 és félezer négyzetméteren cserélték ki a tetőt. Bízik benne, hogy az épületek legalább száz évig szolgálják a várost, valamint több mint tízezer négyzetméternyi térburkolatot raktak le. An­gyal Lajos területi igazgató megköszönte a lakosok türelmét, s átadta az utakat rendeltetésszerű használatra.

Az ünnepség további részében a megjelentek közös sétára indultak, megtekintették a Bocskai téren felújított épületeket, majd a városháza előtt Ficsor László jegyző mondott beszédet. A beruházás kezdeteit ecsetelve kiemelte, az Európai Unió ál­tal 2003-ban meghirdetett előcsatlakozási alapra nyújtott be pályázatot az önkormányzat, melynek kivitelezésére megfelelő partnerekre, kapacitásra, humán erőforrásra volt szükség. Az ünnepség végén átvágták a polgármesteri hivatalra erősített nemzeti színű szalagot, s átadták a beruházást a böszörményi­eknek.

Szabadhajdú

HMFA. 09215.045 fotó Horváth Tamás

2008.

A Bocskai tér

fotó Horváth Tamás

2009.

A Bocskai tér

A Bocskai téri református temp­lom felújítása és  a Baltazár Dezső Reformá­tus Általános Iskola kibővítése új épületszárnnyal.

HMFA. 09795. fotó Horváth Tamás

2009.

A Bocskai tér

Hálát adtak

A hajdúböszörményi Bocskai téri református egyházközség gyülekezete 2009. november 1-jén ünnepi istentisztelettel adott hálát a Bocskai téri református temp­lom elkészült felújításáért, vala­mint a Baltazár Dezső Reformá­tus Általános Iskola kibővített új épületszárnyáért. A templom fel­újítása idén áprilisában kezdődött pályázati úton elnyerhető forrá­sok hiányában – saját erő, adomá­nyok, hitel és egyéb támogatások felhasználásával. Hasonló helyzet alakult ki az általános iskolánál is, ahol a folyamatosan növekvő gyereklétszám miatt egyre ége­tőbb kérdés volt az étkező és a tantermek hiánya, de a gyüleke­zet és az iskola közös beruházásá­nak eredményeként mára étkező, melegítőkonyha és 5 új tanterem szolgálja a gyermekek kényelmét. A csodálatosan megújult temp­lomért és az új épületszárnyért hálát adó ünnepi istentiszteletet Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püs­pöke tartotta.

HBN

HMFA. 10076. fotó Horváth Tamás

2010.

A Hajdúkerület székháza

A Trianoni emléktábla felhelyezése.

HMFA. 09915. fotó Horváth Tamás

 

2010.

A Hajdúkerület székháza

Pénteken avatták ünnepélyes keretek között Hajdúböszörményben a trianoni békeszerződés alá­írásának kilencvenedik évfor­dulója alkalmából készített emléktáblát. A fájdalmas tör­ténelmi eseményről ezentúl a Hajdúsági Múzeum Bocskai térre néző falánál lehet meg­emlékezni. Az emléktábla Kosina László munkája, me­lyet közadakozásból helyezett az önkormányzat. A Keleti-főcsatoma Közhasznú Egyesület kezdeményezésére egy külön bankszámlát hoztak létre, ahol az emlékhely állítását támo­gathatják a lakosok. A kezde­ményezéshez Kiss Attila pol­gármester is hozzájárult május havi fizetése költségtérítésen kívüli részével. A hajdúböször­ményi születésű Kosina László szobrászművész által alkotott emléktáblát június 4-én, 13 órakor a Hajdúsági Múzeum épületének Bocskai térre néző oldalán avatták fel.

HBN

HMFA. 09916. Fotó Horváth Tamás

 

2010.

A Bocskai tér

Pusztító erejű vihar a városban.

HMFA.9920.006 fotó Horváth Tamás

2010.

Az egykori központi fiúiskola

Fennállá­sának 100. évfordulóját ün­nepelte a hajdúböszörmé­nyi Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola október 15-én. Száz éve, az avatóünnepségen Balta­zár Dezső esperes mondott imát, amit megelőzött a re­formátus magyarság himnu­szának tartott 90. zsoltár 1. versének eléneklése. A hét végi emléktábla-avatáson ezt adta elő Sási Mária, az iskola nyolcadikosa emléke­zésképpen. „Tiszteld a múl­tat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn!” – Széchenyi István szavait idézve mondott köszöntőt Kiss Antal intézményveze­tő egykori és mai tanulók, pedagógusok előtt, majd ki­jelentette, az 1910-2010 kö­zötti időszakot tartalmasán töltötték meg. Ö maga az utóbbi 30 évet tölthette az intézményben, s büszke rá, hogy tanúja lehetett annak történelmének, s felemelő azokkal ünnepelni, akik lel­küket is ünneplőbe öltöztették a jubileumon. Tovább folytatva az elődök tevé­kenységét, arra törekedtek, hogy hatékony oktató-neve­lő munka folyjon az iskolá­ban – hallhattuk.

Kiss Attila polgármester Hajdúböszörmény mező­várossá válásának idei, 600 éves évfordulóját kiemelve leszögezte, a tudásnak és az oktatásnak mindig nagy tisztelete volt a települé­sen. Az egyház és a város is szervezett oktatást, s a család-templom-iskola há­rom alappillére hatotta át az oktató- és nevelőmunkát. A mai Bocskai-iskoláról, az egykori központi fiúiskoláról úgy szólt, hogy történelmi iskola egy történelmi város­ban, ahonnan országos hírű tehetségek indultak el. Az eseményen a nyárádszeredai testvériskola küldöttsége is megjelent, tiszteletükre haj­dúsági népdalcsokrot adott elő Debreceni Gréta.

Az intézmény oldalfalán emléktáblát avattak, amelyet a történelmi egyházak nevé­ben megszenteltek. – A tábla a múltat idézi, ám a jövőt is szolgálja, hirdeti az atyákat, akik felelősséget vállaltak az iskoláért – mondta Czirmay Árpád nyugalmazott refor­mátus lelkipásztor. Hirdeti azt is – folytatta -, hogy min­den erőt, képességet fel kell használni arra, hogy az ifjú­ság bölcsességben, okosság­ban részesüljön, mert ez a világos útja a felemelkedés­nek. Osztálytalálkozókkal és iskolatörténeti kiállítás­sal folytatódott az esemény, amelyen a ma már 70 felé járó szépkorú „fiúk” is vis­szatértek az alma materbe.

HBN

HMFA.999. fotó Horváth Tamás

2011.

A Hajdúkerület székháza

A Parlament 2011. november 7-én elfogadta a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását, amely bevezette a nemzeti és történelmi emlékhelyek fogalmát.

A történelmi emlékhely olyan kiemelkedő jelentőségű épített vagy természeti helyszín, amelyek nemzetünk, vagy valamely hazánkban élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bír, ahol az ország politikai vagy kulturális életét befolyásoló és ezért megemlékezésre alkalmas intézkedések történtek. Az elfogadott törvényjavaslat 36 történelmi emlékhelyet határoz meg, többek között: a hajdúböszörményi Hajdúkerület székházát.

HMFA.11467.007 fotó Horváth Tamás

2012.

A Bocskai tér

A felújítás előtti állapot

HMFA. 10768. fotó Horváth Tamás

2012.

A Bocskai tér

Elkezdődött a főtér felújítás II. üteme.

HMFA. 10773.016 fotó Horváth Tamás

2012.

A Bocskai tér

Erődfal kutatás és műszeres leletfelderítés

(Bacskai István és Szabó László)

HMFA. 10782.029 fotó Horváth Tamás

2013.

A Bocskai tér rekonstrukciója

HMFA. 11137. fotó Horváth Tamás

2013.

A Nagyvendéglő

A felújítás során előkerült a Nagyvendéglő alapja.

(Szekeres Gyula múzeumigazgató és Dr. Bálint Marianna, a Hajdúsági Múzeum régésze)

HMFA. 11132. fotó Horváth Tamás

2013.

A Bocskai szobor

A szobor leemelése és szállítása teljes felújításra.

HMFA. 11156. fotó Horváth Tamás

2014.

A Bocskai szobor

Ünnepé­lyesen elhelyezték a Bocs­kai István-szobor felújított talapzatának alapkövét.

(Kiss Attila polgármester)

HMFA. 11268. fotó Horváth Tamás

 

2014.

A Bocskai szobor

A szobor teljes felújítása 15 millió forintba került. Ez a munka volt az utolsó állomása a Bocskai tér 600 millió forintból megvalósuló rekonstrukciójának.

HMHA. 11461 és 11463. fotó Horváth Tamás

2014.

A Gyülekezeti Ház

Megvalósult a Gyülekezeti Ház külső felújítása, mely a műemléki irányelveknek is meg­felelt. A kivitelezési munkát a Kom-Ép Forgács Kft. végezte el magas szakmai színvonalon. Alvállalkozók voltak Gyöngyösi Zsigmond bá­dogos, az Orbán Elektirc kft., a Vargatherm kft., Molnár Ró­bert, aki a homlokzati hőszigetelést és gépivakolást végez­te.

bocskaiter.hu

HMFA.11843.015 fotó Horváth Tamás

2015.

A Hajdúkerület székháza

Múzeum Presszó kialakítás

HMFA.11630. fotó Horváth Tamás

2015.

A Hajdúkerület székháza

Újra megnyílt a „Múzeumpresso”

Egy esztendővel ezelőtt merült fel a gondolat, hogy a patinás szórakozóhelyet újra kellene nyitni – fogalmazott Kiss Attila köszöntőjében, augusztus 12- én.

A gondolat megvalósítását erősítette az is, hogy a Bocskai tér megújult. Igény merült fel olyan hely kialakítására, ahová kiülve, kulturált körülmények között lehet fogyasztani. Ez most a Hajdúhét kezdetére megvalósult. Fazekas Imre üzemeltető elmondta, hogy a 90 négyzetméteres alapterületű létesítményben ügyeltek arra, hogy az épület jellegéből adódó lehetőségeket kihasználják. A betérő vendégek megszemlélhetik a pincebörtön egy részét, ahol többek között Angyal Bandi és Sós Pesta is raboskodott.

Szabadhajdú

HMFA.11731. fotó Horváth Tamás

2016.

A Bocskai tér

 

 

fotó Horváth Tamás

Kontraszt
Betűméret növelés